Hajnali idill és a termodinamika második főtétele

________________________________________________ Fizika és metafizika     Arról annyian beszélnek, hogy rossz a világ. Amióta gondolkodó ember él a földön, azóta létezik a panasz is. Hol a világ sorsa fölött érzett aggodalom, hol az elégedetlenség, másszor a félelem vagy a jövendőre vonatkozó fantáziaképekből sugárzó bizonytalanság okozza ezt. És nem vitás, van ezer okunk a panaszra: hogy szűkösek a lehetőségeink, hogy fogy...

Tovább

Kölcsönhatások

  A keleti miszticizmus olyan gondolatokat vetett fel, amelyek a klasszikus tudományok művelőit (fizikusokat, biológusokat) arra késztette, hogy a lelki tudományok szempontjából is vizsgálják eddigi kutatásaik tárgyát.   Az „új tudomány” A jelenlegi tudományos világ fő vitatémája a kvantumfizika, ennek mechanikai és filozófiai értelmezése. Az utóbbi években kialakult egy új fogalom, a „new science”...

Tovább

Paradoxonok

Contraria sunt complementa – az ellentétek kiegészítik egymást A paradoxon görög eredetű szó, az állítások olyan halmazát jelöli, amelyek látszólag ellentmondásra vezetnek, vagy a józan észnek ellentmondó következtetés vonható le belőlük. A definícióban nagyon fontos figyelnünk a „látszólag” szóra. Ugyanis, ha egy paradoxon igazi, akkor valódi ellentmondást nem tartalmazhat, mert a valóságban nincsenek ellentmondások. Így...

Tovább

Mi fontosabb: a hogyan vagy a miért?

Hol van a bölcsesség, amit elveszítettünk a tudásban? Hol van a tudás, amit elveszítettünk az információban? A menny körforgásai a huszadik században Messzebb visznek minket Istentől és közelebb a porhoz. T.S. Eliot Miért? Ez a leggyakoribb kérdés, amit az ember három éves korában és korától feltesz. Miért van a világ úgy, ahogy? Hogyan működik a világegyetem, hogyan keletkezett? Mi az anyag? – a fausti ember kérdései. A csillagászok...

Tovább

A legnagyobb és a legkisebb

Kozmológia és a-tom a modern tudományban Emberi léptékkel mérve a világ egy hangya nagyságától a szomszéd városig terjed. Úton-útfélen haladva szemünk nem akad meg kisebb tárgyakon, mint az előbbi, és saját lábunkon szinte sosem jutunk távolabb, mint az utóbbi. A modern ember autóján eljuthat akár Párizsig is, repülővel még más kontinenseket is meglátogathat, de ez aztán már igazán a világ vége! A képzeletnek ennél jóval nagyobb...

Tovább

Gondolkodom, tehát…

1946-ban Einstein ezt írja: „A jelenlegi veszélyt ugyan kétségtelenül a természettudomány hozta ránk, az igazi probléma azonban az emberek gondolataiban és szívében van.” Jól példázza ez a mondás a modern fizika kétarcúságát is. A tudományok történetében mindig is a fizika foglalta el a központi helyet, mint olyan, amely kapcsolatot teremt a társadalomtudomány egyik ága (a filozófia) és a természettudomány között. Sokszor...

Tovább