A feledhetetlen Zsolnayak

Eosin-rejtély

A XVI. századig senki nem jött rá, hogyan lehet rézoxidból mázat készíteni. Amikor Giorgio Andreolli, észak-olaszországi alkimista keramikus rátalált a megoldásra, annak súlyát az aranyéval mérték. Halálakor magával vitte a titkot, mivel még nem volt egységes súly- és jelölésrenszere. 300 évvel később Zsolnay Vilmos ismételte meg ezt a hajnalfényt idéző optikát és fejlesztette tovább fiával. Az így elért külöleges fényhatások miatt Éosz, Hajnal Istennője után az eosin nevet kapta.

A pécsi Zsolnay-mauzóleum a teljes megsemmisülés határán volt 1986. őszén, amikor mint lokálpatrióta városvédő felkerestem gyermekkorom tiltott és titokzatos helyszínén, a Zsolnay-dombon. Elhatároztam, kutatom, hogy milyen volt eredetileg, és megszervezem a rekonstrukcióját.

Ebben a törekvésemben találtam önzetlen, a város történetét jól ismerő idős barátokra a Pécsi Városszépítő és Védő Egyesületben. Kutatásaimban sok segítséget kaptam a környék lakóitól, országos és városi médiáktól, a Zsolnay család hazánkban és külföldön élő leszármazottaitól. Később a szakirodalom orientált szelekciójával sikerült a teljes, eredeti állapotot rekonstruálni és a keresztény, bibliai szimbólumokkal az utókorra hagyott üzenetet, egyben az eosin-titkot, annak lényegét, szellemiségét, anyagi mibenlétét megfejteni.

Meghatározó szimbólumrendszerek

A szimbólumok értelmezése, logikája feltételezte a Zsolnay család és a gyár történetének elfogulatlan kutatását, egyben a kerámia kézművesség (fazekasság) alkimista előtörténetének, a folyóvölgyi kultúrák kialakulásának idealista filozófiai alapokon nyugvó feltárását. Végül a teljesnek tekinthető racionális logikai megoldást egy idealista, vallási alapokon nyugvó, humanista szellemi mozgalom: a szabadkőművesség, ezen belül a Francia Kelet Szimbolikus Nagypáholy szellemisége adta. Az eszéki páholy megszűnése után Pécsett alakult újjá és számos formai, építészeti szimbóluma máig fennmaradt a városban és környékén.

Építészeti szimbolikus üzenetek vezetnek bennünket a főpályaudvartól egészen a mauzóleum kapujáig. Ilyenek a Városháza-, a Megyeháza-, az Egyetem tornya, a MÁV Igazgatósági épülete pedig szabadkőműves szimbólumok együttese. A mauzóleum kapujától tovább vezeti a fény a három dolog tudóját – aki tudja, mit keres, hol keresse, és mikor keresse – az oltárig, Krisztushoz, a középponthoz. Zsolnay Miklós, az örökhagyó feltehetően az 1878-as párizsi világkiállításon kapcsolódott a szabadkőművességhez, később a Budapesti Páholy tagja, a Pécsi Páholy ceremóniamestere lett.

Fazekasműhelyből világhírű gyár

Zsolnay Vilmos 1828. április 19-én Pécsett született. Apja, Zsolnay Miklós kereskedő fiát szintén a kereskedői pályára irányította. Ignác bátyjától egy jelentős kölcsön ellenében 1862-ben maradt rá az akkor még kis fazekasműhelyként működő manufaktúra, amelyet a századfordulóra az Osztrák-Magyar Monarchia egyik legnagyobb gyárává fejlesztett.

Alkimista ismereteit autodidakta módon szerezte Nendvich Tamás gyógyszerésztől, majd az alaposabb kémiai tapasztalatokat Wartha Vince és Petrik Lajos akadémikusoktól. Zsolnay Vilmos vállalkozó szellemű ember volt. Munkásságának méltó folytatója fia, Zsolnay Miklós, az örökhagyó. Nemzeti, sőt világörökséggé minősíthető tárgyi bizonyíték erre a Zsolnay-mauzóleum. A természet megismerésének generációkon át tartó folyamatának mintegy összefoglalása és a földközi-tengeri kultúrák ötvözete, bibliai és szabadkőműves szimbólumokkal kifejezve.

