Amit a vegetáriánizmusról tudni kell

A vegetáriánusok elfogyasztják az állati fehérjéket, de csak abban az esetben, ha azok az “állatok gyümölcsei”. Ez azt jelenti, hogy a hús kivételével több állati eredetű fehérjét fogyasztanak, mint például tejet, tejfölt, sajtot stb. A vegetáriánus életszemlélet nem tiltja a főtt étel fogyasztását sem, ha az hústól mentes. Természetesen a leölt állattól származó zsiradék fogyasztása is tilos. Az alábbiakban majd részletesen értesülhetünk a vegetáriánus életmód előnyeiről.


A bicsérdista táplálkozási szokást, amelyet Bicsérdi Béla hozott létre, el kell vetnünk, mivel az ellenkezik a fiziológiai törvények alapvető tényeivel. A bicsérdisták életmódját jobban határozná meg a vegetáció szó, tehát a két irányzat egy szóval való elnevezése nem a legszerencsésebb. A bicsérdista szemlélet kizárólag a növényi és nyers táplálkozási irányzatot követi, még a növényi fehérjék állati fehérjével történő komplettálását sem engedi meg. Ebből következik, hogy a szervezet egy bizonyos idő után leépül, tehát a bicsérdista életmód hosszú távon nem követhető az egészség károsodása nélkül. Az izomműködéshez állati fehérjékre mindenképpen szükség van. A vegetáriánus életmód az állati termékek fogyasztásával teljes értékű, aminósavas fehérjéket biztosít a szervezet számára. Ezeknek a fehérjéknek abban van a jelentőségük, hogy a szervezetbe történő beépülésük gyorsabb, mintha húsfogyasztással juttatnánk a szervezetbe. Az ilyen állati fehérjék lassítják az öregedési folyamatot. A szervezet teljes kifejlődéséig, kb. 20 éves korig több sejt születik, mint amennyi elhal, majd nagyon rövid idő után ez az arány már megváltozik, több az elhaló, mint a születő sejt.

A könnyen felszívódó állati fehérjék, tejtermékek a sejtek elhalását és az új sejtek képződését hasznos irányban befolyásolják a hús fogyasztásával szemben. A hús fogyasztásának kára az emberi szervezet számára a toxikus anyagok bevitele. A húsevő ember rendszeresen mérgezi magát, hiszen köztudott dolog, hogy a leölt állat húsa mindig tartalmaz húgysavat, karbamid savat, tejsavat, valerian és izovalérián savakat. Ezek a biológiai mérgek okozzák a leölt állat jól tapasztalható hullamerevségét. Az említett toxikák gátló hatással vannak az emberi szervezetre, elsősorban a regenerálódási folyamatot lassítják, de szükségszerűen rontják a közérzetet, korlátozzák a szellemi és fizikai teljesítést.

A húsevő embernek hosszabb alvásidőre van szüksége azonos körülmények között (igénybevétel, edzettségi fok), mint a vegetáriánusnak. Az a tény, hogy akár szellemi, akár fizikai vonatkozásban találunk kiváló eredményeket elért embereket, nem bizonyítja a húsevés előnyét, hiszen titok marad, hogy ezek az emberek mire vihették volna vegetáriánus életmóddal. Az orvostudomány a vegetáriánizmusnak azzal a tételével, miszerint káros az állati eredetű zsiradék fogyasztása, egyetért. Felvetődik azonban a kérdés, hogy akkor a zsírban oldódó vitaminok hogyan tudnak majd hasznosulni? A tejben elegendő zsiradék van ahhoz, hogy e kémiai és biológiai folyamat megtörténjék. írásomnak adhattam volna azt a címet is: “Egy vegetáriánus távfutó vallomásai”.

Jómagam 32 éve folytatok vegetáriánus életmódot gyermekkoromban autodidakta módon lettem az irányzat képviselője. Kora ifjúságom óta undorodtam a hústól, ha anyám szaftos kanállal adott burgonya pürét nem tudtam elfogyasztani. Aktív sportpályafutásom alatt sem fogyasztottam húst, és nagy mértékben ennek tudom be, hogy gyorsan regenerálódtam sok száz kilóméter lefutása után, tejsav koncentráció nem jelentkezett izmaimban. A mai húsevő szupermaratoni futók képtelenek a legfantasztikusabb edzésekkel a lábukban olyan teljesítményre, mint amikor is egy nap leforgása alatt futottam 267 km-t Budapesttől Bécsig.

A vegetáriánus életmód következtében igen kiegyensúlyozottá válik az ember. A negatív tényezőket is saját hasznára tudja feldolgozni, így nem kell félnie sem az i-degi, sem a fizikális úton támadó infarktustól.

