Vegetárius kismamák – teljes-e az anyatej?

A két éve vegetárius Andrea már sokat hallott a szoptatás előnyeiről, és biztos volt abban, hogy nemrég született kisfiának, Csanádnak az anyatejjel biztosítja a lehető legjobb indulást, mígnem édesanyja el nem küldött neki egy újságcikket, ami a vegetárius anyáktól született csecsemők esetleges tápanyaghiányairól, sőt agykárosodásáról szólt. Andrea magabiztossága hirtelen félelemmé változott, ráadásul a vegetárizmus melletti elkötelezettségében is elbizonytalanodott.

„A vegetárius anya tényleg veszélybe sodorhatja gyermekét, ha szoptat? Tényleg károsodhat gyermekem idegrendszere, amiért nem eszem húst?” – fogalmazódtak meg benne a kérdések.

Magyarországon még mindig az a téves felfogás riasztja el a legtöbb emberta vegetárius táplálkozástól, hogy az így nevelt gyermek nem lesz, nem lehet egészséges. Sajnos, e téves felfogás kialakulásában olykor tájékozatlan, tapasztalatlan orvosok is besegítenek, amikor azt hirdetik, hogy a vegetárius táplálkozás nem adja meg a testnek a szükséges tápanyagokat, elegendő fehérjét, ásványokat, vitaminokat stb. Az ilyenrémhírek természetesen nem felelnek meg az igazságnak, sőt, a tudomány mai álláspontja egyre inkább az, hogy a vegetárius táplálkozás igenis előnyös, ráadásul egészségesebb, minta húsevés.

Persze a fentiekben említett cikkben is volt némi igazság, de szerzője kihagyott belőle néhány olyan fontos tényezőt, ami helyes megvilágításba hozná a tényeket. Ha a cikkíró minden részletre kiterjedően foglalkozott volnaa témával, és szándékában nema szenzációhajhászás – esetleg a húsipar öt számjegyben megnyilvánuló „nagylelkű ajándéka” – játszotta volna a fő szerepet, akkor minden bizonnyal beismerte volna, hogya vegetárius anyák csecsemőit nem fenyegeti nagyobb veszély, mint a húst is fogyasztó anyák gyermekeit. A gyermek akkor is hozzájut minden tápanyaghoz és normálisan fejlődik, ha az édesanya vegetárius, vagyis nem fogyaszt sem húst, sem halat, sem pedig tojást; feltéve, hogy édesanyja néhány dologra odafigyel. A vegetárius édesanyák teje éppen azért sokkal táplálóbb, mert állati eredetű ételt egyáltalán nem, vagy csak elenyésző mértékben fogyasztanak.

Andrea orvoshoz fordult, aki megnyugtatta, aggodalomra semmi oka, hiszen tejtermékeket fogyaszt. A biztonság kedvéért Andrea azért továbbra is szedte vitamintablettáit.

Csodálatos felépítésénél fogva az anyai szervezet a táplálkozástól függetlenül szinte mindig gondoskodik az anyatejről. Az anyának általában van elegendő teje. Nem számít a földrajzi vagy a kulturális hovatartozás, az emberi szervezet olyan finom műszer, ami szinte minden esetben a legjobb táplálékot nyújtja a gyermeknek. Egy alultáplált, fejlődő országbéli anya teje szinte teljes mértékben azonos összetételű, mint egy tehetős nyugat-európai anyáé. „Még a rosszul táplálkozó anyák teje is jó, s az anyatejen nevelkedő gyermekek esetében sokkal ritkább az allergia s a betegség, mint a tápszeren felnövő csecsemőknél”– állítja Julia Stock, a La Leche League International, a szoptató anyák nemzetközi információs és segélyszervezetének orvosi szaktanácsadója.

Általánosságban megállapíthatjuk, hogy az anyatejen felcseperedő gyermekek egészségesebbek, mint az azt pótló tápszeren nevelkedett társaik. Az anyatej tökéletes összetételben tartalmazza mindazokat a tápanyagokat, amelyek a csecsemő páratlanul gyors kezdeti fejlődéséhez szükségesek. Az anyatej csökkenti az allergia veszélyét és fokozza az immunműködést.

