Egészséges választás

Mikor a diéta megváltoztatása nem elég

Semmi kétség, a jó egészség és a betegségekből való felépülés alapköve a zsiradékban szegény vegetárius étrend és az egészséges életmód. Ám a diéta és a helyes életmód nem mindig elegendő. Sok éves orvosi praxisom és kutatói tapasztalataim igazolják, hogy a kiugróan magas koleszterol szint esetén az életmódváltással összekapcsolt gyógyszeres kezelés mentheti csak meg a páciens életét.

1978-ban kezdtem praktizálni, és kilenc éven keresztül csak a diétát alkalmaztam a magas koleszterol szintből és az érelmeszesedésből eredő betegségek ellen, így a szívroham, szívgörcs, hűdések és periferiális (például láb) artériás betegségek esetében. Egyes betegek ugyan szigorúan követték a diéta előírásait, vérük koleszterol szintje mégsem csökkent az ideális mértékűre. Mások egyáltalán nem követték a diétát, s a koleszterolszintjük továbbra is magas maradt. Mégsem írtam fel nekik gyógyszereket, mert a könnyen súlyossá fajuló mellékhatásoktól tartottam. Mindemellett bizonyítékaim sem voltak a gyógyszeres kezelés hatékonyságáról.

Ez időben igazolták a tudományos vizsgálatok, hogy a 150 milligram/deciliter mértéknél alacsonyabb koleszterinszint esetén az embert nem fenyegeti a szívbetegség veszélye. Úttörő kutatásokat folytattak, melyek szerint a 150 milligram/deciliter vagy az ennél alacsonyabb értékű koleszterinszint még az érelmeszesedést is megállítja, illetve visszafordítja. Ekkortályt már sikerrel, minimális kockázat mellett alkalmazták a koleszterol szintet szabályozó készítményeket.

Kezdtem átértékelni a gyógyszerekről alkotott véleményemet. Most már magam is írok fel gyógyszert, ha valaki nem képes pusztán az étrenddel elérni a kívánatos 150 milligram/deciliter szintet. Ha valaki már hosszabb idő óta szenved keringési betegségekben, még sürgetőbbnek érzem a koleszterol szint gyors csökkentését, a tragédia elkerülése végett.

Nem volt ez könnyű döntés, alapos megfontolás, sőt, némi bizonytalankodás előzte meg. A gyógyszerek alkalmazása több dologtól is függ. Meg kell vizsgálni, mennyire veszélyezteti a beteg életét vagy egészségét az érrendszeri betegség, nem nagyobb-e az alkalmazott gyógyszer mellékhatásainak veszélye, illetve a gyógyszerezés okozta kényelmetlenség. Követni fogja-e a beteg a zsírszegény diétát, ami sokkal inkább csökkenti a koleszterol szintet, mint önmagában a gyógyszerezés? Nincs egyértelmű válasz. A döntést a rendelkezésre álló hiányos kutatási információk, saját belátásom, valamint jó adag találgatás árán kell meghozni.

Mivel nincs egyértelmű válasz a gyógyszerek kérdésében, a betegnek legfőképpen saját magának kell vállalnia a döntés felelősségét. Egyesek vállalják a gyógyszerezést, mások nem. Apósom, aki öt esztendeje súlyos szívrohamon esett át, napi két doboz koleszterol szintet csökkentő gyógyszert szed, panaszmentesen. Apám nyolc évvel ezelőtt esett át életveszélyes szívszélhűdésen. Ő viszont utálja a gyógyszereket, s a legtöbb esetben nem is hajlandó bevenni a pirulákat. Viszont mindketten szigorú diétán élnek, pusztán a táplálkozással 330 milligramm/deciliterről 180-ra csökkent a koleszterinszintjük, amit enyhe gyógyszerezéssel néhány napon belül 130-ra lehet csökkenteni.

