Wayang – Nagy Józsefnek

1. Valamikor réges-régen elvesztettem egy vadászebet, egy pejlovat meg egy gerlét, s azóta is nyomon követem őket. Se szeri, se száma az utasoknak, akiknek szóltam róluk, leírtam, merre járnak, s milyen hívószóra hallgatnak. Egyikük-másikuk hallotta is a kutya ugatását, a ló patkódobogását, látta a gerlét eltűnni egy felhő mögött, s annyira buzgólkodott, hogy megkerítse, mintha ő maga vesztette volna el. De kétségtelen, hogy én...

Tovább

Mednyánszky, a csavargó báró

  „A legnagyobb szenvedés egyszersmind a legnagyobb gyönyörűség. A legnagyobb, legfenségesebb szenvedés az, amely nem gondolkodik, csak szeret.” (1898. szeptember 14. Budapest, Napló)   Mednyánszky László vitathatatlanul hazánk egyik legismertebb festőművésze. Ha mélyebben elemezzük festményei mondanivalóit, kikerülhetetlenül szembe találjuk magunkat a művész „önarcképével”, „meztelenre vetkőzött” lelkével. A fenti mottó...

Tovább

Népvándorlások egykor és ma

  Még mielőtt hozzáfognánk a cikk témájának bemutatásához, célszerűnek látszik magának a népvándorlás fogalmának a definiálása. Erre elsősorban azért van szükség, mert meglepő módon nemcsak a köztudatban van keveredés a népvándorlás és a népvándorláskor jelentése között, hanem e két fogalmat még egyes lexikonok és szótárak is összekeverik (ha egyáltalán van ilyen szócikk, mert pl. Révai Új Lexikonjában vagy a Magyar történelmi...

Tovább

A szó mágiája az írás bilincsében

Nagyon hűvös és lexikonszagú az a megfogalmazás, amely az írást pusztán egy rögzített jelsorozatként aposztrofálja. Az írás folyamatát nehéz mindössze fizikai aktusnak tekinteni, miközben a megfelelő izommunka hatására a kéz megmozdul, és jeleket vés valamilyen hordozófelületre. Az írás elválaszthatatlan a beszédtől, a beszéd elválaszthatatlan a gondolattól, és a gondolat elválaszthatatlan az emberi szellemtől.   A KÉPÍRÁSTÓL...

Tovább

Szent szerepek – A bakhánsnők titkai

„A dráma beavatás. Nincs dráma mítosz nélkül, és nincs mítosz rítus nélkül.” Ahhoz, hogy Euripidész: Bakkhánsnők c. tragédiájának örök üzenetét megértsük, nem a görög kultúrtörténetben kell elsősorban elmélyednünk, hanem a szerep szó jelentésébe. Szeretet, szervezet, szerkezet, szerv, szertartás. Mindegyik szó egymástól különböző, nehezen összeilleszthető dolgok egységét fejezi ki, és ide tartozik a szerep is. Két szerep Hová...

Tovább

Szangít-elv a művészetekben

A szangít az indiai artisztikum egyik alapfogalma, mely a művész feladatára és szerepére utal a világban, és itt a művész szót egy kicsit tágabb értelemben használjuk, mint az európai hagyományokban. A hindu kultúrában a művészet – napjainkban is – ablak az isteni világra, örök összekötöttségünk megnyilvánulása, az a lelki energia, mely erőt ad létezésünkhöz. Keleten sokak számára a művészet olyan evidencia, amit nagyon nehéz lenne...

Tovább