Madarat tolláról… a madarak szimbolikus jelentése

  Albatrosz (Diomediedae) A madarak e csoportját a hosszú, fáradhatatlan repülés jellemzi. Megölésük bűn. Gyakran tekintik őt a halott tengerészek lelkének.   Ásólúd (Tadorini) Az ásólúd színe (mese) Egy aszkéta láma élt a sziklák közt. Egyszer egy bűnös, halandó vadász arrafelé járván hegyi juhra vadászott. Ahogy meglőtt egy vemhes anyajuhot, az megugrott, és hirtelen kiesett belőle a báránya, és mindkettő meghalt. Ezen a...

Tovább

…egy elszáradt rózsából csupán a neve marad… – A lótusz és a rózsa versengése

  Két növény, két világ, két meghatározó szimbólum az emberiség szellemi történetében. A virág egyszerre a tökéletesség és a hiábavalóság, az örök szerelem és a hervadás, az élet termő záloga és a fonnyadó szirom melankóliája. Bernard de Morlais költeményének cím gyanánt kölcsönzött sora stat rosa pristina nomine nuda te nemus ezt a mulandóságot és teremtődést sejteti. Közismert balladai kép a holt szeretők sírján sarjadó...

Tovább

Túlvilági geográfia – Az alvilág képei

  A mitológiai világmodell egyik legfontosabb vonása a világ mindenre kiterjedő szakralitása, „léten kívülisége”. A szervezés szabályait csak a szakrális világ ismeri, minden ami profán, benne a lét, a káosz is a véletlenek világába tartozik. A mítoszalkotás az emberi kultúra történetének egyik legfontosabb jelensége, mert a mítosz a maga korának világélményét, világértését fejezi ki.   Mit is nevezünk túlvilágnak? A véges,...

Tovább

Összeesküvés és turáni átok? A magyar történelem és a karma

  Jelen cikkünk a magyar történelem folyamatának eddig nem vizsgált szempontból, a karma szempontjából történő értelmezésére tesz kísérletet. Abszolút magyarázatot (vagy igazságot) a relativitások közegében nem tudunk adni, de reméljük, hogy a májá fátylát sikeresen fel tudjuk lebbenteni sokat szenvedett népünk sorsának mozgatórugóit illetően, s ha mást nem, a szokásos megközelítéseken kívüli szempontjainkkal a kedves Olvasó...

Tovább

Sakk és jóga

  „Gyönge Bábok vagyunk, s Ő tologat ide-oda az óriási Sakk Éj- s Nap-Kockáin: megtámad, kiüt s a Dobozba egyenkint visszarak.” (Omar Khajjám perzsa költő, kb. 1025-1122 – Szabó Lőrinc fordítása, 1943-as, 4. változat) „Harcolj a harc kedvéért, s ne gondolj boldogságra vagy szomorúságra, nyereségre vagy veszteségre, győzelemre vagy vereségre! Így cselekedvén sohasem követsz el bűnt.” – Bhagavad Gítá (2.38) (A. C. Bhaktivedanta...

Tovább

Nyelvi labirintus – avagy a phaisztoszi korong rejtélye

  „Van bizonyos Krété, sziget ez, közepében a borszín tengernek, szép dús partját a habok körülöntik; rajta kilencven város, azokban számtalan ember. Nyelve kevert: mindnek más és más: ott az akhájok, ott a vitéz ős-krétaiak, s ott él a küdón nép, s három dór törzs, isten-szülte pelaszgoszok is mind.” (Homérosz: Odüsszeia, XIX. ének, 172-177.) A tréfás bölcsességeiről híres ókori krétaiak egy olyan nép – vagy népek – örökösei...

Tovább