Miért oly hatásos a diéta? Először is vizsgáljuk meg, mi vezet a szívrohamhoz, szívszélhűdéshez, érelmeszesedéshez? A folyamat kezdete a véredények megbetegedése a hosszas zsírdús, koleszterinben gazdag étkezésnek köszönhetően. Először az érfalak károsodnak, majd ezeken a helyeken lerakódások keletkeznek, ezek a zsírral és koleszterollal teli plakok. A plakok előbb-utóbb kritikus nagyságúra duzzadnak, majd a bennük feszülő nyomás folytán felfakadnak, és tartalmuk a véráramba ürül. A vér rárakódik ezekre a zsírszemcsékre, így alakulnak ki a vérrögök, amik súlyos esetben el is zárhatják a véráram útját. Ez a trombózis, ami bénuláshoz, vagy akár halálhoz is vezethet.

A beteg erekben sokféle nagyságú és korú plak található. Sokáig úgy vélték, a legidősebb és legnagyobb plakok a legveszélyesebbek. A kőkemény varas plakok leszűkítik az artériát és veszélyes mértékben csökkentik a vér áramlását. A lassú vérkeringés mellkasi fájdalmakat okoz (angina). A leszűkült érszakasz sebészi kicserélése és az angioplasztika, vagyis a plaknak az érrendszerbe bevezetett szondával történő eloszlatása a vérkeringés élénkítésével ugyan enyhítheti a mellkasi fájdalmakat, de sikeres esetben sem hosszabbítja meg a valószínű élettartamot, sőt az ilyesfajta beavatkozás veszélyessé is válhat. A régebbi plakok feltehetően kisebb veszélyt jelentenek. Ritkán fakadnak fel, de még ebben az esetben is gyakran rendelkezésre áll egy mellékér, ami átveszi az elzárt érszakasz szerepét. Már tudjuk, hogy a friss, kisebb plakok jelentik az igazi veszélyt, mert változékonyak és bármikor felfakadhatnak.

Az állati eredetű zsírok nemcsak az érelmeszesedésben, hanem a veszélyes vérrögképződésben is perdöntő szerepet játszanak. Így az érelmeszesedéssel kapcsolatos betegségek megelőzésében a diéta a legfontosabb. Az állati eredetű zsírok fogyasztásáról lemondva azonnal csökken a végzetes szívroham veszélye.

A zsírszegény, koleszterol mentes diéta csökkenti a plak- és vérrögképződés veszélyét, és elősegíti a koleszterol kiürülését az érfalakból. Az alacsonyabb koleszterinszint csökkenti a plakokban uralkodó nyomást, s ezzel a felfakadás veszélyét is. Tesztek sora bizonyítja, hogy minél magasabb a vér koleszterintartalma, annál több az erekben a szűkülést okozó plak. Vagyis a vér koleszterintartalmának mérésével megítélhető az érszűkület ellenes diéta eredményessége. Koleszterinmentes, zsírszegény diétával 11 nap alatt átlagosan 12%-kal (vagy 28 mg/dl) csökkenthető a koleszterinszint, de sokak esetében ennek három-négyszerese is elérhető. Az étrend megtartása esetén további négy héten át rohamosan csökken a koleszterolszint. A legtöbb ember pusztán étrendjének megváltoztatásával 25-37%-kal csökkentheti koleszterinszintjét. Ha csak egy százalékkal lesz alacsonyabb a magas vérkoleszterin tartalom, a halálos keringési betegség veszélye 2-3%-kal csökken. Ez a veszély 11 nap alatt 24-36%-kal csökken, egy hónap alatt pedig felére esik, vagy teljesen megszűnik. A számokat félretéve, itt élet-halálról van szó!

A terápia másik vonalát a koleszterinszintet csökkentő gyógyszerek jelentik. A legtöbb esetben ezek alkalmazása felesleges túlzás, de olykor hatásos életmentő eszköz. Gyógyszer lehet az egyszerű és természetes psyllium-magocska, de a csúcstechnológiával előállított pirula is.