Összegzése az alkímián alapuló kerámia, kőedény, porcelángyártás, továbbá az üveggyártás és a máztechnika kézműves jellegű technológiai fejlődésének. A Zsolnay-mauzóleum építmény együttese többszörösen is a szellem fényének briliáns alkotása és egyben jelképe. Az építészeti formák és díszítőelemek, szimbólumok zseniális ötvözete, amely a Bibliára felfűzve Krisztus születéséhez és feltámadásához kapcsolja az eosin történetét, mint egy ipari mintatár. Zsolnay Vilmos életművét méltó módon örökíti meg a szakmai, szellemi utókor számára.

A Nap, mint Isteni Fény

A Nap ősidők óta központi eleme létező világunknak. Látszólagos pályájának megfigyelése, éltető fénye, energiája kultúrák, misztikumok és világvallások alapjául szolgált. Tárgyi környezetünk formakincse, szimbólumai, hagyományaink, szokásaink és információs rendszerünk az egyetemes kultúra részeként őrzik a napkultusz elemeit. A Nap fénye évezredek alatt isteni fénnyé szelídült, a tudás, a ráció fényévé, a világ felett álló egyetemes szellem jelképévé vált.

A fény és a szeretet ünnepeként karácsony Krisztus születésének ünnepe, de egyben a téli napforduló, a Nap elmúlásának és feltámadásának asztrológiai, csillagászati és meteorológiai eseménye is. December 21- én, amikor a Nap zeniten van, akkor vezeti a fény a három dolog tudóját a kaputól a kápolnáig. A kápolna bejárati ajtajának kazettáiban 12 apostol domborműve, a kápolna kupolájában 12 angyal kerámiaképe utal az Ószövetség és Újszövetség egységére. Középen egy áttört eosin örökmécses függött, a mindenek fölött álló fényt, az Isteni fényt szimbolizálva.

A mauzóleum alaprajza a kehely Grál forma – utalva az utolsó vacsorára, mint a felajánlás jelképe. Értelmezhetjük úgy, hogy a fiú jelképesen, szimbolikusan felajánlja apja életművét az utókornak. Hagy mellé üzenetet, szám, szín és formai szimbólumokkal. Nagyon valószínű, hogy a szabadkőműves szellemiség révén többféle számrendszert is alkalmaztak, de a meghatározó, a döntő a 10-es számrendszer. Példaként néhány szám szimbólum tartalma:

1: az Isteni szám, a monoteizmus
2: a páros szám
3: a Szentháromság
6: az alkotás száma
7: a teremtés száma
8: az aratás száma
9: a teljesség, a számsor vége
10: az ismétlés lehetőségét adja, mert valamikor a görög geometrikusok úgy gondolták, hogy a körnek, a négyzetnek Isteni tulajdonsága lehet. Így aztán az egyes mellé került a kör, a nulla.

Ezután következik a 11-es szám és helyreáll a rend.

Az építmény számszimbolikai érdekességei: a falak vastagsága 112 cm, az épület külső magassága 23 m, a kápolna belső magassága 11 m, a kripta magassága 4 m. A kehely alaprajz szára 131 m a kaputól az oltárig. A kehely szára mentén 42 fekvő oroszlán őrködött, mely egyben a fény szimbóluma is.

A kápolna és kripta egysége

A téli napfordulókor, amikor a nap delel, a fény vezeti a látogatót a szellem világosságához, az eosin szellemiségének és fényének megismeréséhez. Az a fény, amely ekkor mindent megláttat, az év más időpontjaiban elrejti az eosin-titkot. Ezen az egy napon a Nap fénye a déli ablakon keresztül Krisztus talapzatát világítja meg – maga a szobor az alsó főbejárattól a nyitott kápolnaajtónál 131 méterről 7 fokos szög alatt látható – mintegy keretbe foglalva azt. Mert a fény mindig fényforráshoz kötött.

A kápolna belső terének központi eleme az eosinos oltár, tetején az egy méter magas áldásosztó Krisztus szoborral. A fény az, ami láttat, ami energiát ad, a fény az alapja tudatunk kialakulásának is. Mivel egy eredője van a fényforrásnak, fény nélkül nincs is semmi. Így utal az isteni princípiumra. Itt a Zsolnay-mauzóleum szimbolikáján belül a fény, mint a láttatás eszköze van jelen.