Egynémely különbség mégiscsak van a vegetárius és a vegyes táplálkozású anyák tejének összetételében. Vegyük például a zsírtartalmat. Az anyatej a táplálkozási szokásoktól függetlenül 4,5%-os zsírtartalmú, csakhogy a vegetárius anyák tejében sokkal több a jó telítetlen zsír, és kevesebb a telített, mint a húsevő anyák tejében. Bár még nem vizsgálták a szoptatás és a későbbi betegségek összefüggéseit, annyi bizonyos, hogy a telített zsírok feldúsulása a véráramban összefügg a szívbetegségekkel, az érszűkülettel és a mellrákkal. E betegségek tüneteit már hároméves gyermekek esetében is megfigyelték.

A zsírtartalom összetétele mellett jelentős különbség mutatkozik az anyatej linolén- és linolsav koncentrációjában is. Ezek a zsírsavak a gyermek idegrendszeri és sejtfejlődésében, valamint látásában játszanak fontos szerepet. A vegetárius anyák teje másfélszer annyi linolénsavat és majd kétszer annyi linolsavat tartalmaz, mint a húst is fogyasztó anyák teje.

Csak egy olyan tápanyag van, amelynek esetleges hiánya problémákat okozhat,ez pedig a B12 vitamin. Az Andrea által olvasott cikk valóságos szenzációt csapott a B12 körül. A B12 vitamin bőven található a tejtermékekben és a tojásban, ám a növényi táplálékokból hiányzik.(Éppen ezért csak a vega édesanyáknakjelent problémát a B12 pótlása, vagyis azoknak, akik tejtermékeket sem fogyasztanak.) A B12 hiánya az agy- és gerincvelő visszafordíthatatlan károsodásához vezethet. Mindez ideig a vega ételek egyikét-másikát – például a tengeri hínárokat, a tempeh-t vagy a spirulinát – bőségesB12 -forrásként tartották számon, ám az újabb kutatások szerint ezek egyáltalán nem, vagycsak igen csekély mértékben tartalmaznakB12 -t, s ha van is bennük e vitaminból, azt az emberi szervezet nem képes beépíteni.

Bár a szervezet képes tárolni a B12 -t s akár évekig is saját tartalékaira támaszkodni, az anyatejbe csakis az a B12 -mennyiség kerül be, amit az édesanya a szoptatás ideje alatt vesz magához. A csecsemő megnyugtató vitaminellátása végett a szoptatós anyánakB12 -ben gazdag ételeket, vagy B12 vitaminkészítményeket kell fogyasztania. B12 hiányavészes vérszegénységet okozhat, minek következtében a gyermek sápadt és gyönge lesz, idegrendszeri és emésztőszervi problémák léphetnek fel. A vészes vérszegénység a legrosszabb esetben gerinc- és agyvelőkárosodást okozhat. (A vészes vérszegénység nem függ össze a vashiánnyal.) Bár ez ritka és visszafordítható, a betegség mégis alattomos: mire a tüneteket észlelik, sok esetben már megtörtént a baj.

A B12 hozzáférhetőségének, forrásainak és felszívódásának legfrissebb kutatási eredményei számos olyan kérdést vetettek fel, amit csak a további vizsgálódás válaszolhat meg – állítja Bonny Specker, az USA-beli Cincinnati Egyetem gyermekgyógyász segédprofesszora, ipedemiológus és B12 -kutató. Ilyen kérdés az is, miként választja meg a szervezet saját B12 -forrásait, és miért vesz fel olyan formában is a B12 vitaminból, amit aztán nem tud felhasználni. Miképpen lehetséges, hogy a vér B12 -szintje normális, míg maga a szervezet a B12 -hiány tüneteit mutatja? Talán a vega táplálkozást folytatóknak eleve B12 -felszívódási problémái volnának?

