LXVII. Észak

Észak, kelet, nyugat és dél – jó vagy rossz lakik arrafelé? Az észak rokon az éjszakával. Sötétség, hideg, hó és fagy – kietlen vidék jut eszedbe, ahol a természet törvényei tán szigorúbbak, mint másutt.

„Már október 15.-kén lenyugodott a nap … November 3.-án déli órákban is láthatók voltak az elsőrangú csillagok és egymásután feltünedeztek a többiek. A nappal és éjtszaka különbsége fokozatosan csökkent. … November 20.-án … délben sem mutatják a tárgyak körülöttünk, hogy nappali fény éri őket. A sarki éjtszaka tehát megkezdődött.” (Szavójai Lajos Amádé: Az „Észak Csillaga” – Az Északi Sarktengeren 1899-1900 I-II. A Magyar Földrajzi Társaság könyvtára 1904. Budapest)

A görögök a zord északi Boreász-vidéken túli, hüperboreus paradicsomi tájról beszéltek, az indusok az égi Visnu fehér szigetét, Svétadvípá-t sejtik északon, egy példázat a misztikus tökéletesség honának tartja, de itt a Novaja Zemlja (Új Föld, 73.85° N 54.5° E) kísérleti terepén robbantották föl a földkerekség legpusztítóbb termonukleáris fegyverét, a Cár-bombát. Manapság a jólét birodalma Észak-Európa, amiről sokan úgy tartják: a mese létezik.

Az égtájak mind más-másfajta géniuszt rejtenek. Jakob Böhme szerint hajdanán az ember temperamentuma egységes volt, azonban – Hamvas Béla szavait idézve: „Az ősi és elsődleges vérmérséklet (az emberi vér primordiális hőfoka) négy darabra tört, éspedig a négy elem (négy égtáj) szerint. Ezért lett a kolerikus fragmentum a tűz (dél), a szangvinikus a levegő (kelet), a flegmatikus a víz (nyugat), a melankolikus a föld (észak) jegye.”

A tűz emésztő, a víz lefelé folyik, a levegő állhatatlan, míg a föld (értsd: Észak) mozdulatlan. Böhme szerint félelem dermeszti a földet, ezért sötét. Talán ezért sötét az Északi égtáj is? Hiába a vakítóan fehér hó és a kékes jég, a sarki éjszakában nincsen fény…

„Mikor nem volt holdvilág, teljes sötétség környezett bennünket. A déli órákban naponkint derengő szürkületi fény mindinkább gyöngült, december első hetében pedig egészen eltűnt.”

A sarki éjszaka ellenpólusa a nyári fehér éjszakák időszaka, de a téli sarki sötétséget is áthatja egy különös légköri jelenség.

„Az északi fény jelenségének minden este tanúi voltunk; … az egész égboltozatot lengedező fényszalagok borították. … Észak-keleten … tüzesnek látszott az ég, mintha óriási tűzvész lángjai világítanák meg. A fény annyira intenzív volt, hogy oly világosság terjedt el, mintha holdtölte volna.”

Sötétségben fölfénylő világosság, éjszakai fény, sötétség és megvilágosodás, hideg birodalom és spirituális izzás, megannyi ellentmondás. Mi rejlik Északon? Tán az Északi-tenger is olyan, mint bármelyik tenger: a mélye kincsekkel teli, de ha neked a biztonság kell, az a parton található…