Világok teremtése – Természetfölötti képességek az ember birtokában
A hatalmas nyugat-indiai tradíció egyik titokzatos fejezete a természetfölötti képességek elsajátítása. Mesélnek jógíkról, akik képesek legyőzni a tömegvonzás törvényét és a levegőbe emelkednek, vagy hetekre eltemettetik magukat, majd fölélednek, képesek megsokszorozni magukat, vagy objektumokat materializálnak. E képességek elnevezése sziddhi. A szanszkrt szó huszonöt különböző jelentése közé tartozik például a befejezés,...
Epigon szindróma – gyönge utánzat
Minden emberben él egy furcsa, alig titkolható, ám annál jobban rejtőzködő vágy – az egyéniesülés vágya. Alapvetően négyféle ember létezik: i) aki különb szeretne lenni, mint az átlag, s erre meg is vannak az adottságai, ii) aki különb szeretne lenni, mint az átlag, de semmivel sem jobb az átlagosnál, iii) aki nem szeretne különb lenni az átlagnál, pedig messzi kirí embertársai közül, s végül iv) aki nem szeretne eltérni az...
Ne vidd el a borjat! – Értekezés az ihletettségről
Lehetséges-e törvénypontokat megfogalmazni az ember egyik legfontosabb dimenziójáról, az ihletettségről? Vajon a száraz elemzés nem épp az ihlet ellen hat-e? S aki ihletett állapotban van, törődik-e a tételekkel, törvényszerűségekkel, a hűvös ráció egyébként értékes, de langyos vívmányaival? Fából vaskarika – mondhatnánk – tárgyszerű értekezést írni az ihletettségről, de talán nem is kell túlságosan tárgyszerűnek lenni, s talán...
A biztonság, mint paradigmaváltó fogalom – tézisek és néhány példa
Jelen szerző 1990-ben a Liget Évkönyvben (Zöld Lexikon), majd a Liget második számában, később tudományos igénnyel az Acta Botanica Hungaricában (1993-94) és egyéb tudományos cikkekben, több filozófiai, természetfilozófiai értekezésben (pl. Iskolakultúra 1993-95, Kagylókürt 1994, Történ-Ész 1993), tudományos kongresszusokon szerte Európában, majd részletesen a Szaktudás Kiadónál 1993-ban megjelent könyvében (Játék a...
átváltozás
Most nem Kafka örökbecsű írásáról értekezünk, hanem arról, amiről az ő Átváltozás-a is szól, vagyis a természeti jelenségek, s legfőképp az ember olyan finom vagy éppen brutális átmeneteiről, amelyek egyik állapotból a másikba, a tudat egyik síkjáról egy másikba viszik át a lényeget, és újfajta környezetben és szerepben mutatják meg ugyanazt – önmagunkat, valamint az emberlét legnagyobb lehetőségét, a reintegrációt az isteni...
A boldogság kék madara
Maeterlinck szimbolikus figurája szinte tökéletesen testesíti meg az ember közös törekvését – a boldogság kutatását. Kék – mert könnyed, akár a lég, szinte köddé válik, mintha csak a levegőbe kapkodnánk utána, és madár, mert még ha el is érhetnénk, kirebben a kezünkből, megfogni szinte lehetetlen. Maeterlinck mára meglehetősen sziruposnak tűnő színjátéka a természeti környezettel szemben gondolja el az ember boldogságát, ami...
