Életszakaszok
Idő az ember életében
A dramaturgia csúcsa az, amikor egy darab néhány szereplője mindössze egy-két nap eseményeibe sűrítve az élet egészéről elmond majdnem mindent. Ritka az ilyen mű, Wagner operája, a Trisztán és Izolda bizonnyal ilyen.
Szereplőgárdája minimalista, kilenc karakter és néhány mellékszereplő, három felvonás és három szín, így az emberi élet legfontosabb tényezőjéről, az érzelmekről mi sem tereli el a figyelmet. Wagner így ír műve Előjátékáról: „…hosszú, tagolt áradással bontotta ki a kielégíthetetlen vágyat, a gyengéd vonzódás félénk vallomásától, félő sóhajokon, reményen és tétovázáson, panaszon és kívánságon, mámoron és kínlódáson át a hatalmas kitörés óriási erőfeszítéséig, mely megnyitná a határtalanul vágyódó szívnek a végtelen szerelmi mámor tengeréhez vezető utat… Hiába! A szív tehetetlenül visszahanyatlik, és vágyban eped el…”
Az idő mint végtelen téma
Az élet során minduntalan beleütközünk az időbe. Jelenléte hol örömteli szárnyalás, hol nevetséges bukdácsolás, de az idő minden stádiumában meghatározó: a születéskor, gyermekként, felnőttként vagy aggként, illetve a kilépéskor. Az idő készteti cselekvésre az embert. És nyilvánvaló, nem lehet teljesen kimerítő elemzést adni az időről, mert ez túlságosan végtelen téma. Rengetegen reflektáltak rá, és mindannyian rendelkezünk ide vágó tapasztalatokkal, mégis néhány pillanatfelvétel értékű megjegyzés engedtessék meg.
Ernst Pöppel német pszichológus sorra vette az elemi idő-tapasztalás módozatait, ideértve a tartam, a rend, a múlt-jelen-jövő, a sorrendiség és egymásutániság, s egyáltalán a változás tapasztalatait. Ide sorolhatjuk az életkorunk megélését, az éveink számába burkolózó önreflexiónk sajátságait. Ha elfogadjuk azt a definíciót, hogy az idő az a kategória, amely az anyagi világban az akkor és a most képzetét elkülöníti, és biztosítja az események egymásutániságát, akkor ennek következményeit az életkorok sajátságaiban is érdemes megvizsgálnunk.
Az emberi életet sokféle módon szakaszolhatjuk, válasszunk mi most egy olyan rendszert, amely a bolygók szerint értelmezi az élet hét stádiumát, és azonosítja az akkor aktuális feladatokat. Kiinduló pont a Hold, ehhez rendeljük a születést, az individuális létezés kezdetét és a személyes fejlődést az 1-4 éves életkor során.
A Merkúr az értelmi kibontakozást, iskolázást, a nevelés és képzettség elsajátítását képviseli az 5-14 éves életkor között. Ezután a Vénusz elsöprő erejű befolyása és az érzelmi kibontakozás következik, fölemelő és mélybe rántó, éltető és megsemmisítő tapasztalásaival a 15-22 életév között. Az érett kor, a kiteljesedés ura a Nap a 23-42 életkor hosszas szakaszában. A következő küzdelmes, ambiciózus érett kort a Mars uralja 43-57 év között, amikor az eredményekért meg kell küzdeni, de amikor a legnagyobb hatással, erővel is bír az ember. Egy másodvirágzás után következik az elmélkedés, amikor megrostálja az ember mindazt, amit összegyűjtött. Ha nem ő rostál és szelektál, akkor majd megrázza az élet. Az 58-69 éves kort a Jupiter, a bölcs, joviális tanító uralja, majd 70 fölött a Szaturnusz hatalma következik, de nem a kíméletlen számonkérő, hanem a beteljesítő, megnyugvást hozó sorskovács.
