Szantósa – elégedettség

    Második önfegyelmező gyakorlat         „Nyugalom és megelégedettség akkor alakul ki, ha a szellem lángja nem libeg-lobog a vágy szelében. A szádhaka [a törekvő gyakorló] nem a halál ürességének békéjét keresi, hanem annak a léleknek a békéjét, akinek értelme szilárdan az Istenben gyökerezik.” (B. K. S. Iyengar)   A jóga elmefegyelmező és éntisztító elemeinek sorában a második önfegyelmező...

Tovább

Saucsa – tisztaság

Az első önfegyelmező gyakorlat „Az elmének két állapota létezik: tiszta vagy tisztátalan. Tisztátalanná a vágyak teszik, tiszta akkor, amikor vágyak nélküli.” (Maitrájaníja-upanisad) Nijama A jóga-létra első eleme, az eddig tárgyalt jama (Kagylókürt 64-68. szám) egyetemes erkölcsi elveket fogalmaz meg, a gyakorlónak a többi élőlény iránti kapcsolatait szabályozza. A második lépcsőfok, a nijama az egyéni gyakorlásban alkalmazható...

Tovább

Asztéja – nem-lopás

A harmadik erkölcsi fegyelem   Megfigyelhettük már, hogy a jóga erkölcsisége alapvetően magasabb elvárásokat támaszt a gyakorlóval szemben, mint az átlagemberek esetében. Ezt szem előtt tartva a sorban következő harmadik jama nem csak a másokhoz tartozó dolgok eltulajdonítását tiltja, hanem azt is, hogy nem használunk semmit rendeltetésétől eltérő célokra (ha ez a cél megfogalmazott), vagy a birtokosa által engedélyezett időn...

Tovább

Brahmacsarja – tartózkodás a nemi élettől

Negyedik erkölcsi fegyelem   „Aki a szüzesség gyakorlatában megszilárdult, hősies erőre tesz szert.” 2.38. (Patanydzsali: A jóga vezérfonala. Dr. Fóris László fordítása)   A többi jamához hasonlóan a brahmacsarja is gazdag jelentésárnyalatokkal bír: a mások iránti helyes belső hozzáállás felismerése, érzelmi kulturáltság, részleges vagy teljes cölibátus, a brahman (a lélek) szerinti életmód, önmegtartóztatás, vágytalanság,...

Tovább

Az első erkölcsi fegyelem – Ahimszá

 erőszak nélküliség   „Ahimszán Patanydzsali az ölés vágyának megszüntetését értette. E világ berendezkedése nem megfelelő ahhoz, hogy szó szerint gyakorolhatnánk a nem-ártást. Megesik, hogy rákényszerülünk az ártalmas lények kiirtására. A haragra vagy ellenségességre azonban senki sem kényszeríthet bennünket. Minden életformának egyenlő jogai vannak a májá világára. Az a szent, aki megfejti a teremtés titkát, a természet megannyi...

Tovább

A második erkölcsi fegyelem – Szatja

tartózkodás a hazugságtól     „Nincs erény, mely különb lenne az igazmondásnál, nincs nagyobb bűn, mint a hazugság. Ezért az erkölcsös ember teljes szívéből az igazmondásban keres menedéket.    Igazmondás nélkül a szakrális mantrák ismételgetése haszontalan; igazmondás nélkül, a meddő talajba vetett maghoz hasonlóan, a vezeklés sem hoz gyümölcsöt.   Az igazmondás a legfelsőbb Abszolút (brahman) formája. Az igazmondás...

Tovább