A darwinizmus hiányzó láncszemei

  „Darwin nagyobb befolyással volt a nyugati gondolkodásra, mint bármely más egyéniség. Sem Karl Marx elvei, sem Albert Einstein felfedezései nem hatottak olya mélyen az emberi tudatra, mint Darwin evulúciós elmélete. (Cherfas)   Charles Darwin azzal írta be magát a világtörténelembe, hogy megkísérelte megmagyarázni, hogyan alakultak ki a bonyolult élő formák több millió évvel ezelőtt a természeti, fizikai törvények...

Tovább

Aki napfényt arat – A modern Gandhi: M. S. Swaminathan

Az amerikai Time Magazin 1999-ben összeállítást közölt a 20. század legnagyobb hatású személyiségeiről. Az egymilliárd lakosú Indiából három név szerepelt a listán: Mahatma Gandhi, Rabindranath Tagore és M. S. Swaminathan. Ez a könyv a harmadikról, a három közül az egyetlen élőről, Swaminathan professzorról szól. Az ő nevéhez fűződik a 20. század egyik legkiemelkedőbb tudományos teljesítménye, az indiai “Zöld Forradalom”, amely...

Tovább

Az állatok fáznak rá a szőrmeviselésre

Egy szőrmebunda: 2 medve, 6 leopárd, 8 fóka, 12 farkas, 10-15 kutya, 15 ocelot, 18 róka, 20 vidra, 24 macska, 30 nutria, 36 báránybébi, 40 oposszum, 50-60 nyérc, 80 coboly, 150 csincsilla vagy 400 mókus életébe kerül. Ezeket az állatokat legtöbbször borzalmas körülmények között tartják és végzik ki a tenyésztelepeken. A helytakarékosság miatt a ketreceket úgy alakítják ki, hogy az állatok éppen elférjenek benne, ezért a bezártságtól...

Tovább

Játsszunk teremtősdit!?

Rovarölő mérget termelő szója, világító egér, sokszorosított bárány… Az ember csak kapkodja a fejét a génmanipulációval létrehozott újdonságok hallatán. Tudjuk, manapság gyorsan változik körülöttünk minden: a kenyér ára, az országhatárok… de hogy még az állatok, a növények is? Mi a géntechnológia? A génsebészet, tudományos nevén rekombináns DNS-technika az az eljárás, melynek során idegen géneket ültetnek be egy...

Tovább

Az állatok, a természet és a szeretet követe

„Az emberen kívül számos állat mutat érzelmeket, amelyek hasonlóak, vagy talán azonosak azokkal, amelyeket félelemnek, örömnek, vidámságnak, zavarnak, neheztelésnek, irigységnek, őrjöngésnek, haragnak, szeretetnek, élvezetnek, sajnálatnak, tiszteletnek, megkönnyebbülésnek, undornak, szomorúságnak, kétségbeesésnek és fájdalomnak hívunk.” Mindezt Jane Goodall, a világhírű csimpánz- és viselkedéskutató mondja, akinél hitelesebb állat- és...

Tovább

Egy eretnek vallomása

Ha valaki szembeszáll az uralkodó műszaki-tudományos világkép alapelveivel, attól még lehet a haladás, a tudati fejlődés és a szabad megismerés elkötelezett híve – ez deklarációm legfőbb mondandója. Ebben a tanulmányban igyekszem bebizonyítani, hogy az általunk alapvető hittételként elfogadott “tudományos világkép” a valóságnak csupán egyik lehetséges megközelítése a sok közül. Ennek a felfogásnak velejáró hibái és...

Tovább