| Bolygók | Életkorok | Jelentőség | |
| 1. | Hold | 1-4 | Személyes fejlődés |
| 2. | Merkúr | 5-14 | Nevelés, képzés |
| 3. | Vénusz | 15-22 | Érzelmi kibontakozás |
| 4. | Nap | 23-42 | Férfiasság, kiteljesedés |
| 5. | Mars | 43-57 | Ambíció, érett kor |
| 6. | Jupiter | 58-69 | Elmélkedés, összegzés |
| 7. | Szaturnusz | 70- | Megnyugvás |
Ide kívánkozik egy másik korcsoport besorolás is, amely a Fibonacci számsoron alapszik. E számsor jellegzetessége, hogy első tagja zérus, a második tagja egy, a további tagok pedig a megelőző két szám összegei az alábbiak szerint: 0, 1, 1, 2, 3, 5, 8, 13, 21, 34, 55, 89… Ezzel nagyjából le is fedtük az emberi élet várható tartamát. Norman S. Rose Ph.d. kategorizálását követve a Fibonacci számsor szerint az életszakaszok az alábbiak szerint alakulnak:
| Életkor | Fejlődési stádium | Jellegzetességek |
| 0 | sejtosztódás | Fogantatás |
| 1 | újszülött | Születés |
| 1 | kisgyermek | Járás, beszéd tanulása |
| 2 | tipegő | Értelmes beszéd, önkifejezés, utánzás |
| 3 | bölcsődés | Énkép, kontroll, szobatisztaság |
| 5 | óvodás | A formális oktatás kezdete |
| 8 | kisiskolás | Racionalitás, erkölcsi értékítélet |
| 13 | kamasz | Gondolkodás, nemi érés, ösztönök |
| 21 | ifjú | Teljes fizikai fejlettség, társadalmi érettség, karrier |
| 34 | felnőtt | Felnőtt képességek, szülővé válás |
| 55 | érett felnőtt | A képességek kiteljesedése, szolgálatkészség, visszavonulás kezdete |
| 89 | időskorú | Belátás, életbölcsesség |
Vegyünk egy további korszakolást, amely a bolygók által jelzett jellegekhez, eseményekhez nem életkorokat, hanem tartamokat rendel. Az ember tevékeny lény, és a lét- és fajfenntartáson túl – amely feladatokon minden élőlénnyel egyetemlegesen osztozik – további törekvések, tapasztalások, ambíciók jellemzik. Siker és aggály, viszályok és kapzsiság, misztika és gyönyör, tekintély és gyarapodás az ember életfeladatainak csillogóbb és árnyékosabb oldalai közül néhány. Ahogyan a naprendszer uralkodó csillaga a Nap, úgy a siker is lehet egy vezérlő csillag az életben, ami nem csak világi gyarapodást, hanem az élet szellemi sikerét, magasztos hivatásának beteljesítését is jelentheti. Az egyértelmű siker periódus nem túl hosszú, ám sok mindent megalapozhat.
Ellenkezés nélkül nincs megbékélés sem, a törekvés küzdelmes és konfliktusoktól sem mentes – a marsi befolyás különös párhuzama az indus hagyományban az áldásosság (a Mars megnevezése szanszkrt nyelven Mangala, amely szó másik jelentése áldásosság).
A sokak által félve tisztelt Szaturnusz a baj, a tragédia megtestesítője, s ez az aggodalmas periódus akár tíz évet is kitesz. A veszteségek ennél is hosszabb időt tesznek ki, ami azonban ismét megrostál: elvész az apró és mulandó, de megmarad az, ami fontos.
A Hold uralja a misztikát és a titkokat, az igazság s a titkok kutatása másfél évtizedet tesz ki, míg az anyagi gyarapodás, a létfönntartás ennél is hosszabb időt igényel. Merkúr, a kereskedők védőistene, egyben a találékonyság oltalmazója uralja ezt a változásokban és az értelem megnyilvánulásában gazdag szakaszt.
