Akupunktúra

Ez az ősi kínai gyógymód a bőrre ható ingerekkel igyekszik befolyásolni a szervezet általános állapotát. Mint gyógyítási rendszer az emberi energiák áramlásán, mozgásán alapul, s egy sajátságos keleti szemléletet alkalmaz az ember megismerésére és egészsége fenntartására.

Technikájában az akupunktúra a test meghatározott energiavonalaira, azok pontjaira, valamint az ellentétes erők kölcsönhatásaira támaszkodik. Ezek megmutatják, hogy az energiák változásai hogyan, miképpen jelentkeznek a test megfelelő részein, milyen törvényeknek engedelmeskednek, miként játszanak szerepet a betegségek előidézésében, illetve azok megszűnésében. Az európai ember hajlamos az egész hatásmechanizmust leszűkíteni a reflexterápia szintjére, pedig a tűk egy energetikai reflexet is kiváltanak.

Eredete, gyökerei

Az akupunktúra az acus = tű és a punctura = megszúrás latin szavakból tevődik össze.

A régészek az i.e.10.000-4000 év körüli időkből találtak hegyes köveket, melyekkel gyógyító szúrásokat végeztek. Az i.e. III. évezredben uralkodott Huang Ti, a Sárga Császár. Az ő nevéhez fűződik az egyik legősibb orvosi könyv, egy belgyógyászati munka keletkezése. Itt olvashatók az energiaáramlás törvényei, a yin és yang fogalma, a vérkeringés leírása – jó 2000 évvel a hivatalos felfedező William Harvey leírása előtt!! -, valamint az akupunktúra, a pontok és energiavonalak leírásával a belső szervekkel való kapcsolattal, a szúrás technikájával és a tűk fajtájával.

Fölöttébb érdekes és tanulságos, mik a gyógyíthatatlan betegségek e munka szerint: földi javak sokasága jellemtelen emberek kezében; a Yin és Yang kiegészítő energia hiánya; olyan leromlott egészségi állapot, mely már a kezelést sem tűri; végül ostoba és vak megvetés, amikor kuruzslókra bízzuk gyógyításunkat.

Mi a yin és yang?

Röviden azt mondhatjuk a polaritás elve. Yin az éjjel, az árnyék, valaminek a csökkent funkciója. Yang a nappal, a napsütés, valaminek a többlet funkciója.

A yin délben születik, amikor a yang, a napsütés a tetőpontján van, s amikor legerősebb a fény. A yin fokozatosan növekszik, s délután hat órakor mindkettő ugyanolyan mennyiségben van jelen. Ekkor a yang fokozatosan gyengül, s éjfélkor éri el minimumát, amikor is a yin tetőzik. S akkor elindul az ellentétes folyamat, a yin csökkenése és a yang erősbödés. Ami a érvényes a napokra, éppúgy vonatkozik az évszakokra is. Hisz nincs napsütés, árnyék nélkül, minden yinben ott van ennek ellentéte, a yang. Azt mondhatjuk, hogy minden szorosan összefügg a vele szembe álló ellentétes párjával, avval egységben van, s azt harmonikusan kiegészíti.

Mindez a gyakorlatban, a gyógyításban is lényeges, mert amennyiben egy betegségcsoportban a yin túlsúlya, vagyis a yang relatív hiánya a meghatározó, akkor a betegség éjjel, illetve a tél folyamán erősödni fog.
Ez az elv érvényesül a térszemléletben és az ősi kínai relativitáselméletben is. A térben fenn van a legtisztább energia, mely alászállva összesűrűsödik és yinné alakul. Azt ég és föld között nincs folytonossághiány, a térbeli mozgások a dualitás elvét követik. Az európai kultúrkörben ezt az elméletet a XX. századi nagy fizikusoknak – Einsten, Heisenberg és de Broglie – a relativitáselmélet, a kvantumfizika és a hullámmechanika terén kifejtett munkássága nyomán érthetjük meg.

Az akupunktúrát lehetetlen megérteni az öt elem – fa, fém, föld, víz, tűz – tana nélkül. Az öt elem anyagi jellegű, a Földnek felel meg szemben az energiával, mely az éghez tartozik.
Itt kell megemlíteni a Qi-t (csi-nek ejtendő), mely életenergiaként, levegőként fordítható, s amit a tüdő harmonikus működése, a helyes légzés biztosít. A levegő és az életenergia párba állítása az ősi indiai Védákban is megtalálható – mint a prána -, de a legmodernebb bioplazma elméletben is szerepel.

A földi és égi jelenségek azonos törvényeknek engedelmeskednek. A yin-yang és öt elem elmélet a keletiek, a kínaiak természetszemléleti rendszere. A szerveket, szöveteket, sőt érzelmeket olyan szisztémába sorolja, amely az élettan és kórélettan egészét összefoglalja. Így láthatjuk, miként hat a természet működése és az öt elem az emberre, s milyen kölcsönhatás bontakozik ki e tényezők között.