Még számos kérdést említhetnénk a B12 -vel kapcsolatban, egy valami azonban bizonyos: ha a szoptatós anya rendszeresen fogyaszt B12 -ben gazdag ételeket vagy vitaminkészítményeket, gyermekét semmiféle veszély nem fenyegeti.

A különféle nyugati hírközlő szervek nagy port kavarnak a B12 hiánya körül, pedig az viszonylag egyszerűen kivédhető. Emellett elsikkad egy sokkal súlyosabb probléma: az anyatej mérgezettsége.

– A húsevő anyák gyermekei sok esetben az eddig ismert legveszélyesebb mérgeket szívják magukba az anyatejjel – állítja John Robbins, a Diet for a New America szerzője. Az egyik általa idézett vizsgálat szerint a húsevő anyák teje olyan magas koncentrációban tartalmaz méreganyagokat, hogy a hasonlóan szennyezett élelmiszert a szövetségi mezőgazdaságihatóság azonnal kivonná a forgalomból és megsemmisítené.

Nem csoda, ha a vegetárius anyák teje tisztább, mint a vegyes táplálkozású anyáké, hiszen az állati termékek gyakran harmincszor annyi vegyszermaradványt tartalmaznak, mint a növényi táplálékok! A takarmánynövényeket heptaklórral, dieldrinnel és más vegyszerekkel kezelik, amelyek maradványai a jószágok zsírszöveteiben rakódnak le. S hiába nyiszáljuk, minden zsiradékot úgysem lehet eltávolítani a húsról. Vagyis egy húsevő ember tömény vegyszerkoncentrátumot fogyaszt, ami szervezetének zsírszöveteiben halmozódik fel.

Nem egy USA-beli vizsgálat igazolja, hogy a húst fogyasztó édesanyák teje több vegyszermaradványt tartalmaz, mint amit a szövetségi szabvány a közfogyasztású tehéntej esetében engedélyez. A hagyományos amerikai diétán élő édesanya tejében például 529 egységnyi DDT-maradvány található, ami azt jelenti, hogy egy hatkilós csecsemő az Egészségügyi Világszervezet által engedélyezett érték 225-szörösét fogyasztja nap mint nap. Ezzel szemben a vegetárius édesanyák teje sokkal tisztább,a méreganyagok koncentrációja nem éri ela megengedett érték egyharmadát sem.

Nem tudni biztosan, képes-e a szervezet a teljes méregtelenítésre, az viszont köztudott, hogy ez a folyamat kétféle módon mehet végbe. Egyrészt a fogyás, vagyis a zsírszövetek leadása, másrészt a szoptatás révén, ugyanis a tejtermelés során az anya saját szervezetének zsírtartalékait hasznosítja. A fogyókúra tehát hozzásegít a méregtelenítéshez, de bizonyos anyagok újból felszívódhatnak, miután a véráramba kerülnek.

A La Leche Liga kutatói egyhangúlag óvjáka szoptató édesanyákat a fogyókúrázástól. Haa szoptatós anya fogyókúrázik, a zsírszöveteiből felszabaduló és a vérkeringésébe bekerülő méreganyagok a gyermek számára emelt dózist jelentenek.

Talán ijesztően hangzik, amikor azt állítjuk, hogy a szoptatással az édesanya a saját szervezetében felhalmozódott mérgekkel veszélyezteti gyermekét. A vegetárizmus azonban biztonságot jelent, ugyanis egy vizsgálat során összehasonlították a vegetárius és a vegyes táplálkozású édesanyák tejének méreganyag-koncentrációját. A vegetárius csoport legrosszabb értéke is jobb volt, mint a nem vegetáriusok legjobb értéke, vagyis a vegetárius édesanyák teje mindig tisztább, mint húsevő társaiké. Barbara Wallace doktornő folytatott ilyesfajta kutatásokat egy tanyasi közösség körében, a Tennessy állambeli Summertown közösségben. Az itt élő vegetárius édesanyák régi hívei a szoptatásnak is, sa tanulmány kimutatta, hogy az anyatej méregkoncentrációja annál alacsonyabb, minél régebb óta vegetárius az édesanya, s minél több gyermeket nevelt már fel saját tején. De mit tegyen az az anyuka, aki még nem régóta vegetárius, vagy aki első gyermekét szüli? Áldozza fel első gyermekének egészségét további utódai érdekében?