A koleszterinszintet csökkentő szerek két kategóriába sorolhatók. Egyes szerek a szervezet koleszterintermelését csökkentik, míg mások a koleszterin kiürítését fokozzák. A második csoportba tartozó szerek nem kerülnek be a sejtekbe vagy a véráramba, hanem csak az emésztőcsatornába. Terápiás hatásuk és mellékhatásaik is főként a belső szervekre korlátozódnak. A zabkorpa például 3-10%-kal is csökkentheti a koleszterol szintet. Mindezen anyagok a bélrendszerben rátapadnak a koleszterolra és a koleszterolból összetevődő epesavakra, s az ürülékkel együtt kihajtják a szervezetből, megakadályozva újbóli bekerülésüket a véráramba. Leggyakoribb mellékhatások az emésztési zavarok, felfúvódás és bélgörcs.

Mindezt figyelembe véve az alábbiakban ismertetem gyógymódomat a súlyos koleszterol-problémákkal küzdők számára. Alapként kivétel nélkül minden esetben koleszterol mentes, zsírszegény diétát írok elő, melyben a zsírok az összes kalóriának csak mintegy 10%-át fedezik. Másodjára mérsékelt, de rendszeres testmozgást kérek, például napi sétát, amit 10-15 perctől kezdve egészen másfél óráig lehet fokozni. Bár a testmozgás maga nem csökkenti a koleszterol szintet, az egészség szempontjából mégis nagyon fontos, mert csökkenti a szívroham veszélyét. Harmadszor megtiltom betegeimnek a dohányzást, és az alkoholfogyasztás minimálisra csökkentését vagy elhagyását kérem. Csekély dózisban az alkohol ugyan csökkentheti a szívroham veszélyét, de fokozza a balesetveszélyt és májbetegséghez vezet. Az alkohol nem egészséges „étel” és semmiképpen sem nélkülözhetetlen. Negyedjére a kávé elhagyását is javaslom, mert ez akár tíz százalékkal is fokozhatja a koleszterol szintet. Végül pedig minden páciensem figyelmét felhívom a zabkorpára, mert olcsó, biztonságos és mindenütt kapható. Ha a beteg követi ezeket a javallatokat, de koleszterolszintje továbbra is magas, akkor lehet a gyógyszerezéshez folyamodni.

A gyógyszer kiválasztása is a beteggel közösen történik. Ha megtaláltuk azt a gyógyszert, amely különösebb mellékhatások nélkül az ideális 150 mg/dl szintre csökkenti a beteg koleszterol szintjét, akkor ennek féléves kúráját javaslom. Ennek elteltével csökkentjük az egyik orvosság mennyiségét, s megvizsgálom, nem emelkedik-e a koleszterol szintje. Az ideális kezelésben a lehető legkevesebb gyógyszer szerepel, ami még elegendő a megcélzott koleszterol szint eléréséhez.

Engem mégis könnyen meg lehetne győzni a gyógyszerek elhagyásáról. Évekbe telik, amíg e gyógyszerek minden előnyét és hátrányát megismerjük. A zsírszegény, koleszterol mentes diéta mellett viszont mindenképpen kitartok. Ebben a kutatási eredmények és a gyakorlati tapasztalat is egészen egyértelmű: a diéta képezi minden életmentő, kondicionáló és hosszabb távon is jó közérzetet biztosító terápia alapját.

John A. McDougall

John A. McDougall, az Amerikai Belgyógyászszövetség és a Nemzeti Orvosbizottság minősített belgyógyásza, aki Californiában, a Deer Parkban a Szent Heléna kórház életmódváltási és táplálkozási programjának orvos-igazgatója. Két könyve jelent meg, a McDougall terve és McDougall gyógymódok – meglepő más vélemény, harmadik könyvén pedig most dolgozik.

1995/19.