Mérgező ruhák

Egy fiatal német üzletasszony ruhaboltot nyitott Münchenben. Az üzlet egyre jobban ment, de az asszony egészsége egyre romlott. Bőrén kiütések jelentek meg, egyre rosszabbul látott, szédült, gyakran volt hányingere. Tíz év múlva munkaképtelenné vált, az orvosi vizsgálatok pedig meghökkentő eredményt mutattak: szervezete különféle mérgekkel telítődött. A rovarölőszerként használt Lindanból 468 mikrogramm volt a vérében, s ez Németországban rekordértéknek számít. Ezenkívül veszélyes mennyiségű pentaklórfenol (PCP) és triklórfenol (TCP), formaldehid, valamint különféle allergizáló anyagok, mint például nehézfémek és a ruhaövek gumírozásában lévő merkaptán-származékok halmozódtak fel. Az eredmény: jóvátehetetlen idegrendszeri károsodások, az immunrendszer meggyengülése. A toxikológusok szerint mindezt egyértelműen a ruhákban lévő mérgek okozták.

A textilgyárak, szövődék, festőüzemek és az ún. textilnemesítők együttesen körülbelül nyolcezer különféle színezőanyaggal és hatezer egyéb vegyszerrel dolgoznak. Egyes színezőanyagok – különösen a feketék – mérgező nehézfémeket tartalmaznak, s ezek hosszú távon allergiához vezetnek. A sötét színek kedvelői tehát egy idő után túlérzékenyek lesznek minden olyan anyagra, amely tartalmazza az illető nehézfémeket.

Bizonyos szerek – mint pl. a vegyi kezelések alkalmával a textíliákba kerülő karcinogén anyagok – rákot is okozhatnak. Mindegy, hogy az ember milyen időközönként kerül érintkezésbe ezekkel, ha a kritikus mennyiség bekerül a szervezetbe, akkor rákos daganatok keletkezhetnek. Elképzelhető az is, hogy a csecsemő- és babaruhákban lévő vegyi anyagok okozzák a rejtélyesen szaporodó, súlyos gyermekkori betegségeket, például a fehérvérűséget.

A német környezeti és egészségi kutatási központ magyar származású munkatársa, Gebefügi István szerint egyes “ruhamérgek” felhalmozódnak az idegpályákon és neurológiai károkat okoznak, szerinte egyellőre fel sem tudjuk mérni, mi történik, ha ez a sokféle mesterséges vegyület kölcsönhatásba lép egymással szervezetünkben.

A ruházat vegyianyag-tartalmára semmilyen konkrét előírás nem vonatkozik, senki nem vizsgálja, mit veszünk magunkra. Pedig már a kender és len termesztésekor rengeteg veszélyes anyag kerül fölhasználásra, a világon termelt növényvédőszerek egyötödét ezekre az ipari növényekre permetezik. Ugyanis ezekre a haszonnövényekre nem vonatkoznak az élelmezésegészségügyi előírások. A juhtenyésztésben ugyancsak sok rovarölőanyagot használnak. Ezután jön a tárolás és szállítás, itt az anyagok megóvása érdekében további gomba- és rovarölőszereket vetnek be (Lindan, PCP, PCB stb.). Majd következik a szövés és színezés: a nyolcezer különféle festék között kétezerféle ún. azo-színezéket (nitrát alapú festéket) találhatunk, ezek egy része allergiát okoz. Ezután jön a kész anyagok nemesítése, amihez a már emlegetett hatezerféle vegyszer közül válogatnak, hogy a ruha tetszetősebb és tartósabb, valamint könnyen kezelhető legyen.

Bármilyen ruhadarabot öltünk magunkra, az úgy veszi körül testünket, mint egy hatalmas borogatás. A szervezetünk termelte hő és izzadság kioldja a vegyianyagokat, a minden embert körülvevő hőköpeny fokozatosan orrunkhoz, szánkhoz vezeti a vegyszerdús levegőt. A legújabb kutatások szerint a bőrön és a légutakon át sokkal gyorsabban érik el érzékeny szerveinket a mérgek, mintha megennénk őket. A helyzetből úgy tűnik nincs kiút, hiszen a textil előállítását nagyüzemek végzik, nincs olyan háziipari kisszövetkezet, amelyik maga termesztené a lent, kendert. Meg ha volna is? A termesztésükre vonatkozó előírások egyáltalán nem szigorúak, figyelmen kívül hagyják azt a tényt, hogy rengeteg méreganyag kerül így szervezetünkbe, több, mint a táplálékkal. Mit tehetünk, hogy “egészségesebben” öltözködhessünk? Az új ruhadarabokat alaposan mossuk ki, lehetőleg hordjunk olyan viseletet, amit házilag készítettek, és fogjunk össze a környezetvédőkkel a borzalmas hatású idegmérgek, és a nehézfémekkel teli festékek ellen – a biotermesztés, a növényi alapú ruhafestékek, és az emberélet javára. Egyszer úgyis mi győzünk…

Tarnai Enikő
1993/15.