A számok bűvöletében

A számok bűvöletében „Nem a győzelem a fontos, hanem a részvétel” – tartja Pierre de Coubertin báró híres mondása. Az újkori ötkarikás játékok kimondott célja az volt, „hogy egyrészt a testi nevelés érdekében, másrészt a nemzetközi érintkezés előmozdítására az ókori Olympiadok időrendjének mintájára négyévenként nemzetközi versenyek rendeztessenek, s ezekre a világ minden kulturnemzete meghivassék”. Így 2672 évvel az első ókori...

Tovább

Számszimbolika – A számok jelentéstartalma

0 – az üresség/teljesség szimbóluma, mindennek a hiánya s mindennek a jelenléte 1 – fölegyenesedett tartás, emberi tartás, kezdet, eredet, egység, egész, Isten és az egyén szimbóluma, centrum, ahol minden erő összefut, integritás, kisgyermekkor megélése, Nap, napfény, világosság, bölcsesség, egység 2 – Ikrek, ellentétes oldal, pár, partner, páralkotás, intimitás, teremtés, nemzés szimbóluma; kettéválás, ellentét, különbözés, kétség,...

Tovább

Az aranymetszés története

Az aranymetszés története Nem hiszem, hogy az isteni harmónia kifejezhető volna egy számmal, azt azonban annál valószínűbbnek tartom, hogy ennek a harmóniának létezik egy algebrailag is kifejezhető vetülete. Talán nem is a vagyontárgyaink összeszámlálására találták fel az algebrát? Lehetséges, hogy az algebra olyan filozófiai tételeket tartalmaz, amik például a harmóniát is meghatározzák? Adjunk egy kis szabadságot az elménknek! A...

Tovább

A zseniális indiai matematikus

Már sok esetben hallottunk kiváló képességgel megáldott, kimagasló eredményeket elért indiai származású matematikusokról. A magyar lapok is írtak néhány éwel ezelőtt Sakuntaláról, arról az indiai hölgyről, aki fejből gyorsabban megoldotta a bonyolultnál bonyolultabb matematikai feladványok hosszú sorait, mint bármelyik legnagyobb kapacitású számítógép. A következő sorok viszont egy még szenzációsabb esetről szólnak. A The New York...

Tovább

Matematika és filozófia

Igaza volt-e Pithagorasznak, amikor azt állította, hogy minden létezés visszavezethető a számok világára? Természetesen ez a kérdés már a filozófia asztalára tartozik, hiszen a lét végső természetét boncolgatja. A filozófia azonban nem mindig állt távol a matematikától, a görög és a későbbi hellenista-gnosztikus filozófusok gyakran foglalkoztak matematikával, illetve az ókor nagy matematikusai egytől-egyig neves filozófusok is voltak...

Tovább

Az élet tudománya avagy élnek-e a fraktálok?

Mi a fraktál? A számítógépek fejlődésével lehetővé vált olyan matematikai alakzatok előállítása, melyek jóval bonyolultabbak, mint az eddig megszokott egyszerű geometriai síkidomok vagy alakzatok, testek. A fraktálokat a számítógép valamilyen egyszerű algoritmus vagy függvény alapján rajzolja meg, és a matematikusok eddig csak azért nem foglalkozhattak velük, mert a megszerkesztésük számítógép nélkül rendkívül hosszú időt vett volna...

Tovább