Antigasztrikus gyakorlatsorozat

Életünk folyását alapvetően meghatározza a boldogság utáni vágy és törekvés. Ezt sajnos sokan kizárólag az általuk elérhető és megfizethető élvezeti cikkekben keresik (de nem találják). A gond csak annyi ezekkel a pótszerekkel, hogy nem nyújtanak maradéktalan, hosszan tartó és mellékhatások nélküli elégedettséget.

Amit kívül keresünk és találunk, az a bensőnkben tátongó űrt nem képes betölteni, így újra és újra keresésre sarkall, mindaddig, amíg létezésünknek valós értelmet adó életcélunkat fel nem kutatjuk. Ehhez segítséget kérhetünk és kaphatunk ugyan, de helyettünk senki sem valósíthatja meg célunkat. Nevezhetjük ezt a segítséget jellemformálásnak, vallásnak, vagy akár jógának.

Életünk jelentős részét töltjük a számunkra létfontosságú energia beszerzésével, feldolgozásával és szervezetünkbe juttatásával, más néven a táplálkozással. Kevés szó esik azonban arról, mi módon tehetjük ezt a mindennapi folyamatot az önmegvalósítás egyik eszközévé! Az általunk ismertetett nyolcfokú – astánga – jóga nagy hangsúlyt helyez erre a tényezőre. Ahogy fontos számunkra, hogy gépkocsinkba milyen üzemanyagot töltünk, úgy még fontosabb, hogy az ennél sokkal finomabb szerkezetű testünket mivel tápláljuk. A választás itt is a mi kezünkben van. Gyorsbüfé vagy otthon készített szendvics, „hamarbekapokvalamit” vagy tudatos táplálkozás, fehérkenyér vagy teljes kiőrlésű gabona…

A jóga alapvetően a növényi alapú étrendet javasolja némi tejtermék-kiegészítéssel. Ez elegendő energiát biztosíthat. A helyesen összeállított étrend tartalmaz minden szükséges nyomelemet és vitamint. Természetesen javasolt a szakirányú irodalom tanulmányozása is.

A lényeg a táplálkozásnál is a tudat! Az édesanyánk főztje azért sokkal finomabb, mint az étteremé, mert a tudat, amellyel készült, nekünk szól. Régi magyar mondás, hogy a család egészsége a háziasszony főzőkanalában rejlik! Azaz abban a szeretetteljes tudatban, amellyel főz. Kedves Hölgyeim és Uraim, tessék megtanulni szeretettel főzni! S élni!

Édesapám mesélte, hogy gyermekkorában asztali áldás nélkül nem nyúlhattak az ételhez. Ez a második kulcs. Szeretettel elkészíteni ételünket, és megköszönni annak, Akitől kaptuk! Ez semmivel sem tart több ideig, mint mérgesen, kényszerből főzni. Viszont jobb ízű és tartalmasabb lesz. Aki így főz, hamarosan rájön, hogy a felhasznált fűszerek mellett megjelenik egy eddig nem érzett, különleges, s egyre inkább kívánatos íz.

A táplálkozás minősége mellett fontos a megfelelő mennyiségű víz fogyasztása is. „A cukrozott italoktól ments meg Uram minket!”

A napi minimum a másfél liter folyadék, de testünk hosszú távon köszöni meg, ha többet kap. A jó közérzethez, tiszta gondolkodáshoz, megfelelő emésztéshez, végül pedig a könnyed ürítéshez megfelelő mennyiségű folyadékra van szükség. Természetgyógyászoktól hallottam, hogy betegségeink túlnyomó részéért a vastagbélben visszamaradt és beszáradt bélsár tehető felelőssé. Mint táptalaj a laboratóriumban, úgy válik forrásává számos kórokozónak.

A fentiek miatt is javasolja az egészségről szóló tudás – az ájurvéda – reggelente egy pohár meleg víz elkortyolgatását éhgyomorra, amelybe fél citrom levét és egy csipet sót kevertünk. Ez segít megindítani a reggeli tisztulást, másrészt hurutoldó hatása van.

