Dzshallari

  Az indiai hangszerek történetét és fejlődéstanát összefoglaló „Musical Instruments of India” c. tanulmányában B. Chaitanya Deva a Sach-féle hangszerfelosztási rendszert finomítja, illetve részletezőbben taglalja. Így az idiophon hangszercsalád (ahol a hangszer teste adja a hangot) 3. osztályába sorolja – Lemezek, lapok címszó alatt – a cintányérokat. Bár a csengőknél, tál-, tányér formájú hangszereknél érintőlegesen írtam már a...

Tovább

Mrdanga

  A Rámájana-, majd a Mahábhárata eposzok énekes-táncos előadásaiban három ütőhangszert használtak együtt: a szűkülő testű kétmembrános panava-dobot, az agyagedény testű, egymembrános kisméretű dardura-dobot, és a domború testű kétmembrános mrdanga dobot.     Chaitanya Deva osztályozásában a membrafon (avanaddha vadya) dobok között az ütött, palack-formájú, domborútestű dobokhoz tartozik a mrdanga, vagy Srí khole (khole...

Tovább

Tibeti hangszerek

  A tibeti szakrális zenét nem lehet az általánossá vált ötvonalas rendszerben leírni, mivel nem beszélhetünk hagyományos dallamról. A tibeti zene lényege a hangszín, a hangmagasság, a tempó és a hangerő sajátos változása.     Az imádságok és himnuszok dalainak hangszeres kísérete kolostoronként változik a meditáció szerint. A tantrikus rítusok akusztikus aspektusa akkor tökéletes, hogyha hangzásban azonosul a...

Tovább

Dhol

  Indiában – mint az ősi Afrikában – a membraphon hangszerek világa nagyon változatos. Méretük, alakjuk, megszólaltatásuk, hangolásuk merőben eltér egymástól is. Sorozatunk több korábbi darabjában írtam egyik-másik membraphon hangszerről, ideje tisztázni a félreértéseket az elnevezésekben. Általában minden kétfenekű, két membránnal ellátott, azaz két feszített bőrfelületű hangadó hangszert dhol-nak neveznek India-szerte.  ...

Tovább

Shehnai

    A levegőpréseléssel megszólaltatott aerophon hangszercsalád jeles képviselője. Az Európában megszokott fafúvós hangszerek közül leginkább az oboára (Lásd még: oboa d’amore, valamint az angolkürt), Keleten pedig az arab zuma és a görög aulosz fúvós hangszerekre hasonlít. Hossza változó, 40 és 70 cm között, hangterjedelme általában c’ – esz”’ között használatos. Ezen lyukak találhatóak, melyek...

Tovább

Tibeti hangszerek III.

  A tibeti hangszeres zene az Európában megszokott ötvonalas írásmódban lejegyezhetetlen, vagy csak nagy nehézségek mellett, különleges jelekkel lehetséges. Nem szólhatunk hagyományos dallamról, mert a hangképzés és a hangadás módja is egyedi. Írtunk már a levegőfúvással megszólaltatott (aerophon), valamint a kifeszített bőrön szóló (membraphon) hangszerekről, most következzen a tibeti zene szakrális tartalmú sajátos...

Tovább