Dél keresztje

Crux Australis – Dél keresztje… Mit lehet elmondani e csillagképről?
Azt, hogy az égbolton látható 88 csillagkép közül ez a legkisebb? Vagy azt, hogy a föld precessziójának köszönhetően az északi félgömbön manapság nem látható, legutóbb Jézus korában tűnt föl északon, Jeruzsálem egén. Még korábban, Krisztus előtt 1000 körül Mezopotámiából és a Földközi-tenger térségéből még jól látható volt, az Ókor csillagászai ismerték, a görög Ptolemaios a Kentaur csillagkép részének tekintette, Plinius Cézárok trónja néven említi.
Az Egyenlítőtől délre helyezkedik el, viszonylag kicsiny, mégis fontos csillagzat. A hajósok számára tájékozódási segédlet, mivel a Déli égpólusra mutat rá. Emellett időmérőként is alkalmas, nagyjából éjfélkor delel, ekkor éri el az égbolton a legmagasabb pozícióját. Vagyis teret és időt átfog és egyesít.
A kaliforniai pareni indiánok a számukra fontos táplálékot, egy halfajtát látnak benne, afrikai vadásztörzsek oroszlánpárnak látják. A botswanai tswana törzsbéliek számára két zsiráf ez a csillagkép: egy hím és egy nőstény jószág.
Az Új-zélandi maorik a Tejút horgonyának tartják – Te Punga ahogyan ők mondják, míg a tongaiak sérült szárnyú kacsának nevezik, mely délnek vette útját, miután két ember megdobálta kővel. A hazafias ausztrálok atyjukként tekintenek a Dél Keresztjére. Egy részét kitakarja a Nagy Szeneszsák sötét gázfelhője, amiben az ausztrál bennszülöttek egy fenyegető hatalmas emut láttak.
A déli nemzetek jelvényeként a gyarmati idők óta ott tündöklik Brazília, Szamoa, Új-Zéland és Pápua Új Guinea lobogóján.
Al-Biruni, XI. századi arab asztronómus és utazó följegyzi, hogy a csillagkép India egyes részeiről jól látható, és a Kereszt (sula) nevet viseli.
Az Isteni Színjátékban Dante és Beatrice előtt tűnik föl, s a költő szerint a négy fő csillag a négy fő erényt testesíti meg: megfontoltság, igazság, önmérséklet és erőfeszítés.
1515-ben egy a Mediciek által finanszírozott Indiai-óceánon folytatott kutatóúton jegyezte fel Andrea Corsali, az első európai, aki részletesen leírta: „e köröszt, melly oly csinos és szépségös”.
De mi lehet a Dél „keresztje”? Mit kell elhordoznia a déli féltekének? Afrika, Dél-Amerika, Ausztrália, Óceánia – mintha mind a hódítás keresztjét nyögnék. E földek java része nem az őslakosoké, a fehér ember ült a nyakukba. Saját országaikban, sőt földrészeiken megtűrt lakossá váltak. A Dél nem abba az irányba indult, amerre a Nyugat haladt. Nem a déli kultúra vált uralkodóvá, nem a Dél határozza meg ma a világ menetét. Leáldozott, lappang, csak ködös emlékekben él – vagy éppen készülődik, visszatérni és nyerni? Milyen titkot rejtenek a déli világok? Egy dél-amerikai indián tanító mondta, nem rejtik tovább tanaikat, inkább kilépnek a világ elé és tanítanak.
Álljon itt Az óceáni nemzetségek éneke!

Hatalmasok az ősi Istenek,
Kik a Fénytől s a Naptól születtek,
S a tengerből emelkedtek ki.
Hatalmasok az ősi törzsfők,
Kik a Fénytől s a Naptól születtek,
S a tengerből emelkedtek ki.
Hatalmasok a törzsfők vándorló utódai,
Kik a Fénytől s a Naptól születtek,
S a tengerből emelkedtek ki.
Hatalmasok a szigetlakó népek, a törzsfők utódai,
Kik a Fénytől s a Naptól születtek,
S a tengerből emelkedtek ki.
Törzsfők utódai, akik a jövendő magját hordozzátok,
Álljatok fel, mutassátok meg magatokat, éljetek igaz életet,
Legyetek a néktek illő helyen, egészen öreg korotokig,
Mikor botra kell majd támaszkodnotok.

Talán ez a Dél keresztje? Nem a kolonialista idők kivégzőeszköze, hanem a szellemi feltámadás szimbóluma? Hátha visszatér a Crux Australis az északi félgömbre, összekötve teret és időt, délt és északot, múltat és jövendőt?