A fény útját követve a kaputól megvilágítja az oltárt, majd felragyog a bejárati ajtó fölötti dombormű, mely az eosin technikai alapja. Zsolnay Vilmos és családja a családfő védőszentjéhez imádkozik s a megvilágított alkotás bizonyítja a hét szín meglétét és egyben alátámasztja az eosin irizálásának fontosságát.

A kriptába 17 lépcső vezet le, s előttünk fénybe borul az eosinos szarkofág, Zsolnay Vilmos és felesége nyugvóhelye. A szarkofág északi oldalán, mely a világosság oldala +D+O+M+ Deo Optimo Maximo, „A legjobb, legfőbb Istennek szentelve” felirat látható. Valamikor a halhatatlanság domborműve díszítette az északi oldalt. Látható volt, amint Minerva istennő feláll Zsolnay Vilmos, a földi halandó előtt, és átnyújtja az eosin fényéért a halhatatlanság babérkoszorúját.

Továbbhaladva az elmúlást szimbolizáló nyugati oldalon „Boldogok a holtak, akik az Úrban halnak meg” kezdetű bibliai idézet folytatása olvasható: „… hogy munkáiktól megpihenjenek”. A felirat alatt Zsolnay Vilmos színpompában ragyogó portréját látjuk a tökéletes alkotás szimbólumaként – egyidőben a szarkofág teteje arany színűre változik. Az arany szín az alkímiában a tökéletességre utal.

A déli oldal a ragyogás oldalaként kerámiatörténeti kuriózum. A vörösréz jellegű máz (vörös lüszter) az eosin anyagi alapja. A trónon ülő Minervának ajánlja fel Zsolnay Vilmos családjával az eosin fényét, ami az ő szellemének fényénél született. Miklós, apja mögött őrangyalként vigyáz a családra, óvja és megőrökíti apja életművét. Az alakok színezésének mértéke utal az eosin elkészítésében részt vett munkájuk arányára. Az előző idézet befejező gondolata is erre utal: „… cselekedeteik követik őket.”

A keleti, születés oldal felirata: „Halál, hol van a Te győzelmed?”. Zsolnay Júlia a „megszületett” eosin hitelesítésére márkavédjegyet tervezett apja kérésére, ami egyben a család és a gyár szimbóluma is lett. Ez a márkavédjegy, mely az ókori kereszténység idején Pécsett található öt templomot formázza meg, zárja a szarkofágon található alkotások sorát. A vakító, aranyló fény betölti az egész teret, és megpihen az alkotó remekművét szimbolizáló védjegyen. A ragyogó fényben teljes színpompájában bontakozik ki Zsolnay Miklós lefalazott sírkamrájának díszburkolata is.

Az eosin múltja, jelene és jövője

Az eosin világhírét annak köszönheti, hogy a látvány gyönyörűségét nyújtja. Megmozgatja a fantáziát, mert a napfény változásával a látvány is módosul. Az oltár fülkéjének gyöngyház fényhatása láttatni engedi egy angyal, máskor Jézus alakját.

A látvány teljességét az arany, az ezüst, a réz, igazgyöngy, drágakövek, féldrágakövek kristály optikája, plusz a két bíbor – az antik és az arany bíbor – adja. Ezek együttesen alkotják az eosin színvilágát. Amíg valaki nem látta az eosint, nem tudja elképzelni. Nincs róla képe, képzete sem, ám miután látta, míg él, nem felejti el.

Az isteni fény, a szellem fénye és az eosin fénye, amelyet a Zsolnay-mauzóleum építészeti formája szimbolizál, a megvilágosodás, megismerés életre szóló élményét adja. Ez Zsolnay Miklós, az örökhagyó üzenete, életműve és hagyatéka az utókor számára.

A mauzóleum megrongált, leromlott állapota idegenforgalmi szempontból kedvezőtlen az ország és a régió számára egyaránt. A világhírű keramikusnak és festőművésznek, Zsolnay Vilmosnak, aki egyben több ezer embert foglalkoztató gyárakat, lerakatokat hozott létre, fiának és családjának temetkezési helye, az eosin-titok őrzőhelye évtizedek óta meggyalázva, részben lerombolva, jelentősen megrongált állapotban van. 1986 óta a Pécsi Városvédő Egyesületnek, 1990 óta a Zsolnay Alapítványnak köszönhetően folynak visszafogott helyreállítási munkálatok.

János evangélista szavaival: „És ez a világosság a sötétségben fénylik, de a sötétség azt föl nem fogta.”

Lovas László
kutató