A természetes életmód és a böjt

Az utóbbi időben világszerte egyre népszerűbb a természetbarát életmód. Leginkább a fejlettebb országokban figyelhető ez meg, ahol vannak már ilyen jellegű lehetőségek, ugyanakkor a természet kizsákmányolása is könyörtelenebb. Teret nyer a biogazdálkodás és a vegetariánizmus, a zsír-, cukor- és koleszterinszegény táplálkozás. Ennek a felismerése fontos, mivel az eddigi gyakorlat az volt, hogy a lehető legjobban kihasználni a természetet saját egyre növekvő civilizációs igényeink kielégítésére. A visszacsatolás azonnal észrevehető: minél mostohábban bánunk a környezetünkkel, annál jobban veszélyeztetjük a saját egészségünket. A levegő, amit belélegzünk, egyre szennyezettebb, a víz és az élelmiszerek egyre fertőzöttebbek. Mi értelme van így bánni a világgal, másokkal és önmagunkkal?

Mértékkel

Táplálkozásunk minősége és mennyisége ugyanolyan fontos. Elfogyasztott táplálékunk minősége környezetünk függvénye, mint azt már láttuk, de a mennyiség kérdése is megfontolandó. Hiszen mindenki szeret jóllakni, kedvenc ételeiből pedig olyan gyakran enni, ahányszor csak lehet. A mai táplálkozási szakértők megegyeznek abban az alapelvben, hogy változatosan kell enni, minden túlkapás elkerülésével. De hogy mi a mérték, ezt már egyre kevesebben tudják. Ennek figyelmen kívül hagyása egészségünk hanyatlásához vezet. A mindennapi 3-5 étkezés nagy megterhelésnek teszi ki az emésztőrendszert. Az ilyen felfokozott ritmussal a szervezet csak kivételes esetekben tud lépést tartani. Következménye az elhízás, a további visszaélés pedig újabb betegségek okozójává válhat. Csak meg kell nézni az utcán a középkorú emberek méreteit. Legalább a felük túlsúllyal küszködik, cipeli saját mohósága és gyengesége következményeit. Az egészségügyi statisztikák is árulkodnak az emberiség egyre rosszabb egészségi állapotáról. A túl sok táplálék következtében a szervezet ellenállóképessége legyengül, és a körülöttünk ólálkodó kórokozók könnyebben megtámadják a szervezetünket. Az emésztés elégtelenségével láthatatlanul felhalmozódnak a méreganyagok a szervezetben. Ilyenkor romlik meg az egészségünk és lép fel a betegség. Ma már az egészségen egyszerűen azt értjük, hogy éppen nem vagyunk betegek, annyira gyakran bomlik meg az egyensúly bennünk. Pedig az Egész-ség eredeti értelme az, hogy összes testi és szellemi képességünk birtokában vagyunk. A kórházak forgalmából egyértelműen kiderül, hogy sok esetben már a testi egészségünk is labilis, nem is beszélve a szellemi-lelkiről. Egészségünkért tehát többet kell tennünk, mint konstatálni, hogy eddig egészséges voltam, most meg beteg vagyok. Újra kezd a betegségek gyógyításáról a megelőzésére terelődni a hangsúly. Mind többen kezdik tudatosabban megélni, mit is jelent az egészség.

A legjobb megelőző folyamat a böjt. Ez mindig ismert, de az utóbbi időben elhanyagolt, sőt el is felejtett módszer lett. Mert kinek célja azt mondani, hogy kevesebbet egyél, mikor mindenki más az ellenkezőjét állítja? Pedig ez az egyetlen igazán hatékony és természetes testsúlymegőrző, méregtelenítő és egészségfenntartó módszer, mely ki tudja már hány évezred óta ismert hagyomány nemcsak az emberek, hanem az állatvilág körében is. A különbség csak annyi, hogy az állat ösztönösen csinálja, míg az ember tudatosan dönthet, megteszi-e vagy sem. Bármilyen állaton meg lehet figyelni, hogy ha érzi, hogy gyengül, rögtön böjtölni kezd. Az ember ezzel szemben – bár számos vallási, társadalmi hagyomány előírja vagy javasolja a böjtöt –, gyengeség esetén mégis igyekszik fehérjékben és ásványokban minél gazdagabb és több táplálékot enni. Vajon miért van ez így manapság? Ennek hátterében egy olyan téves hiedelem rejtőzik, mely szerint „ha nem táplálkozol jól, akkor megbetegszel, de ha eddig nem is, legalább ilyenkor pótold, amit azelőtt elmulasztottál”. A kijelentés első felével egyetérthetünk azzal a kis módosítással, hogy táplálkozzunk helyesen. Ez nem azt jelenti, hogy mindig jól meg kell tömnünk a hasunkat. Hiszen az önfegyelemre és mértékletességre a táplálkozásban is nagy szükségünk van. Mégis sokan megijednek, ha akár egy étkezést is ki kell hagyniuk. Vagy a táplálékot csupán az elfogyasztott ételek összessége alkotná?

