Egy földi paradicsom – Srí Lanka

Hinduizmus – buddhizmus – turizmus

Egzotikus, félisteni, 66.000 négyzetkilométer burjánzó növényzettel… kedvelt turistaparadicsom (34 fok télen)… a cunamiban 30.000 ember vesztette életét – nemcsak ezeket a híreket hallottuk Srí Lankáról. Indiában az iskolákban is oktatják a Rámájana eposzát, a sokezer évvel ezelőtt élt Ráma királyfi történetét, aki az ideális, egynejű férj és uralkodó példaképe arrafelé a mai napig. Egy alkalommal, hogy kiszabadítsa szeretett feleségét, Szítát Rávana démon fogságából, megtámadta Lanka szigetét, amelyet Rávana alattvalói népesítettek be.


Igaz, rég esett meg e történet, arra mégsem számítottunk, hogy Rámacsandra dicsőségének hűlt helyét találjuk majd (a démon-vezérről elnevezett hűs hegyi vízesés bezzeg útba esett) – a szigetországban csak néhány hindu emlék maradt fenn: a kulturális háromszögben oszlopcsarnok-rom azért még hirdeti az óind kultúra nagy múltját, s a templomegyüttesből nem hiányzik a Siva-lingam, Visnu, vagy a nyakában pénz-füzért hordó Mahá-laksmí (a szerencse istennője) kegyszobra sem. Az egyik kápolnában a csecsemő Krsnát is meghintáztathattuk, útszéli apró szentélyekben Hanumánnak, Ganésának (az elefántfejű, akadályokat elhárító félisten) ajánlottuk tiszteletünket.

A szigeten a buddhizmus az általánosan elterjedt vallás – fehérre mázolt templomaikat mindenütt megtaláljuk. Mindössze egyetlen sztúpába lehet bemenni: a kupola alatt jellegzetesen nagy Buddha-szobrok, belülről a falon körben Buddha életének állomásai, magyarázattal. A fohászok visszhangja itt varázsos… Aztán eljutunk végre az utolsó szinhaléz királyság fellegvárába, Kandy-be. Itt leginkább a Fog-templomra vagyunk kíváncsiak, ahol a hagyomány szerint Buddha eredeti, 30 cm hosszú fogát őrzik – Hemamala hercegnő csempészte át kontyában Indiából még a XI. század előtt. Itt megtaláljuk Buddha óriási méretben megformált áldásos lábnyomát is.

Aki inkább azonban vágyik egy kis megszokott európai hangulatra, ne essen kétségbe: a nagyobb városokban szinte hiába keressük a történelmet, nyugati utcakép fogad. Modern üzletek, nemzetközi cégek, nyugati árak, fűszerkerti idegenvezetésnek mondott termékbemutató. A buddhizmus valóban nagyon toleráns szemléletmód – de nem ez lesz-e a spiritualitás veszte Srí Lankán? Elfogadó nemcsak más felekezetekkel szemben, de a nyugati konzumkultúrát is keblére ölelte – az utazó keleti lelkiségre számít, Srí Lankán azonban egyre inkább győzelmet arat az egzotikumba burkolt importált anyagi haszonvágy. Húsbavágó tapasztalat észrevenni a különbséget elfogadás és azonosulás között.

A mondás azonban örökérvényű: aki keres, az talál: elefánt-árvaházat… démonűző táncot… kézműves batik-üzemet… mennyei táncosnőket ábrázoló sziklafreskókat az V. századból… Anuradhapuram-ban, e nevében talán a hindu korokat őrző városkában korai mérnöki zsenialitásról árulkodó óriási templom-komplexum maradványt – 5000 szerzetes élt és kereste a megvilágosodást itt a békés erdő mélyén, és frissítette fel magát vízszűrő berendezésekkel ellátott óriási úszómedencékben… isteni védelmet, mely a cunami sújtotta partszakaszon az apró szentélyeket megóvta…

Bodnár Diána

2005/41.