A beérkezettség, tekintély ura Jupiter, a fő istenség, uralma több mint húsz esztendő az ember életében, aminél csak egy befolyás tartósabb: Vénuszé, az érzelmeké. A táblázatba foglalt időtartamok egy különös számot, a 108-at adják ki, amely az égi, kozmikus rendnek a titokzatos aránya. Ha ezzel a számmal jó barátságban van az ember, minden esélye megvan arra, hogy a világmindenség nagy harmóniáját saját életében is megvalósítsa.
Az élet nehéz szakaszai egybevonva „mindössze” harminc évet tesznek ki, ami persze hosszú idő, de ez nem egyvégtében következik be.
| Bolygó | Szanszkrtül | Jellegzetességek | Tartam |
| Nap | Szúrja | Vagyon, hírnév, siker | 6 év |
| Mars | Mangala | Viszály, veszekedés, háborúság | 8 év |
| Szaturnusz | Sani | Aggály, baj, bánat, tragédia, gyász | 10 év |
| Föl- és leszálló holdcsomók | Ráhu és Kétu | Kapzsiság, veszteség, düh, féltékenység | 12 év |
| Hold | Csandra | Vallás, filozófia, misztika, érzékiség, téboly | 15 év |
| Merkúr | Budha | Utazás, üzlet, gazdálkodás, vagyon | 17 év |
| Jupiter | Brihaszpati | Uralkodás, hatalom, igazság, tekintély | 19 év |
| Vénusz | Sukra | Gyönyör, szerelem, nők | 21 év |
| Összesen | 108 év |
Alább George S. Arundale asztrológiai szimbolikára és a hétéves szaturnuszi ciklusokra támaszkodó rendszerét mutatjuk be. Arundale megjegyzi: „Mi a jelentősége az egyik vagy másik asztrológiai jegyben történő megszületésnek? A legtöbb asztrológus egyetért abban, hogy a Nap-jegy az egóval kapcsolatos, s a járatosabbak hozzáteszik, hogy amely házban áll a Nap, azt jelzi, mit kell az adott életben megtanulni, miben kell legyőznie magát az embernek.” (Arundale, George S.: The Lotus Fire, The Theosophical Publishing House, Adyar, Chennai, 2001)
A szimbólumok a kezdőpontból történő kibontakozás küzdelmektől sem mentes folyamatát jelzik, az életszakaszok pedig a Szaturnusz hétéves keringési ciklusával kapcsolatosak. Négyszer véve ezt a ciklust 28 éves korára az ember eléri a szellemi kibontakozás első teljességét, majd magasabb fokon újraindul a számlálás, s az érett korban 56 éves fővel magasabb oktávba érkezik. Az újabb születések során újabb zodiákus-pályát futhat be az ember, annak sajátos feladataival és kihívásaival szembesülve.
A Kos mint kezdőpont a megtestesülés vágyának első pillantása, így az ember megindul a földi lét kalandos útján. Vjásza az indiai szent hagyományban a védák rendezője, a szent bölcsesség különös isteni erővel felkent tudósa, egyben a kegyelemi vallási út megtestesítője.
A Kos jegyében megnyilvánuló erő a Bika jegyében a tágas térré, az anyatermészet mátrixává terebélyesedik, szellemi útja az értelmes és titokzatos Hermész.
Az Ikrek nem kettős, hanem páros jegy, az egymásba olvadó férfi és nő, Siva és Sakti, a kétarcú androgün – emberi szinten pedig a kreatív dualitás. Ennek jegyében szellemi útját a kettősség mibenlétét, a Fény és Árnyék ellentétét tisztázó Zarathusztra jelzi.
A Rák jegyében jelenik meg a kör isteni szimbóluma, mintha az Ég lehajolna a Földhöz. Az Ikrek elválnak egymástól, hogy a Rák két körívében termővé váljanak. Orfeusz, a trák lantos a szellemi út megtestesítője, aki szerelméért hajlandó az Alvilágba leszállni. Ezzel érünk el a 28. életévig, az első nagy ciklus betetőzéséig.