A címünkben szereplő antigasztrikus elnevezés nem a finom ízek elleni propaganda, s nem az étkezések elvetését takarja. Jelen esetben az emésztés és az étkezéseink következményeként keletkező végterméktől való sikeres megszabadulás elősegítését jelenti. A rendszeres, napi minimum egy ürítést elősegíthetjük az alábbi gyakorlatsorral, amely ráadásul jókedvre derít, főleg az 5. és 6. gyakorlatnak köszönhetően.

Alaphelyzet: vidám hanyatt fekvés megfelelő vastagságú alátéten.

Nyújtott jobb lábbal körzés kifelé és befelé néhányszor, majd lábcsere.

Az előzőhöz hasonló lábkörzés, azonban a körzést végző láb legyen hajlított, s törekedjünk, hogy a térd a lehető legnagyobb ívet írja le! Itt is mindkét láb mindkét irányban körözzön! 3-4x lábcsere.

Kilégzésre húzzuk fel behajlított jobb lábunkat, kulcsoljuk át kezünkkel, közben a fejünket is emeljük! Lehetőség szerint érintsük homlokunkkal felhúzott térdünket, majd belégzésre lassan engedjük vissza lábunkat és fejünket! Következő kilégzésre másik lábunkat húzzuk fel! Néhányszor ismételjük! Jól nyújtja a hátizmainkat, ugyanakkor erőteljes hasi masszázst biztosít. Törekedjünk légzésszinkronnal végezni ezt a gyakorlatot, azaz akkor kezdődjön, és addig tartson az adott mozdulat, amíg a ki- vagy belégzés!

Kilégzésre páros térdfelhúzás. A felhúzás eredményessége érdekében segítsük kezünkkel, hogy combjaink a hasunkhoz nyomódjanak! Ezzel egy időben emeljük fejünket, s homlokunkat érintsük térdeinkhez! Belégzésre fejünket és lábainkat lassan engedjük vissza kiinduló helyzetükbe! 3-5 ismétlés.

Kilégzésre ismét térdfelhúzás, kezek a térden, a fej lenn marad! Légzéskontroll nélkül gördüljünk jobbra és balra néhányszor, majd engedjük vissza lábainkat!
Testhelyzetünk, mint az előbb, viszont most előre és hátra gördülünk, végig a gerincen. Törekedjünk előregördülni guggoló helyzetig. Kisgyermekek egyik kedvenc játéka ez, amely segíti a boldogsághormonok felszabadulását.

Hanyatt fekvésből kilégzésre páros, nyújtott láb és törzsemelés. A karok a talajjal párhuzamosak, a tenyerek egymás felé néznek (paripúrna návászana – csónaktartás). Néhány másodperc kitartás után belégzésre lassan ereszkedjünk vissza hanyattfekvésbe! Lazítás! Ha tovább tartjuk ki a pózt, egyenletesen lélegezzünk közben! Ennek a gyakorlatnak a fentieken kívül jelentős hasizomfejlesztő és zsírleolvasztó hatása is van!

Ébresztő hatása miatt javasolt a gyakorlatsor reggelenkénti végzése! Amennyiben rendszeresen végezzük ezt a gyakorlatsort, érdemes apránként növelni a körzések, lábfelhúzások, illetve az ismétlések számát! Erősíthetjük izmainkat azáltal is, hogy lassabban végzünk minden gyakorlatot. Minden esetben szánjunk elegendő időt a gyakorlatok után a pihenésre is! Azután jöhet a meleg víz ivása és a kívánt hatás!

Érdemes akár napközben megfigyelni, hogy záróizmaink lazák, vagy folyamatosan összehúzott állapotban vannake? Az önmegfigyelés fontos eleme a jógának. Időről időre pásztázzuk végig gondolatban testünket, feszítjük-e feleslegesen izmainkat? Ha igen lazítsuk el őket! A lazítás ugyanolyan fontosságú, mint az élet kihívásaira adott stresszválasz. Csak az egyik túlzott gyakorlása – még ha nem is tudatos – egyensúlytalansághoz vezet. A korábbiakban ismertetett nap- és holdüdvözlet éppen ezt az egyensúlyt hivatott helyreállítani. Gyakoroljuk őket rendszeresen! S néha engedjünk meg magunknak egy könnyed mosolyt!

Dóczy László jógaoktató

2005/42.