Krsna

 

Az indiai panteon talán legnépszerűbb alakja Krsna. Nevének jelentései többek között feketés, vonzó. A krs szótag misztikus jelentése: létezés, valóság, lét, egyéniség (szattá), a na szótagé pedig boldogság (ánanda), így Krsna a lét öröme, vagy a végtelen boldogság.

Krsna1

 

A világi értelmezés vegyes kasztú pásztorembert, árjan-ellenes őstörzs képviselőjét, vagy akár magát a törzset, illetve több legendás ember-alak szintézisét, vagy naphéroszt sejt benne, pedig Krsna valójában az Isten-koncepció legteljesebb összegzése, számtalan isteni jellemző és funkció egyesítője. Az általában Istennek tulajdonított vonásokon – mindenhatóság, mindentudás, teremtés stb. – túl Krsnában tisztelik a legfelsőbb értelmet, hívei védelmezőjét és a szeretet Istenét is, akinek elbűvölő neve, alakja, tulajdonságai és kedvtelései mindenkit vonzkörükben tartanak. Krsna emberhez hasonlatos formájában száll alá, két kezében tartja fuvoláját, hajdíszében pávatoll, kecsesen három ívben hajlik a teste.

 

Krsna nevének feloldása K-R-S-N-A, azaz Ka-La/Ri-Sa-Na-A

Hangzók Kozmikus funkciók Hatásaik Testrész Dévák
KA teremtés A halál rettegi Holdvilág arc Brahmá, Dzsanárdan
La/R fenntartás elűzi a bűnöket Szemek Hari-Visnu, védaismerő
Sa megsemmisítés elűzi a szellemeket Karok Siva, szabadító
Na megvéd a betegségtől Lábak
A békességet hoz Egész test

 

Krsna korszakról korszakra alászáll a Földre, amikor hanyatlik a vallás és túlsúlyba kerül a vallástalanság, mégis mindig megőrzi transzcendens helyzetét. Legutóbbi megjelenése mintegy ötezer esztendeje történt (cca. Kr.e. 3275-3102), az indiai Mathurá városában jött a világra királyi családban, majd a közeli Vrndávanban pásztorok közt telt gyermekkora, később Dváraka császára lett. A kuruksétrai csata legfőbb résztvevője, aki harcostársának, Ardzsunának elbeszélte az Isteni Szózatot (Bhagavad-gítá). Eltávozásával vette kezdetét a jelenlegi világciklus, a kali-juga. Születését és eltávozását is misztikus jelek kísérték. Szüleit, Dévakít és Vaszudévet börtönbe vetették, így rabságban született, de apja csodás módon kimentette és biztonságba helyezte Nanda pásztor és hitvese Jasódá otthonában. Gyermekkora során számtalan ellenséggel megküzdött, eltávozásakor pedig egy vadász lőtte meg a talpán, majd az égbe emelkedett.

Krsnát általában Visnu nyolcadik avatárjaként ismerik, de hívei a legfőbb személyes Istenként, minden ok végső okaként tisztelik. Ezt támasztja alá az is, hogy az isteni tulajdonságok jó része ugyan az emberben s a félistenekben is megvan, de legteljesebb mértékben csak Krsna rendelkezik velük. Ezeken túl négy sajátságos vonása mindenki mástól megkülönbözteti: 1. a szépsége (rúpa-mádhurja), 2. fuvolázása (vénu-mádhurja), 3. tulajdonságai és környezete (guna- vagy préma-mádhurja), és 4. kedvtelései (lílá-mádhurja).

1. Szépsége – Krsna az örökifjúság gyönyörének a megtestesítője, szépsége mindenki számára vonzóvá teszi. Szépséges alakja saját maga számára is vonzó, ami azt jelzi, hogy isteni tökéletessége bámulatára csak önmaga, vagy egy isteni partner alkalmas. Teste és lénye között nincs különbség, sőt megnevezése sem különbözik tőle magától.
2. Fuvolázása – Krsna attribútuma a fuvola, ami nem csapán egy pásztoristen hangszere, hanem az isteni esztétika szimbóluma. Fuvolázása a forrása a teremtő hangnak és az ősmantráknak, ez a kozmikus háttérsugárzás, valamint a lelkekhez szóló invitálás, hogy csatlakozzanak az isteni játékokhoz. Ahogyan Krsna fuvolázva tereli a jószágokat, úgy híveit is kedvesen terelgeti a lelki ösvényen.
3. Tulajdonságai és környezete – Krsna rendelkezik a hat isteni bőséggel – hírnév, hatalom, tudás, szépség, gazdagság és függetlenség, amiken túl sajátos vonásai szerint az elesettek jó barátja és híveinek oltalma. Krsna sosincs egyedül, mindig szerető társai körében ábrázolják. Szent hajlékai oltalmazó közeget jelentenek a hívek számára. Krsna elválaszthatatlan saját szeretetének megtestesítőjétől, Rádhától, így kettejük párosa adja a szeretetteljes isteni tökéletességet, a Szépség és Szeretet találkozását.
4. Kedvtelései – Krsna a kedvteléseinek hódol örök hívei körében saját hajlékán. Amikor alászáll, az anyagi világban is megmutatja játékait, emellett helyreállítja a vallás megbomlott egyensúlyát és megvédelmezi híveit. Krsna kedvtelései ugyanakkor a lelki fejlődés állomásait is jelzik, a démonok fölött aratott győzelmei az akadályok legyőzésének szimbólumai, s a törekvők saját hibáik megsemmisítését remélik e kedvtelések meditatív fölidézésétől.