Ismeretségi körömben jónéhány vegetáriánus ember van. Sokban megegyeznek ezek az emberek. Általában segítőkészek és probléma mentesek, a koruknál fiatalabban néznek ki, és akárhány évesek is legyenek, izületi, reumatikus betegségtől mentesek.

Arra a következtetésre jutottam, hogy hasonlóan, mint ahogy a köszvényt a szervezetben felhalmozódó húgysav okozza, az izületi bántalmaknál is a húsban levő húgysavat kárhoztathatjuk. A húsfogyasztó embereknél gyakoriak az izületi bántalmak, mert a húgysav kristályok formájában lerakódik az izülettövekben. Nekem is lett volna alkalmam izületi bántalmat szereznem, hiszen sokat tartózkodtam jeges vízben. Ennek ellenére izületeim mozgékonyak, messzemenően rendben vannak, negyvenöt éves létemre 26 mp-et tudok futni 200 méteren.

Írásom célja, hogy perspektívát adjak arra vonatkozólag, mennyivel egyszerűbb, szebb és tartalmasabb az élet húsevés nélkül. Egészen biztos, hogy a vegetáriánus életmódot követők tevékenyebbek, kiegyensúlyozottabbak, mint húsevő társaik. A várható élettartamot nem kívánom ecsetelni a vegetáriánus életmód szempontjából, hiszen annyi rizikó faktor van ebben a vonatkozásban. Tanítómesterem, Lovas Antal vegetáriánus hosszútávfutó 88 éves korában halt meg. 85 éves korában még könnyedén futott 10 km-t velem, 66 éves korában könnyedén végigfutotta a szegedi maratoni versenyt 33 fokos hőségben.

Sajnos a vegetáriánusok indokolatlanul elhallgatják életmódjukat. Pedig példájukkal, tapasztalataikkal nagy mértékben elősegíthetnék az egészségesebb társadalom kialakítását.

Kapusi János, aki a felszabadulás előtti időkben több alkalommal nyert 50 km-es távgyaloglásban magyar bajnokságot, sőt rekordot is javított, szintén vegetáriánus. Jelenleg 78 éves. Az elmúlt hónapokban Szolnokon indult egy veterán verseny 10 km-es gyaloglásban, és 1 óra 12 perc a-latt teljesítette a távot.

Csaknem minden vallás valamilyen formában előírja a hústól való tartózkodást, a húsféleség, illetve időtartam szerint. Ennek magyarázata igen egyszerű; az emberek ősidők óta rájöttek arra, hogy a hús evésének mellőzése javítja a közérzetüket. Próbáljuk csak meg! Pár napig fog csak hiányozni a hús fogyasztása, aztán semleges lesz a hús a táplálkozás szempontjából, és a szervezet kitisztulása után már a húst nem kívánjuk. A hús elhagyásával egyre javulni fog közérzetünk, megismerjük az apró örömöket, nem fogunk bosszankodni semmin sem. Egész életünk értékrendje a realitás talajára kerül, hasznosan dolgozzuk fel a minket ért benyomásokat. Mint ahogy már említettem állati eredetű fehérjékre szüksége van a szervezetnek, de az állatok “gyümölcsei” mellett i-gyekezzünk minél több növényi eredetű táplálékot fogyasztani, így bevisszük szervezetünkbe az oly fontos vitaminokat ásványi sókat és a napenergi-a egy részét. Szerencsés helyzetben vagyunk, mert éghajlati tényezőink és egyéb feltételeink lehetővé teszik, hogy az év minden időszakában hozzájussunk az oly fontos növényi eredetű tápanyagokhoz. Minden fogyókúrás receptnél hasznosabb és eredményesebb az optimális testsúly kialakításánál a vegetáriánus életmód. Sokan küszködnek hazánkban tetemes súlyfelesleggel, magas koleszterin tartalmú vérrel. Mi vegetáriánusok ezeket a kellemetlenségeket nem ismerjük.

Véleményem szerint az ember ősi törvényt bontott meg az állatok leölésével, az állatok a maguk módján és lehetőségeikkel tiltakoznak is ez ellen, érzőidegeik vannak, és ösztöneik, szerveik hasonlítanak az őket megevő emberekére. Pszichológiai vizsgálatok igazolják, hogy értékes emberi tulajdonság az, amennyiben valaki képtelen egy állat leölésére. Mindenesetre ez is elgondolkoztató…

Schirilla György

Ezt a cikket a Sportolj velünk 1985 augusztusi száma közölte, mi pedig a szerkesztőség engedélyével közlünk belőle részleteket.

1986/0