Miért lettem vegetárius?

Gyermekkorom óta mindig “kilógtam a sorból”, bár én ezt éreztem természetesnek, hiszen a környezetem még azt is különlegesnek tartotta, hogy orchideákkal foglalkoztam, 450 virágtő pompázott a különleges módon kialakított melegházban.


A betegség

45 éves korom táján különféle betegségekben, vese-, epe- és gerincbántalmakban szenvedtem. Ez utóbbi fél évig olyan súlyos problémát okozott, hogy mozdulni is alig bírtam. Az orvosaim nem sok jóval bíztattak, de egyébként is ellene voltam a mesterséges beavatkozásnak. Mindig a természetes gyógymódokat tartottam helyesebbnek, illetve az olyan életformát, amely megakadályozza a betegségek kifejlődését. Éppen ezért soha nem dohányoztam, nem ittam, ugyanakkor rendszeresen kocogtam, s otthon a magam kedvtelésére nyújtó- és gyűrűgyakorlatokat végeztem. Természetesen betegségem idején a sportról le kellett mondanom.

Városunkba éppen akkor érkezett egy hatha-jóga oktató, aki bemutatóval egybekötött előadásokat tartott, s aki maga is vegetariánus volt. Nagyon kíváncsi voltam a véleményére, mivel olvastam, hogy a jóga és a vegetariánus életmód nagyon sok esetben segít a különféle betegségek leküzdésében, illetve megelőzésében, elmeséltem hát betegségem történetét, s a segítségét kértem. Ő megértéssel hallgatott, s rögtön azt ajánlotta, hogy végezzek el egy féléves jógatanfolyamot, és késedelem nélkül legyek vegetariánus, legalább fél évig.

A változás

Őszintén megvallom, nem egykönnyen mondtam le a húsevésről, de arra gondoltam, valahogy majdcsak kihúzom ezt az egy-két hónapot. Naponta 1-1,5 órát jógáztam, s fél év múlva a gyomor-, vese- és epeproblémáim teljesen megszűntek, s 90%-ig a gerincem is meggyógyult, egy év múlva pedig már nyoma sem volt semmilyen betegségnek. Nemcsak a fájdalmak múltak el, már a mozgás sem esett nehezemre. Ez idő alatt húst, halat egyáltalán nem ettem, tojást azonban még igen. Emlékszem, legutoljára s legnehezebben a halászléről mondtam le, mert azt nagyon szerettem. Már a kanál a számhoz közeledett, amikor mégis meggondoltam magam. Rá egy órára pedig nagyon örültem a test feletti győzelemnek, annak, hogy sikerült legyőznöm önmagam.

Azóta nincs semmilyen egészségügyi problémám, s bár már korábban is hittem a jóga s a vegetariánus életmód gyógyító erejében, saját tapasztalataim még inkább meggyőztek, ezért másoknak is tiszta szívvel tudom ajánlani. Az első két évben csupán egészségügyi okokból nem ettem húst, majd ez szemléletmóddá vált, a nem ártás elve vezérelt. Ma már egyre inkább úgy gondolom, hogy a Földön minden élőlénynek egyformán joga van az élethez, s ezt sem nekem, sem másnak nincs joga megszakítani, elvenni tőle. A vegetariánus életmód mellett talán a foglalkozásom is elősegítette, hogy ilyen szemmel nézzem az élővilágot, a természetet.

Amióta elhagytam a húsevést, fizikailag sokkal erősebb vagyok, mint régebben, s ugyanakkor szívsabbá, kitartóbbá is váltam. Napi 5-6 órai alvás bőven elegendő számomra, a szervezetem tökéletesen kipiheni magát ezidő alatt, testileg-lelkileg kiegyensúlyozottabbá váltam. Környezetem eleinte sajnos meg nem értéssel fogadta mindezt, de én vállaltam. Közvetlen munkatársaim eleinte egy kicsit csodabogárnak tartottak, de lassan elfogadtak, s a főnököm szerint már kifejezetten jó hatással vagyok rájuk.

A tojásevésről körülbelül két éve szoktam le, nem csupán egészségügyi okokból. Elég sok nyers ételt, salátaféléket, sok gyümölcsöt, gabonafélékből készült ételeket, ezen kívül változatos főzelékeket, leveseket fogyasztok. Az eddig megszokott fogások legtöbbjét hús nélkül is el lehet készíteni, a húst szója is helyettesítheti.

Mintegy négy éve jógaoktatóként is tevékenykedem, mert szeretném meggyőzni az embereket, hogy csupán rossz szokás a húsevés, és azt bármilyen korban el lehet hagyni, minél előbb, annál jobb. Téves az a felfogás, hogy felnőtt korban az ember már nem tud olyan rugalmasan változtatni életmódján s kialakult szokásain. Én ennek ellenkezőjét vallom, s úgy érzem, a megszerzett jó tapasztalataimat másoknak is át kell adnom.

Virág Mihály

1990/5.