Indiai álomfejtés

 

Álmában az ember bármire képes, átugorhatja akár a teret, akár az időt – lehet idősebb vagy fiatalabb -, megválaszthat bizonyos szituációkat, anélkül, hogy arra gondolna, ez lehetetlen. Miért nem vagyunk képesek erre éber állapotban is? azért, mert valóban lehetetlen az elképzelés, vagy mert mindig ezt hallottuk s így el is hisszük anélkül, hogy tennénk egy próbát? Megrögzött formák? Korlátozzuk saját hitünket és képességeinket, lehetőségeinket, mert kritikátlanul elfogadjuk, ha azt mondják: lehetetlen? Hátha csak azért nem vagyunk képesek valamire, mert arra szoktattak, hogy elhiggyük, ezt nem lehet?! a valóság csak az volna, amit megtanítottak elhinni, semmi egyéb?”

(Vida Dénes, 1992.) 

Életünk jó részét alvással töltjük. Egy csecsemő  mondjuk napi tizenöt órát, de felnőttként is naponta hat-nyolc órát alszunk. az ember életének majd harmadát átalussza. S jóllehet nem minden éjjel álmodunk, az álmoknak talán mégis nagyobb a jelentősége, mint azt egy „felvilágosult” korban gondolnánk. A tradicionális kultúrák mind nagy fontosságot tulajdonítottak az álmoknak, s korunkban a pszichológia kapcsán elevenedett föl az érdeklődés az álmok iránt. „Ahol az akarat, ott az út” mottója a modern ember babonája – írja Jung. – Ennek a hitnek a megtartásáért a modern ember nagyon nagy árat fizet: híján van az introspekciónak. Vakon nem látja, hogy racionalitása és hatékonysága ellenére olyan erők szállják meg, amelyek ellenőrzésén kívül esnek. Istenei és démonai egyáltalán nem tűntek el, pusztán új nevet kaptak. Nyugtalanságba, homályba balsejtelembe, pszichológiai zavarokba, csillapíthatatlan gyógyszer-, alkohol-, nikotin- és ételéhségbe – és mindenekfölött neurózisba hajszolják.”
Az álmoknak természetesen létezik vulgáris értelmezése, de a Jung-i szimbolikus álomértelmezés messze túlmutat holmi babonaságon, és nagy segítség az ember belső egyensúlyának, lelki békéjének meglelésében.
Hadd mutassunk be most egy egzotikus álom-világot: az indiai álomértelmezést. A jóga, a szellemtudományok, a lélek ismerete terén elért évezredes tapasztalatok érdekes összegzése az alábbi néhány idézet. Nem egy jelzés természetesen kulturálisan meghatározott, mások viszont – mint például az évszakok rendjének felborulása – hajdanán csak balsejtelemként, mostanában azonban fenyegető ökológiai realitásként léteznek.
Az ind filozófiai gondolkodás a tudat egyik állapotának tekinti az álmot. Négy tudatállapotot ismernek: a) éber állapot (dzságrat), amikor az értelem a külvilág felé irányul, az érzékszervi észlelés működik, ez minden ember számára közös, egyetemes; b) álom állapot (szvapna), mikor az értelem befelé irányul, csak a belső érzék, az elme működik, a többi pihen; c) álomtalan mélyalvó állapot (szusupta), mikor az alvó nem érez vágyat, nem lát álmot, szinte öntudatlan állapotban van;  és d) negyedik állapot (turija), a transzcendens sík, mikor az értelem sem befelé, sem kifelé nem irányul, hanem lelki felismerése szerint az átman észleli a Legfelsőbbet – ez a szamádhi, a transz állapota.
A hinduk úgy hiszik, kétféle álom van, melyeknek megvan a hatalma a jövendő dolgok előrejelzésére. Így ismernek jó, áldásos, illetve rossz, baljós álmokat. Az éj kezdetén látott álmok egy éven belül válnak valóra, az éj második felében látottak hat hónap múltán, míg az éj harmadik fázisában látottak három hónapon belül, a negyedik fázis álmai fél hónap, a hajnali álmok pedig 10 napon belül valóra válnak. Ha egy éjszaka jót és rosszat is álmodik az ember, az utoljára látott álom valósul meg, ezért jobb nem tovább aludni, ha az ember jó álmot látott éjszaka.

Baljós álomképnek számít ha:

1. egész testedet benövi a fű vagy fák, kivéve a köldök táját; 2. bronzporral szórják be a fejed; 3. a fejedről teljesen leborotválják a hajat; 4. teljesen mezítelennek álmodod magad; 5. álmodban szennyes ruhát viselsz; 6. olajjal kened meg magad; 7. sárral vagy bemázolva; 8. magasról alacsonyabbra esel le; 9. megházasodsz 10. dalokat énekelsz; 11. lanton s egyéb hangszereken játszva mulatsz; 12. hintára szállsz; 13. lótuszvirágot és fém dolgokat szerzel; 14. kígyókat ölsz; 15. piros virágú fára, vagy alacsony kasztú ember, illetve teve, kutya, szamár disznó hátára mászol; 16. madárhúst vagy szezám-olajat, illetve olajpogácsát eszel; 17. anyád méhébe bújsz; 18. halotti máglyára kerülsz; 19. álmodban Indra zászlórúdja eltörik; 20. a Nap s a Hold leesik az égről; 21. a félistenek, bráhmanák, királyok vagy tanítómesterek haragosak rád; 22. csillagok vagy bolygók hullanak az égről; 23. táncolsz, hangszereken zenélsz vagy énekelsz; hangszeren játszol (kivéve, ha lantot, vínát pengetsz); 25. magával ragad a folyó sodra; 26. sáros vízben, tehéntrágyával kevert vízben vagy tintában fürdesz; 27. szüzeket ölelsz; 28. gyermekekkel hálsz pederaszta mód; 29. tagjaid megsebesülnek; 30. okádtál és ürítettél; 31. délre utaztál; 32. megbetegedtél; 33. gyümölcsöket láttál tönkremenni; 34. ásványokban rétegvonalakat látsz; 35. a házadat por lepte be; 36. tisztára seperted házadat; 37. az ördöggel, kegyetlen állatokkal, majmokkal vagy alacsony kasztú emberekkel játszottál,; 38. ellenségeid kínoznak, sanyargatnak; 39. szerzetesek színes ruháját viselted vagy színes ruhákkal játszadoztál; 40. olajat ittál vagy vízbe merültél; 41. vérvörös színű virágfüzért és szépítőszereket viseltél.

A fenti álmokat senkinek sem szabad elmondani vagy megemlíteni. A rossz, baljós álmok után vagy aludjon újra az ember, vagy vegyen tisztító fürdőt. A rossz álmok hatásai elháríthatók, ha szezámmagot áldoz az ember a szent tűzbe, Visnut, Sivát, a napistent vagy Ganésvarát imádja, magasztaló himnuszokat énekel fennhangon.

Kedvező álomnak számít, ha

1. hegytetőre, emeletre mászol, elefánt, ló vagy bika hátára szállsz, vagy fehér virágú fára mászol, illetve az égbe emelkedsz; 2. fű sarjad az ágyékodon; 3. több fejed nőtt; 4. őszbe csavarodott a hajad vagy fehér virágok díszítik fejed; 5. fehér ruhát viselsz; 6. megfogtad és megsimogattad a Napot, Holdat s a csillagokat; 7. átölelted Indra zászlaját vagy felvontad azt; 8. a földet tartottad vagy egy forrást tartottál kezedben, 9. ellenségeidre támadsz; 10. győzedelmeskedsz a vitában, szerencsejátékban vagy csatában; 11. nyers húst vagy süteményt ettél; 12. vérben fürödtél; 13. likőrt, vért vagy tejet ittál; 14. fegyvereket forgattál; 15. az ég tiszta; 16. tehén, bivaly, oroszlán, elefánt vagy kanca tejét szopod mint a kölyökállat; 17. áldást kapsz a félistenektől, a bráhmanáktól vagy tanítóidtól; 18. tehénszarvból való, vagy a holdból szivárgó vízzel locsolnak meg, illetve ha királynak kennek föl;    19. álmodban megsebesül fejed vagy meghalsz; 20. lángra kap a ház s a környéke; 21. királyi jelvényeket kapsz; 22. lanton játszol; 23. királlyal, elefánttal, lóval, ökörrel vagy tehénnel találkozol, illetve aranyat látsz.

Baljós jelek a természetben

Az álomképeken túl egyes természeti jelenségeknek, ómeneknek, intő jeleknek is szerepet tulajdonítanak a jövendő megsejtésében. Ilyen baljós jel a földrengés, a hegyek lüktetése, felhőtlen ég mennydörgése, derült égből villámcsapás, porvihar, s ha füst borítja az egész eget. Rossz jel a véres eső, a hanyatló napsugár, a csillagok látszólagos párviadala. Baljós, ha a folyók, tavak s medencék vize, valamint az ember elméje zavaros, és az áldozati ghí (tisztított vaj) nem lobbantja fel a lángokat. Kedvezőtlen, ha a templomi kegyszobrok sírnak, bánküdnak és verejtékeznek, mintha távozni készülnének. Baljós a baglyok rikoltása és a varjak károgása, napkeltekor ha üvölt a sakál, s a kutyák bátran megugatják az embert. Rossz jel, ha az ember mellett a tehenek bal oldalt haladnak el, a lovak pedig mintha sírnának gazdájuk láttán.
Az is rossz jel, ha a borjak nem szopnak, a tehenek nem tejelnek s a bikák nem legelésznek csakúgy, mint amikor az élőlények sírva fakadnak. Férfiaknál baljóslatú a test bal felének remegése, bal comb, kar, szem rángása, vagy a heves szívdobogás. Áldatlan jel, ha a városok s egyéb települések, de még a remetelakok is elvesztik szépségüket csakúgy, mint az örök idő irányának megváltozása, évszakok szabályos rendjének felborulása. Ugyancsak kedvezőtlen az emberi mohóság, düh, becstelenség, csalás térnyerése, s a családi viszonyokban a félreértés szülők és gyerekek, rokonok és jóakarók közt. (Bhágavata-purána 1.14.)

 

33/2003.