 

Krsna és Rádhá négy-négy sajátos tulajdonsága

Krsna sajátságai szanszkrt Rádhá sajátságai szanszkrt lelki gyakorlat
szépsége rúpa-mádhurja szeme, amivel látja, szívébe zárja csaksuh emlékezés
fuvolajátéka vénu-mádhurja hallása, amivel felfogja srótra hallás
környezete, hívei préma/guna mádhurja szavai, amivel dicsőíti vák dicsőítés
kedvtelései lílá-mádhurja életereje, amivel megéli prána önátadás

 

Krsna számtalan néven ismeretes, amiket sajátságos vonásai szerint visel: Isteni tulajdonságokban bővelkedő (Bhagaván), Lények oltalma (Nárájana), Varázsló (Májin), Sötétbőrű szépség (Sjámaszundar), Fürtöshajú (Késava), Jó pásztor (Góvinda), Pásztorlánykák ura (Gópínáth). Az általános isteni funkciókra utaló nevei üdvösséggel áldják meg híveit, elsődleges nevei pedig a szeretetmisztika érett gyümölcsével.
Krsna kedvtelései között látszólag ellentmondásosakat is találni, amikor a világi normákat és erkölcsi kötelmeket meghaladja, illetve fölülírja. Gyermekkorában vajat csen a szomszédból, amivel a feltétel nélküli teljes odaadásra tanít, a pásztrolánykák szerelmét élvezi, ami a lelkek és Isten egymás iránti szeretetének szimbóluma, övön aluli ütésre bíztatja Bhímát a Durjódhannal folytatott párviadal során, de ezzel csak elégtételt vesz az ellenfélnek Draupadí elleni sértésén, tizenhatezer nőt vesz feleségül, amivel valójában oltalmat ad azoknak a nőknek, akik rabságban sínylődve kétes hírbe keveredtek, és másnál nem találtak volna menedéket. Ezért Krsna nem egyszerűen a törvényes rend Istene (marjáda purusóttam), hanem a kedvteléseinek hódoló Legfelsőbb (lílá purusóttam). A világi normákon túl mindig ott az isteni magyarázat, a legfelsőbb rendű igazság.
Krsnához áhítatos odaadással vagy rajongó szeretettel közelednek hívei, ő a bhakti-jógának, az áhítat útjának imádott Istene. Ennek lényege a Krsnához fűződő viszonyok, a raszák megtapasztalása: „…akik Krsnán meditálnak, sajátos kontemplációjukhoz éppen illő testalkatot ölthetnek, gondoljanak rá akár haraggal vagy szenvedélyes szeretettel, természetes baráti érzelmekkel vagy félelemmel, szülői vonzalommal, vagy éppen téveszmékkel, tiszteletteljes hódolattal vagy önkéntes szolgálatkészséggel.” (Brahma-szanhitá 5.55.) Krsna kedvtelései, s ez a rendkívül árnyalt viszonyrendszer az ihlet kiapadhatatlan forrása a tánc- és képzőművészetek számára, valamint ösztönzője a hívek odaadásának, aminek csak egy cseppjét hadd idézzük: „Krsna testi szépsége olyan, akár az örökifjúság óceánjának hullámfodra. E mérhetetlen óceánban kavarog az eksztatikus szerelem föltámadásának örvénye. Krsna fuvolájának hangja forgószélhez hasonlatos, a pásztorlánykák csapongó elméje pedig mint a szalma s a száraz falevelek: miután a forgószél légtölcsérébe hulltak, sohasem emelkednek már a magasba, hanem örökre Krsna lótuszvirág lábainál maradnak.” (Csaitanja-csaritámrta, Madhja 21.113.)

 

 

Dévay Gergely
60/2013.