Az Oroszlán jegyében az individualitás néz körül győzelemre vágyón, mint az első Logosz. Útja a krisztusi vallásosság, egyben az első beavatás, amely meghívja az embert a Föld és Ég közötti vándorútra.
A Szűz jegyében újfent találkozhat az ember az egyetemes kozmikus anyasággal, a sakti-energiák teremtő erejével. Az indiai asztrológiában a Szűz és a Skorpió hajdanán összeért… Spirituális útja a második beavatás, amely emeli és lelki ambíciókkal tölti el az embert, s lehozza számára az égi erőket.
A Mérleg értelemszerűen az egyensúly jele és életszakasza, a teremtő erők dinamikus együttese. Ez a kiáradás befejezése és a visszatérés kezdete, lelki útja a transzfigurációs beavatás, amely ifjúból érett lelki emberré tesz, indiai megfelelője a hattyú, a lélekmadár első röptetése. Szimbóluma a tisztaságot és a teremtést, a mindenséget egyszerre jelképező lótusz.
A Skorpió ezzel szemben egy kereszthalált él meg, melynek során a megfeszíttetésben fölemésztődnek a korábbi karma visszahatásai. Lelki útja a negyedik beavatás, egyre érettebb szintre jut, de még mindig inas a lelki tudományokban. Alászáll saját poklaira, és megszenved önmagáért s másokért is, amikor pedig eljut saját feltámadásáig, azzal a feltámadás egyetemes eszméjét is segíti, mindenki hasznára. Az egyiptomi misztikában Oziriszéhoz hasonló halált hal és feltámadást él meg.
A Nyilasban a Skorpió farka egyszerű lófarokká szelídül, s az igazság kutatója ismét a magasba céloz. Jele a győzedelmes kereszt, amely nem a halálra, hanem az örök életre hív. Lelki útja az ötödik beavatás, amely az érett korból a bölcsességbe emeli az embert, ami megfelel az életében felszabadult állapotnak, vagy a mennybemenetelnek.
A Bak az indiai zodiákusban a Makara vagy krokodil, s ebben a szakaszban az ember képes a khtonikus erőket emelkedésre használni, s ahogyan a zerge fölmászik a hegyek ormára, és alászáll újra, úgy a Bak jegyében az ember is magasságokba emelkedik, majd visszatér az alant lévők megsegítésére. Lelkisége a hatodik beavatás, amikor fáklyavivő, a fény hordozója lesz. Jele a szvasztika, a napkereszt.
A Vízöntő – ebben a jegyben születnek a legkevesebben – emberjegy, méghozzá a tökéletességre jutott ember jegye. Az ilyen ember a grál hordozója, önmaga az isteni titkok edénye, jele ismét a tökéletességet szimbolizáló lótuszvirág. Hetedik fokozatú beavatása az Isten „eszévé” teszi, megvilágosodottként egyszersmind a világ tanítója s az Úr szíve, s mint az erő letéteményese az Úr karja is, a nép védelmezője és parancsnoka.
Végül a Halak embere eljut a spirituális betetőzésig, eljut a stabil lelki egyensúlyig, a megnyilvánulás visszarendeződéséig, ami nem kaotikus pralaja, hanem a teljes potencialitás, a minden lehetséges stabil harmóniája. Lelki útja a nyolcadik beavatásban testesül meg, amely a magányos buddhák sajátja, akik követeiken keresztül sugározzák a isteni bölcsesség áldását az emberiségre.