Wallace tanulmánya megnyugtató adatokat nyújt, ugyanis az egyik édesanya kevesebb mint egy éve volt vegetárius, de tejében a mérgező vegyszerek csak nyomokban fordultak elő. Wallace szerint legfeljebb tíz hónap szükséges ahhoz, hogy a szervezet méregtelenítése végbemenjen.

Ugyanakkor azt is tudnunk kell, hogya méreganyagok mindenkiben más és más arányban halmozódnak fel. Az anyatej méreganyag-tartalmáról a legmegbízhatóbb tájékoztatást a vegyelemzés adja.

A mérganyagok általános hatásáról számtalan adat áll rendelkezésre, de az anyatej mérgezettségének hosszútávú hatásait szinte nem is vizsgálták még, mint ahogy a méreganyagok és a gyermekkori betegségek összefüggései is elkerülték a kutatók figyelmét. Egy vizsgálatot ugyan folytattak a PBB nevezetű méreganyagnak kitett gyermekek s egy mentesített kontrollcsoport között, aminek eredménye nem mutatott jelentős eltéréseket. Csakhogya veszélyeztetett gyermekek esetében – ahola gyermekek több mint felét szoptatta az édesanyja – sokkal több volt a megfázás, nátha, fülfertőzés, torokgyulladás és a húgyúti betegség, mint a kontrollcsoportban, ahol csupán a gyerekek egynegyedét nevelték anyatejen. Sokan sürgetnék a téma további alapos kutatását, ám az anyagi fedezet itt is szűkös.

A konkrét adatok hiánya ellenére sokan meg vannak győződve a méreganyagokkal szennyezett anyatej ártalmas voltáról. John Robbins szerint az anyatej szennyezettsége sokkal súlyosabb probléma, mint gondolnánk. Javaslata szerint a gyermeket akaró nők legjobban tennék, ha felhagynának a húsevéssel, és – ha vannak fölösleges kilóik – fogyókúráznának, hogy ezáltal is méregtelenítsék szervezetüket. Nyomós érv a vegetárizmus mellett!

Igaz, az anyatejen nevelkedő gyermekek mindenképp egészségesebbek, mint a tápszeres bébik, bármilyen étrendet kövessen is az édesanya. A La Leche League egyik kutatója megállapította, hiába tartalmaz sok vegyszermaradványt az édesanyák teje, gyermekeik mégis egészségesebbek, mint a tápszeren felnövekvő kicsik.

Az anyatej tápanyag- és vegyelemzése is bizonyítja: az ember az, amit megeszik. Pontosan nem tudjuk, milyen hatással van a csecsemőre a méreganyagokban dús anyatej, de az nyilvánvaló, hogy az ilyen vegyszermaradványoknak kitett felnőttek esetében növekszik a rák veszélye. Vajon elkerülhetik-e ezt a sorsot az anyatejen nevelkedő csecsemők? Nem tudjuk biztosan, de érdemes maximálisan mindent megtenni a kicsik védelme érdekében. Sokat jelent, ha az édesanya áttér a vegetárius életmódra. Így biztos lehet abban, hogy gyermekéneka természet által elrendelt lehető legjobb táplálékot nyújtja.

„A szoptatás a gyermek későbbi fizikális, érzelmi és szellemi fejlődésében is perdöntő szerepet játszik” – állítja Robbins. –”S a kötelék az anyának is nagyon fontos. Fontosabb annál, minthogy lemondjon róla. Ha gyermekeinket meg akarjuk védeni az anyatejben található méreganyagok veszélyétől, nem a szoptatást kell elhagyni, hanem a húsevést.”

Dr Magyari Károly