Jelentése

Visszakanyarodva a böjthöz, amikor az ember igyekszik egy természetesebb életmódot kialakítani, előbb-utóbb a böjt kérdésével is szemben találja magát. Mit is jelent ez a kifejezés? A tömegek tudatában inkább úgy él, mint koplalás, ami óhatatlanul az éhezést, nélkülözést juttatja észbe, amitől mindenki óvakodik. Régebben a böjtölés általánosan ismert és eredményesen alkalmazott volt. Ez a szokás eltűnt ugyan, de könnyen feleleveníthető. Életmódunk átalakítását tehát itt, a böjtnél lehet elkezdeni. A böjtölés tulajdonképpen azt jelenti, hogy a táplálkozás menetébe kisebb szüneteket iktatunk be. Az emésztőrendszer ilyenkor egy kicsit fellélegzik, és erre szüksége is van, mivel minden testi folyamatunk alá van vetve a ciklikus aktivitás, pihenés törvényének. Képzeljük el, mi történne, ha úgy döntenénk: nem alszunk egy pár napon keresztül? Így talán érthetőbbé válik, hogy az emésztésnek is engedélyezni kell néha egy kis megálljt. A böjt idején a kiválasztás az így felszabadult energiákat kizárólag a méregtelenítésre, a salakanyagok eltávolítására, vagyis a megtisztulásra fordítja. Olyan ez, mint egy nagytakarítás.

A böjt gyakorlatilag tehát azt jelenti, hogy nemcsak egy étkezést hagyunk ki, hanem egy egész nap tartózkodunk bármilyen szilárd étel fogyasztásától. Különösen fontos ilyenkor a testünk 65%-át alkotó víz pótlása, természetesen minél tisztább forrásból. Ajánlott ilyenkor desztillált vizet inni.A megnövekedett folyadékigény pont a mérgek kimosása miatt fontos, a legjobb hát megadni ezt a szervezetnek, különben veszélyessé válhat a böjtölés. Ez az időnkénti karbantartó munkálat mindenféle testi baj megelőző módszere. A betegségek gyökereit tépi ki, alkalmazni tehát akkor a legjobb, amikor egészségünk még kifogástalan. Ettől lesz hatékony.

A böjtölés időtartama kezdetben ne haladja meg a 24 órát. Ezt heti gyakorisággal rendszeresen végezzük. Csak így szabad megpróbálkozni néhány hónap múlva egy három napos böjttel.Minél rendszeresebben böjtöl valaki, annál hosszabb ideig tud majd böjtölni. Tehát ne ijesszen meg senkit egy három napos böjt gondolata, ha van már előzetes tapasztalata, és betart néhány fontos dolgot. Tegye a böjtöt inkább a hét végére, hogy legyen lehetősége annyit pihenni, amennyire szüksége van. A méregtelenítő folyamat a háromnapos böjtnél már sokkal intenzívebb, de ez nem okozhat problémát, ha ezt megelőzően legalább két hónapig rendszeresen, legalább hetente böjtölt. Ez elegendő tapasztalat lesz a 3 napos kúrához is. Ennél hosszabb böjtöt orvosi felügyelet és megfelelő környezet biztosítása nélkül nem szabad elkezdeni. Ha mindez megvan, akkor is maximum a 7-10 napos böjt a megengedett.Ma már nagyon kevesen bírnának ki egy 30-40 napos böjtöt. A 7 naposra is csak egy éves rendszeres böjtölés, valamint 2-3-szori 3 napos böjt után ajánlatos vállalkozni. Ilyenkor minél többet kell pihenni, felügyelet alatt, és lehetőleg semmivel se foglalkozzunk, még olvasással sem. Helyette inkább sétálni és napozni érdemes.A böjtölés azonnali hatása a közérzet rohamos feljavulása, és intellektuális képességeink megnövekedése lesz. Ezenkívül normalizálni fogja a testsúlyt is. Az emésztés hatékonyságának javulásával tehát eredményesen alkalmazható súlyfelesleg, illetve súlyhiány esetében egyaránt. Az érfalakra lerakódott káros anyagok eltávolításával a legjobb megelőzője lesz a szív- és érrendszeri betegségeknek. A béltraktus megtisztítása miatt a táplálék felszívódásának hatásfoka megnő. Megfázás, nátha esetében is segít megtisztítani a légutakat. Általános gyengeségünk legyőzője. Egészségünk fenntartása, a betegségek elkerülése folytán eredményesen lecsökkenthetők mindazon tényezők, amelyek életünket megrövidítenék.

A múltban a böjt leginkább Isten keresésével és a vallásokkal kapcsolódott össze, hiszen hatása lelki téren ugyanolyan erős, mint a fizikai. Régebben azért böjtöltek az emberek, hogy közelebb kerüljenek Istenhez, és ez a minden téren való megtisztulás érdekében történt. A nagy vallásalapítók élete mind a mértékletességen alapszik, és ennek egyik tartópillére a böjt. Buddhát böjtölés közben éri a megvilágosodás, a zsidóság első képviselői (mint Ábrahám s a próféták) is böjtöltek. Jézus 40 napos böjtje ugyancsak ismert, bár ő a gonosszal való küzdelem fegyvereként használta. A keleti jógatanítás is a leghatásosabb fizikai tisztítófolyamatként tartja számon a böjtöt, alkalmazását a vallásos előírások is szorgalmazzák. A hindu vallásos gyakorlat két böjtnapot jelöl meg egy holdhónapban, az ősi bölcselet által ajánlott időpontokban. Egy- vagy kéthetente tanácsos böjtölni. A nagyobb böjtök időpontja tavaszra és őszre esik.A szoros kapcsolat a böjt és vallás között belátható, hiszen amikor az ember böjtölni kezd, akkor életét felajánlja, és Isten kezébe adja át.

Mátéfi Takács Péter

1994/17.