| Zodiákus | Kozmikus szimbólum | Szoláris szimbólum | Életszakasz | Spiritualitás |
| Kos | pont | 1 – 7 | Vjásza vallása | |
| Bika | háló | 7 – 14 | Hermészi út | |
| Ikrek | vonal | 14 – 21 | Zarathusztra útja | |
| Rák | kör | 21 – 28 | Orfeusz útja | |
| Oroszlán | kereszt | pont | 28 – 35 | Krisztusi út |
| Szűz | szvasztika | háló | 35 – 42 | Hatodik faj útja |
| Mérleg | lótusz | kör | 42 – 49 | Hetedik faj útja |
| Skorpió | kereszt – halál | 49 – 56 | Negyedik beavatás | |
| Nyilas | kereszt – élet | 56 – 63 | Ötödik beavatás | |
| Bak | szvasztika | 63 – 70 | Hatodik beavatás | |
| Vízöntő | lótusz | 70 – 77 | Hetedik beavatás | |
| Halak | beteljesedés | 77 – 84 | Nyolcadik beavatás |
Redukció
Az életciklusok számát redukálva négy szakaszhoz jutunk el: tanulás, családalapítás, visszavonulás és felkészülés a továbblépésre, avagy a teljes lelki odaszentelődés Istennek. Különösen figyelemre méltó a negyedik életciklus, ami a túlvilági felkészülés jegyében telik, és valóságos megoldást ad az élet alkonyán felmerülő aggodalmak, problémák java részére. Ismeretes továbbá a bioritmus hármas hullámciklusa – fizikai, szellemi és érzelmi –, amely az egész életen keresztül váltakozik, továbbá a termékenységi ciklus, vagy a havi- heti és napi ciklusok, de ezek mostani vizsgálódásunk szempontjából elhanyagolhatóak.
Amennyiben elfogadjuk a bolygók és életkorok táblázatában az emberi élet lunáris indítását, érthetővé válik, miért köszön vissza a Hold és fázisai oly sokszor az életben. A Hold a fénymisztérium csodálatos szimbóluma, amely fogyásával és telésével természetes és könnyen követhető időjelző eszköz. Az indiai bölcselet szerint a Hold az oda távozó lelkek sokasodásától telik, és az onnan a Földre visszaszülető lelkek tömeges távozása miatt fogy. Ráadásul a Hold a sötét éjszakában teremt világosságot, szinte egyesíti magában a fény és árnyék két minőségét: sötétségben születik és világosságot hoz. Ha pedig a Hold jegyében fogan az emberi élet, akkor a misztérium, a titokzatos elhivatottság jellemzője kell, hogy maradjon élethosszon át. Ezért köszön vissza a Hold a nők termékenységi – és tegyük hozzá a férfiak aktivitási – ciklusában. A napi ciklus sem csupán az ébrenlét-alvás, munka és pihenés fázisai közt váltakozik, hanem időbeli fraktál módjára magába foglalja az egész élethosszat – naponta megszületünk és meghalunk. A termékenységi ciklus leállása, illetve átrendeződése természetes jele annak, hogy ideje átterelni a figyelmet a mulandóról a maradandó felé. Mondhatnánk, ez az időbeli figyelmeztetés is arányokat jelöl ki, mennyire nő, illetve férfi az ember, idejének, energiájának mekkora részét szenteli biológiai vagy szellemi hivatásának betöltésére.
Az emberi életet az alábbiak szerint is szakaszolhatjuk: „Egyéves korában járni tanul az ember, tízéves korában gondolkodni. Húszéves korában tanul megállni a lábán, harmincéves korában tanul szembenézni önmagával. Negyvenéves korában tanul legnagyobb hasznára lenni a világnak, ötvenéves korában szembenézni a visszavonulással. Hatvanéves korában tanul bölcsességet, hetvenévesen mélységes hitet. Nyolcvanéves korában tanul rendíthetetlenséget, kilencvenévesen tanul szembenézni a halállal, százesztendősen pedig megtanul elégedetten távozni.” (Hanszakunda-upanisad)
Idevág Konfucius önvallomása is: „Tizenöt éves voltam, amidőn lelkemet, akaratomat, a tanulás vágya töltötte el. Harmincas éveimben szilárdan állottam a tudás terén, negyvenes éveimben már nem voltak kétségeim, ötvenéves koromban kezdtem felismerni az égi jang-jin elvek mélyreható törvényszerűségeit, hatvanéves koromra kinyílt a fülem is, és hetvenéves koromra képessé váltam arra, hogy kövessem szívem igazi kívánságait, mégpedig anélkül, hogy túlléptem volna a megengedett mértéket.”
