Jön a víz!

Egy nap a hatalmas esőzések következtében kiöntött a falu mellett kanyargó folyó. Az emberek ijedten csomagolták össze holmijukat, s ki tutajon, ki csónakban próbált menekülni. Az áradás egyre nőtt, már minden víz alatt volt, csak a háztetők s a fák koronái látszottak ki.


Három csónakos evezett a távoli part felé, amikor egy hatalmas hullám mindnyájuk ladikját felborította. Kiváló úszó hírében álltak, mégis úgy tűnt, csak egyikük képes fennmaradni a víz színén.

– Ti vagytok a legjobb úszók a faluban, hogyhogy nem bírtok fennmaradni? – kiáltott társainak.

– Az aranyaimmal teli zsákot rákötöttem a hátamra, nagyon súlyos, de nem tudok megválni tőle, mit sem ér az életem nélküle! – hörögte az első.

– Egy vasládikóban őrzöm a nemesi levelem és a diplomáimat, ha elvesznek, hogyan bizonyítom előkelő mivoltomat? Meg kell mentenem mindenáron! – kiáltott a másik, s egyre fáradtabbnak látszott.

Aki teher nélkül, könnyedén szelte a habokat, hamarosan partot ért, onnét kiáltott vissza:

– Kérlek benneteket, dobjátok el terheteket, s megmenekültök!

De nem hallgattak rá…

Tanulság: Az anyagi lét mulandó értékeihez ragaszkodót megfojtják “kincsei”, s nem lesz képes átszelni az élet tengerét.

1998/26.