Amit keresel, az létezik

 Dióhéjban az allegóriáról   „A dolgok mulandóságának a belátása és az a gondos iparkodás, hogy a dolgokat átmentsük az örökkévalóságba, egyike az allegória legerősebb motívumainak.” (W. Benjamin)     Életem legkülönösebb allegóriájáról nem az egyetemi előadóteremben, hanem egy rádióműsorban hallottam valamikor a múlt század nyolcvanas éveiben. Az akkor már jóval nyolcvan felett járó hölgyet a riporter az életéről,...

Tovább

A félelem és a szeretet művészete

      A félelem és a szeretet a két legerősebb érzelem. Akár ugyanazon az egyenesen is elhelyezhetjük őket, különböző előjelekkel. Mindkettő alapvetően befolyásolja az életünket, az egyiket kerüljük, a másikat keressük. A félelem alakítja az önvédelem különböző formáit, ami a harcművészet egyik alapja. A szeretet, a kapcsolódás vágya, illetve az ezen az úton elért sikereink és sikertelenségeink adják a legtöbb témát a...

Tovább

A művészet szenvedélye és a szenvedély művészete

    Mindenki azt gondolja, hogy a művész szabad, pedig a művész rabja saját művészetének, méghozzá oly mértékben, hogy attól képtelen szabadulni, kerüljön bárhová, ez a rabság fogva tartja őt. Az egyetlen menekülési út a művészeten belül nyílik meg előtte. Ha képes legjobb tudása szerint beteljesíteni karmáját, a művészet szűk ösvényén végtelen szabadságot kap cserébe, amíg le nem tér az útról. Ennek a szabadságnak a...

Tovább

Eltáncolt világ

A teremtés és a világvége koreográfiája     „Ha India hihetetlenül gazdag és összetett kulturális örökségének egyetlen,mindent felölelő reprezentáns ikonját kellene kiválasztani, a táncoló Siva Natarádzs minden bizonnyal az egyik legalkalmasabb jelölt lehetne.” – állt egy múzeumi vendégkönyv lapjain valahol Indiában. Táncoló istenek, félelmetes istenasszonyok, szent és profán eszkatológiai metszéspontja – mindez része az...

Tovább

Baksa Veron vetett ágya

Egy népzenei monográfia-könyv hátterében       Ha az első benyomás, az első nézet szerint ítélünk, a Győri Megyei Könyvtár gondozásában 2014-ben megjelent „Baksa Veron vetett ágya” című népzenei monográfiában egy népi énekesről, nótafáról, bámulatra méltó memóriájú adatközlőről kapunk képet, aki cca. 240 éneket – gyerekjátékokat, balladákat, rabénekeket, betyárdalokat, koldusénekeket, duda-, vásári-, amerikás-, háborús-...

Tovább

Vizuális bölcsesség – a bölcsesség vizualitása

Új, internetes formában jelenik meg a Kagylókürt kedvelt melléklete. Interjú Ubornyák Katalinnal, a „Név és Forma” rovat alkotójával   – Változik a világ, manapság egyre többen választják az online megjelenést, az önkifejezés internetes megvalósulását a kevésbé divatos nyomtatott fórumok helyett. Ubornyák Katalin: Nem vagyok a trend szolgai követésének híve. Számomra a divat mindig manipuláltnak tűnik, és ezért olyan dolog,...

Tovább