Az emberélet tavaszától az alkonyatig tart egy-egy élethossz, amin már csak a több életet átfogó ciklusok nyúlnak túl, felébresztve az örökkévalóság képzetét – a mulandó testi mivolttal szemben.
Törvények és jó tanácsok
Végezetül egy sajátos forrást hadd idézzünk. Nem szép dolog, de belelapoztam egy jegyzetfüzetbe. Egy jobb szállodában találtam, ahol egykor hírességek időztek: Richard Wagner, Winston Churchill és sokan mások. A megszokott brosúrák között – luxusmárkák, óra- és autós magazinok, nemzetközi szállodaláncok katalógusa – meglepetve találtam rá egy szerény külsejű, ám annál érdekesebb jegyzetfüzetre. Egymásba hajtogatott és harmadrét osztott oldalak, a borítót kinyitva kihajtogathatók voltak a lapok, de szinte mind üres. Végigpörgetve a lapokat a füzet kétharmadánál végre haloványan rótt írást találtam. Előbb átsiklottam volna fölötte, de a titokzatosság fölcsigázta az érdeklődésemet és olvasni kezdtem. Kézírásos sorok, láthatóan töltőtollal róva, a leheletfinom tinta szinte teljesen beivódott a vastag, puha papírba. A színe talán mohazöld lehetett, vagy magnetikus halványkék? Esetleg a tompa, zöldes nílusi kék, meg nem mondhatom, a tónus szinte nem is volt kivehető. Az írás apró betűs, mégis határozott, lendületes. Áthúzás, tintafolt nincs, egyenletesek a sorok, esztétikus az íráskép. Figyelnem kellett a szövegre, amit az idegen nyelvből most lefordítva teszünk közzé.
Ha személyes följegyzés lett volna, talán nem bátorkodom beleolvasni. Így viszont, mintha egy titokzatos jegyzőkönyv, netán misztikus üzenet lett volna – nem a szerzőjükről szóltak a sorok, hanem nekem szóltak. És ha nekem, akkor mindenkinek is.
Paragrafusokba rendezve sorakoztak a tények, tanácsok és útmutatások. Miről másról, mint az időről szólt mindegyik…
- 1. A fiam neve Idő, a lányom neve Mennybolt. Ha az idő urát imádod, akkor uralhatod az időt magát is. Akié a múlt, az bírja a jelent, és a jövendőt is megkaparintotta.
- 2. Jó barátom nékem az idő, segít, hadd csillapuljon rossz tetteim következményeinek intenzitása.
- 3. Az idő isteni kegyelem, teli értékes pillanatokkal, találkozásokkal és drága együtt töltött idővel.
- 4. Az idő meghitt viszony a mindenséggel, a szent beavatásra készülődőnek megállni látszik a folyása, amit meditációja során remélhetően újra meg újra megtapasztal majd.
- 5. Az idő és a Nap összefüggenek, a Nap mozgásával mérhető az idő, s az idő egyszerre szubjektív és objektív. Ilyen a Nap is, életet ad és elvesz, éltet és pusztít egyszerre. A Nap egyben a tér közepe is, a Naprendszer fókusza, ezzel az időörvény közepe is.
- 6. Légy jó barátságban az idővel, mert ha bármit alkotni akarsz, be kell lásd, rá kell szánnod az időt. Márpedig az időnek megvan hozzá a hatalma, hogy alkosson vagy romboljon, ezért aztán az idő meghaladásához alázatos hozzáállás szükséges. Ez a finom tudás jellemezze barátságodat az idővel!