Az akupunktúra elsősorban tűvel, de lézerrel vagy az elektromosság felhasználásával is történhet. Legősibb természetesen a tű, mivel ennek keletkezési idejében még nem fedezték fel az elektromosságot vagy lézert. A tűk természetesen fizikai testünkre hatnak, ott fejtik ki gyógyító hatásukat. Különböző anyagból készülhetnek, de gyógyszert, kémiai anyagot nem tartalmaznak. A kezelés során különféle tűbeszúrási technikákat alkalmaznak, ami a gyakorló orvosra tartozik. Nyugaton orvosi diplomához és szakorvosi végzettséghez kötik az akupunktúra alkalmazását.

Sematikusan úgy képzelhetjük el, hogy a szúrás által az energiaáramlás útjában lévő akadályok eltávoznak: az adott terület ingerlésével energiát juttatunk energiaszegény területre, vagy elvezetjük a kórosan felgyülemlett energiát. Akupunktúrával csak kóros, működésükben megzavart rendszereket lehet befolyásolni.

A szúrópontok 0,5-2 mm átmérőjű területek egy-egy energiapálya – a meridiánok – mentén helyezkednek el. A meridiánok rendszert teremtenek a pontok összességében, és összeköttetést biztosítanak a bőr és belszervek között. A meridián funkciózavara megszüntethető, s ezáltal a szerv, vagy szervek betegsége szintén helyreáll, amennyiben nem anatómiai elváltozásról, hanem istt is csak funkciózavarról van szó. A meridiánok léte biofizikai módszerekkel bizonyítható, de struktúrájuk ez idő szerint még ismeretlen.

Nézzünk egy gyakorlati példát! A tüdő feladata az, hogy a belégzéssel kapott energiát az egész szervezetben szétossza; először a vese jut ilyen energia-táplálékhoz. Ha ez az energia-felvevő és szállítórendszer zavart szenved, nemcsak köhögés, nehéz légzés lesz a tünet, hanem előbb a vese, majd később az öt elem tana alapján az egész szervezet energiaszintje (qi) megváltozik: lecsökken, aminek fáradtság, álmosság, vizelési panaszok lesznek a következményei.

Mi a haszna?

Az akupunktúra alig igényel erőforrásokat vagy korszerű, de méregdrága gépeket. A tű behelyezése sem jelent nagy fájdalmat, s gyakorlatilag nincsenek mellékhatásai. A gyógyszerek sokszor igen komoly mellékhatással rendelkeznek, s a gyógyszeres kezelés során újabb betegségek is kialakulhatnak. A gyógyszeres terápia megterhelés az emberi szervezetnek, ráadásul anyagi terhet is jelent mind a betegnek, mind az egészségügynek. Sok az allergiás beteg, így jó néhány gyógyszer nem adható. A gyógyszeres terápia sokszor tüneti jellegű, azt elhagyva a betegség ismét fellángolhat.

Sokszor teszik fel a kérdést, ha nincs a tűben gyógyszer mi hat? Az akupunktőrt sokszor azzal vádolják, hogy tudománytalan, amit művel, mert a módszer hatása “pszichés” jellegű, hipnózison alapszik. De kérdem én, elmúlik egy súlyos bőrbetegség, asztmás roham, fájdalom csupán pszichés alapon? A pszichés tényezők csak ugyanolyan mértékben játszanak szerepet, mint más orvosi működésben, s nem jobban. Ám igen fontos, hogy a beteget olyan orvos kezelje, akiben feltétlenül megbízik.

A sérült energiamezők helyreállításával a mindennapos betegségek – fejfájás, mozgásszervi betegségek, allergia – gyorsan javulnak, s az okot kezelve megelőzhető a komolyabb elváltozások létrejötte.

Az utóbbi évszázad tudományos kutatásai nagymértékben igazolták e terápia létjogosultságát. Magának a tűkezelésnek van természettudományos magyarázata, bár a tradicionális akupunktúra elméletének még nincs. A jelenlegi kutatásoknak az a célja, hogy természettudományos magyarázatot adjanak a terápiás hatásokra, mivel az akupunktúra hatásmechanizmusa a tapasztalati tények sokasága ellenére sem olyan bizonyító erejű, mint például egy antibiotikus hatás.

A tűkezelésnek megvan a maga jól körülírt javallata. S ne feledjük, ha egy gyógymód nem jó, nem hatásos, nem bír ki öt évezredet! Az akupunktúra más úton fejlődött ki, mint a nyugati orvoslás. Az utóbbit a természettudomány fejlődése hozta létre, míg amott az empíria volt a mozgató rugó, így az akupunktúra kezelés is mint komplett egész került látóterünkbe.

A beteget nemigen érdekli az elméleti fejtegetés. Neki az számít, hogy megszűnjék a bőrproblémája, az asztmás rohama és csökkenjen a fájdalma.

Itt nekünk, gyógyítóknak kell megtalálni az összhangot a keleti és nyugati orvostudomány között, melyek nem ellenségei, hanem kiegészítői egymásnak.

Dr. Tóth Piroska

2003/35.