Szaraszvatí

  Szaraszvatí a tudás és ékesszólás istennője, Brahmá, a kozmikus rendező hitvese. Brahmá a legfőbb intelligencia, párjának neve pedig “áradás”. A Rg-védában szent folyam és annak istennője is egyben, így a tisztaság és a termékenység eszméje is kötődik hozzá. Ma misztikus módon egyesül a Szaraszvatí folyam a szent Gangesz és Jamuná folyamokkal Prajágnál, ami a hinduk egyik legszentebb zarándokhelye. A folyékonyság,...

Tovább

Brahmá

  Az indiai világkép szinte végtelen gazdagságát tükrözi a hindu panteon istenségeinek sokasága. Istenségek, félistenek, mennyei és alvilági lények, felkent emberek, héroszok és óriások, az árnyoldal démonai – az archaikus világkép máig ható részesei, valójában kozmikus achetípusok.   Brahmát a kozmosz első lényének tekintik, nevezik az anyagi mindenség első intellektusának és az univerzum mérnökének, a másodlagos...

Tovább

Laksmí

  Laksmí a szerencse istennője, Visnu párja. A Rg-védában a kifejezés áldásos jelentésben szerepel, az Atharva-véda pedig egy szerencsés asszonyt nevez így. A korai Satapatha-bráhmana szerint a Lények Ura (Pradzsápati) szájából született, és a Nap (Áditja) hitvese lett. Más források szerint Bhrgu ősbölcs és hitvese, Khjáti leánya, aki mérgében egyszer megátkozta a mennyek lakóit, köztük saját leányát is. Haragja elől Laksmí a...

Tovább

Párvatí

  Siva hitvese, a Himájana-hegység leánya. A Himálaja az az űr vagy éter (ákása) szimbóluma, párja Méná, pedig az intelligencia jelképe. Kettejük leánya, Párvatí kozmikus szinten az univerzum tudatosságát, szubjektív szinten az isteni lényeg felismerését (brahmá-vidjá) képviseli. Valójában a feminin isteni erő megtestesülése, az energia (sakti), aki egyszersmind a női szépség ősforrása is. Számtalan alakban, aspektusban imádják...

Tovább

Hold – Csandra / Szóma

  A nappalok világosságát a Nap adja, az éjszaka fényét pedig a telihold. Az óind téridő-kontinuumban a Hold éppoly nélkülözhetetlen szerepet játszik, mint égi párja, a Nap. Amennyiben a Nap az élet záloga, úgy a Hold a misztérium, a titkok letéteményese, az élet misztikus nedvének, s a növények ízes levének forrása. A Nap az élet és a világ kezdete, a Hold a befejezése, a kettő viszonya pedig maga az élet s az áldozat folyama....

Tovább

Mitra és Varuna

  A hinduizmus egyik legkülönösebb jelensége a duál istenpárok szerepe. A védai pantheon számtalan istenséget említ: a természeti jelenségek urait, a kozmikus hierarchia szereplőit, istenségcsoportokat, deifikált lényeket, tökéletességre jutott halandókat s így tovább, akik e szerteágazó rendszer különféle rétegeit képezik. Ezen túlmenően a végső létezőt vagy az egyetlen személyes Istenként, vagy egy személytelen isteni...

Tovább