- 7. Az idő hullámai, akárcsak az örökkévalóság hullámai, a végtelenből jönnek, és a lábaimnál állnak meg… És mégsem: az idő nem áll meg soha, a mindenség hullámzása nem áll meg soha, de én megállhatok. Az idő mindent mozgat, változásokat hoz, nem hagy egy helyben. Maradj a jelenben – ehhez nem az időt kell megállítani, hanem saját magadat…
- 8. Az idő kezdet és vég, s ráadásul mindaz, ami e kettő között van. Ez a közbülső idő a hajtóerő, ami mozgatja a dolgokat. Az anyagi szférában az idő az egymásutániságot biztosítja, a lelki világban ezt a szerepet az isteni kedvtelések töltik be. A tudósok szerint nincs semmi az első pillanat előtt – mi azt mondjuk, nem a semmi, hanem a minden volt az anyag megnyilvánulása előtti pillanatokban, vagyis az idő teljességgel misztikus tapasztalat.
- 9. Régen érdekelt az időutazás, mert mindig késésben voltam, ma az érdekel, mit lehet a múltból megváltoztatni a jelenben, hogy a jövő is változhasson. És egyre kevésbé érzem azt, hogy késésben volnék.
- 10. Egy bölcs mondta: az idő a leghosszabb távolság két pont között. A találkozás a mesterrel olyan csoda, amikor a nem létező létezni kezd és a létező megszűnik létezni. Az igazi találkozás a mesterrel az, amikor az ő szárnyai a te szárnyaid lesznek, amikor az ő meditációja a te meditációd lesz, amikor az ő eszményképei a tieid lesznek. Inspiráció és akaraterő a szárnyaim…
- 11. Az időnek három fázisát ismerjük: múlt, jelen és jövő, de létezik egy negyedik idő is: az álomidő vagy örökidő. Tudnivaló, a teremtés kezdetén a varjak kaptak egy titkot, az idő titkát. A varjak hosszú életűek és nagyon okosak: az út mentén mindenféle más, elsodort madarat látni, de varjút soha!
- 12. Egy [élőlény] egyszeri keletkezése esetében a megszületését megelőző [időszak] a múlt, a halálát követő a jövő, a kettő közötti pedig a jelen. És még egy megjegyzés: életed legszebb évei nem mögötted vannak és nem előtted állnak, életed arany korszaka most van!
Sokáig tartott, amíg kibogarásztam a sorokat. Az első ment a legnehezebben, aztán egyre jobban átláttam a szöveget, éreztem a sorok lendületét, de talán megsejtettem a közlők szándékát is. Mintha egy eszmecsere koagulált jegyzőkönyvét tartottam volna a kezemben, nem futó gondolatokkal, hanem esszenciális, leszűrt bölcsességekkel.
Miféle szándék kell ahhoz, hogy ilyesmit hátrahagyjanak? Láthatóan itt nem a múló időnek dolgoztak – mert meggyőződésemmé érlelődött, hogy a véleményeket többen fogalmazták meg, de egy valaki vetette őket papírra, – sokkal inkább az örökkévalóságnak. Szinte palackpostának éreztem a hátrahagyott üzenetet, ki tudja kit hogyan talál meg? Én mindenképpen találva, megszólítva éreztem magam. Mintha ezzel a titkos olvasással én is az ő bölcsességük beavatottjává lettem volna. És jókor érkezett, korábban talán nem tudtam volna értékelni a sorokat, most, érettebb fővel annál inkább.
Mert ez a néhány bölcsesség – éppen tizenkettő, eggyel sem több a kelleténél, ennyi elég a tökéletességhez! – számomra a dramaturgiai tökéletességet idézte meg: a lényegről, röviden: ez az igazi ékesszólás.
A titokzatos palackpostát persze én is magam mögött hagytam, csak a másolatát hoztam el. Az én töltőtollamban égetett sziénabarna tinta volt éppen…
72/2019
Erdei Levente