Csánakja-aforizmák

    A Kr. e. 350-275 között élt indiai tudós-politikus bölcs mondásaiból   Az igazság ismerete beragyogja az ember tetteit. A lélek mindennek tanúja. A nemes gondolkodású magából kiindulva vélekedik másokról. Minden reggel gondold át, mi a teendő aznap. A tudás lecsöndesíti az érzékeket. Az öröm s a szenvedés úgy követi a cselekvőt, mint gyermek az anyját. Ne dicsérd önmagad! Tetteid a bánatnak okai. A sohasem haragvó...

Tovább

Tri-guna: a természet három kötőereje II.

  Az előző részben szóltunk az emberre ható, s személyiségét, tetteit jellemző három gunáról: a jóság, a szenvedély és a tudatlanság kötőerejéről. A jóság ismérvei: tudást ad, távol tart a helytelen tettektől, boldogságérzet, isten-hit. A szenvedély jelei: erős vágyak és ragaszkodás, intenzív törekvés, bujaság, emberek imádata. A tudatlanságot pedig tunyaság, sok alvás, zavaros gondolkodás, tétlenség és illúzió, valamint...

Tovább

Úton az ötödik dimenzió felé

  Bhakti Prakash Hrishikesh kutató-orvos egyetemi tanárként kezdte pályafutását, s tudományos érdeklődése mellett elmélyült gyakorlójává vált a hindu bhakti tradíciónak. Életét később teljesen a spirituális kutatásnak szentelte. Ma szannjászí szerzetesként Malajziában él, s szerkesztője a Visva-vaisnava-raj-sabha című folyóiratnak. Írásában a transzcendentalista szemével mutatja be az anyag-lét és az anyagon túli dimenzió sajátos...

Tovább

Csaitanja Maháprabhu tanítása

    A nyugati világban számtalan könyv, tanulmány és cikk jelent már meg a hinduizmusról. Sajnos a kezdetben – hiányos információ révén – csupán Sankara tanítását ismertették, s ezt a tájékozatlan utókor – így a mai magyar publikáció is – átvette, mint a hinduizmus tanát. Ennek tudató be, hogy a köztudatban a hindu vallásfilozófia egyenlő Sankara személytelen, monisztikus Istenfelfogásával, holott Sankara csak egyik India...

Tovább

Csaitanja Maháprabhu tanítása 8. rész

  A hindu vallásfilozófia egyik legjelesebb hírnökének tanítása 8. rész Módana és nádana Az adhirúdha-mahábháva a rúdha-mahábháva, különleges, kifinomult változata, amikor a száttvikák még inkább felkavartak. Az Uddzsvala-nílamani című könyv úgy próbálja illusztrálni az adhirúdha leírhatatlan jellemzőjét, hogy idéz egy verset, amelyben Siva az alábbi szavakat intézi párjához, Parvatihoz: „Ha a transzcendens lelki világ és a...

Tovább

Védánta-szútra

  Dvaipájana Vjásza (közismert néven csak Vjásza), a Védák szerzője egy olyan könyvet is szeretett volna írni, amely tömör összefoglalást ad a terjedelmes Véda irodalom sziddhántájáról, azaz végkövetkeztetéséről. Így született meg „A védikus tudás csúcsa tömör aforizmákban kifejezve”.   India hat filozófiai irányzata közül a Védánta a legfőbb, ez képezi az ún. hinduizmus törzsét. Vjásza műve a vallás és filozófia időtlen,...

Tovább