Tiszták a máglyán – Múlté-e az eretnekség?

    Szükség volt-e a kereszténység fennmaradásához üldözéssel, kiátkozással, kínzással, máglyahalállal, kereszteshadjárattal fellépni a másként gondolkodókkal szemben? A kereszténység értelmezésében az eretnek kifejezés (haireszisz ’kiválasztás’ gör.) arra utal, hogy az eretnek az egyház hivatalos, hitbéli felfogásából kiválasztja a számára tetszőt, a többit pedig elveti. A ’kiválasztás’ akkor kezd veszélyessé válni, amikor az...

Tovább

A lebomlás jelei – Évszázados, évezredes intézmények vége?

    – Ez a történet nem most kezdődött… – mondta vontatottan a láma, majd félretette opálosan fénylő, vöröses gyöngyökből fűzött olvasóját, s a korábbinál elevenebb érdeklődéssel fordult beszélgetőtársa felé. Egy skarlátvörös átalvetős buddhista láma, fél karja meztelen, beretvált fején egy heg is látszik. Javakorabeli ember. Társa feketébe öltözött ifjabb keresztény szerzetes, aki bár egyszerűnek hat, mégis körüllengi...

Tovább

Eljő az idő, amikor a titok feltárul… Beszélgetés Szász Ilmával

„Tanulmányozza mindazt, ami minden nagy vallásban közös, és dobja ki a helyre, időre vonatkozó különbségeket. Nagy felszabadulás lesz!” (D. E. Harding)     Dr. Szász Ilma biokémikus, kutatóorvos, a tudományok doktora, oktató, szakkönyvíró. Címzetes egyetemi tanárként ment nyugdíjba, hogy második szakmájában, a pszichológia és valláslélektan területén tevékenykedjék. A Mantra főiskola egyik alapítója, és vallási,...

Tovább

A dervis ruhája és a teljesség keresése – Koldusgúnya vagy rangjelzés?

    A dervis ruhája gyapjúból, olykor annak is egy kifejezetten durva, színezetlen posztójából, a szürkés-fehér színű darócból készül. Szabása ránézésre szedett-vetett, összevissza rongyköpeny, különböző méretű és alakú foltokból, diribdarabokból esetlegesen összefércelt ruhaféleség. Folt hátán folt, ahogyan a régi mondás tartja. A taszavvúf kifejezés, a szúfikra utaló arab eredetű szó, kapcsolatba hozható a gyapjúval és a...

Tovább

Árnyék – másodszor

Képére és hasonlatosságára…   Isten árnyéka – kétféleképpen értelmezik e kifejezést. Az egyik Júdeai Philo-nak, az első századi alexandriai zsidó bölcselőnek tulajdonítható, aki a megtestesült Igét nevezte az Isten árnyékának vagy Isten képének. Ez az isteni forrásból származó első megnyilvánulás, s akárcsak az árnyék vagy a kép az eredetijével, ez is szoros összefüggésben áll forrásával.   „De Isten Árnyéka a Logosz, amit...

Tovább

A szeretet vallása a kora középkorban

  Egyre többen keresik az emberiség szellemi-lelki harmóniáját, a vallások közötti egyetértés lehetőségét. Az ökumenizmust szűken értelmezve a keresztény egyházak  közötti viszonyra értik, pedig ki kellene terjeszteni ennek fogalmát a további világvallásokra is. Amíg ez nem valósul meg lényegileg, addig a vallások inkább elválasztanak, mint összekötnek. Pedig a vallások egységének leegyszerűsített hangoztatásán túl valóban kell...

Tovább