Ókori gondolatok – Démokritosz bölcsességei Püthagorasz szellemében

Démokritosz (Kr. e. 460-370 ?) Abderában született görög filozófus. Évekig tartó tanulmányutakat folytatott, Egyiptomot s a Keletet is felkereste. Platón nem említi, Arisztotelész viszont nagy tisztelettel beszél róla. Démokritosz kora egész tudását egyesítette, sokat írt – egyesek szerint hetvenkét művet – amik csak töredékekben maradtam fenn.

Világmagyarázata az atomelmélet, amit anyagelvű és mechanisztikus világképpé fejlesztett. Tanai szerint az atomok minőségileg egyformák, de alakjuk, rendjük és helyzetük megkülönböztethető: A és N különböznek alakra, AN és NA rendre, Z és N helyzetre tekintettel. E különbségek elegendők a jelenségek világának magyarázatára; hiszen a tragédia és komédia is ugyanazokból a betűkből íródik.
Felfogása szerint a lélek is atomokból áll, de finom, sima és gömbölyű testi atomokból, olyanokból, mint amilyenekből a tűz. E lélek-atomok áthatják az egész testet, de az egyes szervekben más-más feladatokat teljesítenek: az agyvelőben székel a gondolkodás, a szívben a harag, a májban a vágy.
Ugyanakkor a test csak sátra a léleknek, a lélek pedig nemesebb része az embernek. Az ember legfőbb java a boldogság, ami a szélsőségektől tartózkodva és mindenben a megfelelő mértéke megtartva érhető el. Kortársai a nevető filozófus-nak nevezték, derült, nyugalmas világnézetéért. (A zárójelben szereplő számok a forrás lajstromozás.)

