Dsuang-Dsi és a koponya

    A világon szinte mindegyik tanító, nagy szellemi hagyomány vagy filozófiai iskola alkalmazta a példabeszéd, a parabola eszközét. Az elméleti fejtegetést kevesen tudják követni, a példázat történetét mindenki megjegyzi.  A kínai múlt egyik kiváló teljesítménye a taoizmus, aminek egyetemes bölcsessége máig hatóan érvényesült. Egy közel száz éve megjelent tanulmánykötetből idézünk egy részletet. A verses példázathoz fűzött...

Tovább

Kígyóölő áldozat

  Szarpa-jága A sokféle kultikusan tisztelt állat közül hadd emeljünk ki egy ambivalens jószágot, a kígyót. Indiában él a földön ismert kígyófajták majd egyharmada, így talán nem véletlen, hogy a kígyóimádat (ophiolatria) a legkorábbi idők óta ismeretes, s ma is elterjedt. Legfontosabb központjai Északon Nepál, illetve Kasmír, délen pedig a Malabár partvidék. Templomokat emelnek a kígyóknak, ünnepnapokat szerveznek...

Tovább

Új tanítás

Jágjavalkja és a ragyogó igék Védája   A Nap-nemzetség királya, Szuprija letért az erény útjáról, s Mantara táncoslánytól szomorú betegséget kapott el, amely tönretette szervezetét. Semmiféle gyógymód nem segített, s végül a király családi áldozópapját, Vaisampájana mestert hívatta, mutasson be a szentírások tanácsai szerint engesztelő áldozatot.  A bölcs Vaisampájana mindent elrendezett a szertartáshoz, de hiába mutatták be...

Tovább

Slóka-málá 2.

    A hitelvek minden komoly vallásos folyamatnak a szilárd alapjait jelentik. A bhakti-márg, az istenszeretet útja sem nélkülözi ezeket az alapvető téziseket. A hitelvek tisztázzák a forrásokat s a célokat, meghatározzák a kereteket és kijelölik az utat. Sokszor elemi információra volna szükségünk, mi a helyes és mi a kerülendő, mégis fontosabbnak tűnik az eszmények és a legmagasztosabb isteni igazságok tisztázása, azok...

Tovább

A világi gyakorlók eszménye

  Vimalakírti-nirdésa-szútra   Ez a szanszkrit nyelvű mű, amelyet Kumáradzsíva fordított le kínaira a Kr. u. IV. században, ismert és népszerű lett Kínában, s még inkább Japánban, mivel bemutatja annak a gondolatnak a gyakorlati alkalmazását, mely szerint a nirvána és a szamszára, a kilobbanás és a létforgatag egy és ugyanaz: a szenvedéstől való szabadulást nem a világtól való elvonultság és az önsanyargatás ösvénye, hanem a...

Tovább

Minden mesterek mestere

    Idő a Puránákban   Az általánosságban ismert időfogalom az anyagi energia teljességének megnyilvánulásakor kezdődik, vagyis szorosan összefügg a térrel, illetve az anyaggal. Így az idő nem más, mint egy újabb dimenzió a három kiterjedésűnek látott világban. Ha az időt a tértől függetlenül próbáljuk meg elgondolni, akkor kétféle nézet adódik: vagy a végtelen semmisségként, vagy az örökkévalóságként képzelhető el így...

Tovább