Elterelődések és akadályok a jóga útján
„…egy vízzel teli edény alján van egy pénzérme. Ha a víz szennyezett (mala), ráadásul hullámok is fodrozzák (viksépa) és még kendő is fedi (ávarana), akkor nem láthatjuk az edény alján az érmét… Ha először elvesszük a kendőt, majd megszűrjük és megtisztítjuk a vizet, végül pedig lecsendesítjük a hullámokat, világosan felismerhetővé válik az érme és végre kivehetjük a vízből.” (Szvámí Mahésvaránanda: Az emberben rejlő...
Ísvara-pranidhána – az Úr iránti odaadás
„A cselekedetek jobban tükrözik valakinek a személyiségét, mint szavai. A jógi megtanulta, hogyan szentelje minden cselekedetét az Úrnak, így azok a benne is ott rejlő isteni természetet tükrözik.” (Bellur Krishnamachar Sundararaja Iyengar) Az „én”-tudat elhagyása A jóga filozófiai alapja, hogy a nagyon mélyen bennünk élő valóság mentes az illúziótól. Attól a káprázattól, amely az életünk korlátainak és...
Szvádjája – tanulás
„… a jóga nem egy meghatározott vallás, hanem a vallások tudománya, amelynek tanulmányozása nyomán a szádhaka jobban tudja értékelni saját hitét.” (B. K. S. Iyengar) A bölcsesség befogadása A szó a szva – saját és adhjája – bele menni; képzés, tanulmányozás szavakból áll össze, vagyis jelentése: elmélyedni az írások rejtett értelmében, szent tanulmányokat folytatni. Mélyebb értelmében az emberben rejlő lehetőségek...
Tapasz – vezeklés
Harmadik önfegyelmező gyakorlat „A méltó cél az életet megvilágosulttá, tisztává és istenivé avatja. Ilyen cél hiányában a cselekvésnek és az imádkozásnak nincs értéke. A tapasz nélküli élet olyan, mint a szeretet nélküli szív.” (B. K. S. Iyengar) Vezeklés a védai korban Maga a szó a ’tap’ ige gyökből ered, amely égni, izzani jelentést hordoz. A Rg-védában a Nap (ill. Szúrja) és az áldozati tűz...
Szantósa – elégedettség
Második önfegyelmező gyakorlat „Nyugalom és megelégedettség akkor alakul ki, ha a szellem lángja nem libeg-lobog a vágy szelében. A szádhaka [a törekvő gyakorló] nem a halál ürességének békéjét keresi, hanem annak a léleknek a békéjét, akinek értelme szilárdan az Istenben gyökerezik.” (B. K. S. Iyengar) A jóga elmefegyelmező és éntisztító elemeinek sorában a második önfegyelmező...
Saucsa – tisztaság
Az első önfegyelmező gyakorlat „Az elmének két állapota létezik: tiszta vagy tisztátalan. Tisztátalanná a vágyak teszik, tiszta akkor, amikor vágyak nélküli.” (Maitrájaníja-upanisad) Nijama A jóga-létra első eleme, az eddig tárgyalt jama (Kagylókürt 64-68. szám) egyetemes erkölcsi elveket fogalmaz meg, a gyakorlónak a többi élőlény iránti kapcsolatait szabályozza. A második lépcsőfok, a nijama az egyéni gyakorlásban alkalmazható...