1. Aki megszívleli e szentenciákat, férfihoz méltó erények sokaságát nyeri el, és megszabadul sok közönséges vonástól.
2. A lélek tökéletessége ellensúlyozza a test tökéletlenségeit, de a józan észt nélkülöző testi erő nem teszi jobbá a lelket. (B187)
3. Aki a lélek dolgait szereti, inkább az isteni dolgokat szereti, ám aki a lélek mulndó hajlékának dolgait szereti, az emberi dolgokat szereti. (B37)
4. Helyes megállítani az igaztalant, s ha ez nem lehetséges, legalább ne cselekedj vele együtt. (B38)
5. Jónak kell lenni, nem annak látszani. (B39)
6. Nem a test és nem a vagyon teszi boldoggá az embert, hanem az egyenes jellem és az igazságosság. (B40)
7. A bűntől nem a félelem, hanem az illendőség miatt kell tartózkodni. (B41)
8. Nagy dolog, ha zűrzavar közepette is bölcs tudsz maradni. (B42)
9. A rossz tettek megbánása az élet megváltása. (B43)
10. Igazmondónak kell lenni, nem fecsegőnek.
11. Aki másnak árt, boldogtalanabb, mint aki elszenvedi. (B45)
12. A nagylelkű ember sajátja, hogy szelíden tűri mások hibáit. (B46)
13. Helyénvaló, engedelmeskedni a törvényke, az uralkodónak, sem a náladnál bölcsebbnek. (B47)
14. Erényes ember nem figyel a romlottak szidalmaira. (B48)
15. Nehéz dolog, hogy nálunk hitványabbak irányítsanak minket. (B49)
16. Akit teljesen maga alá temetett a vagyona, nem lehet igazságos. (B50)
17. A józan ész gyakran az aranynál is meggyőzőbb. (B51)
18. Hiábavaló fáradság olyan embert meginteni, aki az eszével kérkedik. (B52)
19. Sokan nem tanultak meg ésszerűen érvelni, mégis okosan élnek.
20. Sokan a leghitványabb tetteket művelik, ám a diskurzusban a legkiválóbbak. (B53a)
21. Az oktalanokat gyakran a balszerencse tanítja bölcsességre. (B54)
22. Az erénynek tetteire és műveire kell törekedni, nem csupán annak szavaira. (B55)
23. A természeténél fogva jóindulatú ember ismeri a szépet, s maga is arra törekszik. (B56)
24. A testi erő és élénkség az állat erénye, míg a feddhetetlen jellem az emberé. (B57)
24/a. A helyesen gondolkodó emberek vágyai elérhetők, az ostobákéi viszont elérhetetlenek. (B58)
25. Bevezető tanulmányok nélkül sem a művészet, sem a bölcsesség nem sajátítható el. (B59)
26. Jobb, ha saját hibáidat helyteleníted, mint másokét. (B60)
27. Akiknek viselkedése fegyelmezett, azoknak élete is rendezett. (B61)
28. Jobb nemcsak elkerülni mások megsértését, hanem tartózkodni annak még a gondolatától is. (B62)
29. A jó cselekedetekről elismerően szólni helyénvaló, míg rossz tetteket dicsérni a fondorlatos és csaló ember sajátja. (B63)
30. Sok tanult embernek még sincs józan esze. (B64)
31. Felsőfokú értelem elsajátítására kell törekedni, nem pusztán tájékozottságra. (B65)
32. Jobb, ha gondolkodás előzi meg a tettet, semmint hogy sajnálkozás kövesse. (B66)
33. Ne bízz meg mindenkiben, hanem csak az arra méltókban, mert az előbbi az ostoba ember sajátja, az utóbbi pedig az okosé. (B67)
34. A derék vagy hitvány embert ne csupán tettei alapján ítéld meg, hanem a szándéka szerint is. (B68)
35. A mértéktelen kívánság a gyermek birodalma, s nem a férfiemberé.
36. A nem időszerű gyönyörök szenvedéssel járnak. (B195)
37. A heves vágyak egy bizonyos dolog iránt vakká teszik a lelket más dolgok iránt. (B72)
38. Az ildomos dolgokra törekvő szeretet helyénvaló, ha nem sért másokat. (B73)
39. Ne tekints semmit kellemesnek, ami nem előnyös. (B74)
40. Jobb, ha az ostoba engedelmeskedik, semmint hogy parancsoljon. (B75)
41. A gyermekeknek nem az érvek, hanem a sorscsapás a tanítója. (B76)
42. bölcsesség híján a dicsőség s a vagyon nem maradandó jószágaid. (B77)
43. Nem haszontalan a vagyon felhalmozása, de igaztalanul szerezni mindennél rosszabb. (B78)
44. Szörnyű dolog utánozni a rosszat, s vonakodni a jónak követésétől. (B79)
45. Szégyenteljes egy férfiú számára, ha mások viselt dolgait fürkészi, de a magáéval nincs tisztában. (B80)
46. Ha folyton csak szándékszol cselekedni, az tökéletlenné teszi tetteidet. (B81)
47. A fondorlatos ember, s aki csak látszatra jó, szóban mindenre hajlandó, de tettleg semmire. (B82)
48. Áldott, aki vagyonos is és értelmes is, mert jószágait helyénvalóan fogja használni.
49. A hiba oka az, ha nem ismered a tökéletest. (B83)
50. Mielőtt az ember rosszra vetemedne, becsülje meg önmagát. (B84)
51. A folyton ellenkező és csekélységeken fennakadó ember a természeténél fogva alkalmatlan a helyénvaló ismeretek elsajátítására. (B85)
52. Nagyképűség, ha folyton csak beszélsz, anélkül, hogy hallgatni is akarnál. (B86)
53. Óvakodj az aljas embertől, máskülönben kihasználja az adandó alkalmat. (B87)
54. Az irigy ember önmagának ellensége gyanánt maga magát háborgatja. (B88)
55. Nem csak az az ellenség, aki igazságtalanul viselkedik, hanem az is, aki ilyesmit fontolgat. (B89)
56. A rokonok viszálya sokkal keserűbb, mint az idegeneké. (B90)
57. Gyanakvás nélkül viszonyulj az emberekhez, viselkedésed legyen előzékeny és kimért. (B91)
58. Szívességet azzal a föltett szándékkal helyénvaló elfogadni, hogy többel viszonozzuk majd. (B92)
59. Mielőtt szívességet tennél valakinek, vizsgáld meg az illetőt, mert a fondorlatos jellemű rosszal fizet a jóért. (B93)
60. Az idejekorán nyújtott apró szívességek rendkívüliek lehetnek azoknak, akik kapják. (B94)
61. A legnagyobb dolgokat is lehetővé teszi a bölcsek iránt tanúsított tisztelet, ha azok érzik, hogy megbecsülik őket. (B95)
62. Az a jótevő, aki nem viszonzást keres, hanem jószántából teszi a jót. (B96)
63. Sokan, akik barátaidnak tűnnek, nem azok, és sokan, akik nem tűnnek annak, a barátaid. (B97)
64. Egyetlen értelmes ember barátsága többet ér, mint az összes balgáé. (B98)
65. Nem érdemes élnie annak, akinek egyetlen igaz barátja sincs. (B99)
66. Sokan elfordulnak barátaiktól, ha azok a bőségből ínségbe jutnak. (B101)
67. Az egyensúly mindenben szép, de a túlzás vagy a hiány nekem nem tetszik. (B102)
68. Aki nem szeret senkit, azt szerintem senki sem szereti. (B103)
69. Kedves az az öregember, aki tréfálni s komolyan szólni is tud. (B104)
70. Értelem híján a szép test csak állat. (B105)
71. Jó sorban könnyű barátra lelni, míg balsorsban a legnehezebb. (B106)
72. Nem minden atyafid jó barát, hanem csak az. aki a mindkettőtök számára kölcsönös előnyökkel ért egyet. (B107)
73. Emberek lévén illőbb nem kinevetni, sőt, inkább siratni az ember nyomorúságát. (B107a)
74. A jó ritkán tárul föl még annak is, aki kutatja, ellenben a rossz vizsgálódás nélkül is nyilvánvaló (B108)
75. Akik örömest szidalmaznak másokat, természetüknél fogva alkalmatlanok barátnak. (B109)
76. Az asszony ne legyen szószátyár, mert az rettenetes. (B110)
77. Asszony uralma alatt állni a legnagyobb gyalázat, férfihoz nem méltó. (B111)
78. Az isteni értelem vonása, hogy szánt szándékkal a szépség felől gondolkodik. (B112)
79. Aki hiszi, hogy Isten mindent lát, sem titokban, sem nyíltan nem követ el bűnt.
80. aki az ostobákat megdicséri, sokat árt nekik. (B113)
81. Jobb, ha mások dicsérnek, mintha magad teszed. (B114)
82. Ha nem tudsz belenyugodni abba, hogy megdicsérnek, vedd úgy, hogy csak hízelegtek neked. (B115)
83. A világ színpad; az élet átmenet: jöttél, láttál, elmentél. (B115)
84. a világ csupa viszontagság: az élet egy hiú vélemény.

A fordítást Florence M. Firth válogatása alapján Rácz Géza készítette.

Forrás: The golden Verses Of Pythagoras And Other Pythagorean, Fragments; Selected and Arranged by: Florence M. Firth; Theosophical Pudlishing House, American Branch; Krotona, Hollywood, Cal. 1904 U.S.A.

51/2008.
Fordította: Rácz Géza