A Bhavisja-purána és a Biblia
(Pratiszarga parva, 4-7. fejezet, részletek)
„A Kali-korszak megszemélyesítője, Kali Purusa (‚sötét ember’) hitvesével együtt az Úr Nárájanhoz fohászkodott, aki megjelent előtte. „Ez a korszak neked kedvez – mondta –, s teljesítem sokféle vágyadat. Visnu-Kardamától született egy emberpár, Adama és Havjavati, akik a mleccshák nemzedékeit szaporítják majd.”
Kardama az indiai hagyományban az emberiség egyik ősatyja, aki Visnu felhatalmazottja. Adama beszédes név, jelentése ‚nem önfegyelmezett’, Havjavati jelentése pedig ‚felajánláshoz hasonlatos nő’. A mleccshák a barbárok, akik az indiai társadalmi szervezet keretein kívül élnek és az erénnyel ellenkező szokásoknak hódolnak.
„Pradan városától keletre fekszik egy istenadta erdő, melynek minden oldala 16 jódzsana (kb. 210 kilométer) hosszú. Ott élt Adama, a férfi, egy bűnös fa alatt, s kereste feleségét, Havjavatit. A Kali Purusa egy kígyó képében ott termett, s rászedte őket, így nem engedelmeskedtek az Úr Visnunak. A férfi evett a tiltott fa gyümölcséből, majd levegőn és udumbara-fa levelén éltek. Később fiaik születtek, akik mind barbárok lettek. Adama élete kilencszáz és harminc esztendő volt, gyümölcsöket áldozott, s nejével a mennyekbe jutott. Fia Svéta-náma volt, aki kilencszáz és tizenkettő évig élt.”
Pradan jelentése adomány, ajándék, az édenkert, amit Isten Ádámnak és Évának szánt: „Az Úristen kertet telepített Édenben, keleten, és oda helyezte az embert, akit teremtett.” (Ter.2.8.) A bűnös fa nem más, mint a jó és rossz tudás fája. A bűneset az isteni akarattal történt szembeszegülés, amit vezekléssel – koplalás, prána-evés – próbáltak jóvá tenni. Adama élethossza a Biblia szerint is 930 év (Ter 5.5.), első fiai Kain és Ábel, majd megszületett Szet (Svéta-náma, azaz ‚fehér név’), aki 912 évig élt.
Adama fiai a vallás hívei voltak, az Isten iránti odaadás, az erényes viselkedés, bölcsesség, erőszakmentesség, vezeklés és érzékfegyelmezés gyakorlói. Vallásosságuk fejében a mennyekbe jutottak.
„A hatodik generációban született Matóccshila (Matuzsálem?), aki kilencszáz és hetven évig élt. Fia, Lómaka hétszázhetvenhét évig élt, s az ő fia, Njuha (Noé) ötszáz évig uralkodott.
Egyszer álmában az Úr megjelent előtte, s szólította:
– Kedves Njuha, kérlek, figyelj reám. Mától fogva a hetedik napon nagy pusztítás lesz. Szaporán készíts hát egy nagy hajót, abban menekülj. Jámborok feje, nagy királyként válsz majd híressé!
Készített ekkor egy erős bárkát, háromszáz láb hosszút, ötven láb széleset, harminc láb magasat. Gyönyörű volt a szemnek, s az élőlények mind menedéket találtak benne. Végül Njuha maga is hajóra szállt, s az Úr Visnun meditált.”
Matuzsálem Ádám szépunokájának unokája, azaz a hetedik generáció, életkora a Biblia szerint 969 év. Az ő unokája Noé, a bárkaépítő. A bárka méretei a bibliai adatokhoz hasolóak: 300 könyök hosszú, 50 könyök a széles és 30 könyök magas. (Ter 6.15.)
„Indra ekkor megidézte a megsemmisítő felleget, Szamvartakát, s negyven napig szakadatlan ömlött az eső. Bharata-varsát elöntötte a víz, a négy óceán összeért. Csak Visala, vagyis Badarikásram nem került víz alá. Visala nyolcvanezer szentje csatlakozott Njuha királyhoz. Ők megmenekültek, mindenki más odaveszett.”
Indra a mennyek és az esőzés királya, a szamvartaka felhő a világvége esőjét hozza. Az eső negyven nap és negyven éjjel zuhogott a földre. (Ter 7.12.) Badarikásram szent remetehely a Himalájában.
„Ekkor a bölcsek az Úr Visnu erejét kezdték magasztalni. Elégedett volt az Úr ereje a bölcsek imájával, s lassan csillapodott a pusztulás özönvize. Egy év múltán már láthatóvá vált a szárazföld. A hegy tövében Sziszina helyén telepedett meg a király s a népe. Mikor pedig a víz teljesen fölszáradt, visszament saját lakhelyére.
A barbár király, Njuha az Úr Visnu hívéül szegődött, az Úr Visnu pedig megsokasította az ő utódait.”
A Biblia szerint 150 nap múltán szűnt az esőzés, tíz hónap múltán apadni kezdett a víz, s egy teljes év elteltével már látszott a szárazföld.
2005/40.
