Banszuri

A levegővel megszólaltatott, gyakorlatban fafúvós (aerophon) hangszerek családjának tagja az Észak-Indiában honos bansuri vagy bambuszfuvola. Eredetileg a bambuszerdőkből gondosan válogatott 2,5 – 4 cm átmérőjű, üreges bambuszcső. Hibátlan és nyers, fiatal ágakat metszenek, melyeket éveken át olajokkal pácolnak, majd gyapjúba burkolva szárítanak, végül méhviasszal kezelnek. A kiszárított, két végén lekötözött bambuszcsöveken gondos mérések alapján lyukasztják ki a befúvónyílást és a hangnyílásokat, az ujjakkal való gyakorlati helyzetek használata szerinti távolságban.

Megszólaltatása a cső hosszára nézve keresztirányban történik, Európában ilyen az úgynevezett haránt-fuvola. Fu-volának, illetve fu-rulyának nevezzük a szintén levegő-befúvással, de nem haránt, hanem a szájba illesztett módon megszólaltatott fúvó, fújva használt hangszereket.

Bharata az esztétika és előadó művészetek ókori indiai szerzője Nátjasásztra című munkájában külön fejezetet szán a banszuri hangolásának, vallási jelentőségének.

Asszam, Meghalaya, Manipur, Mizoram, Nagaland, Sikkiru, Tripura tartományokban és vidékein készítik és használják, többféle méretben. A húsz centiméteres banszurin öt hangot – gha, ma, pa, dha, mi – szólaltatnak meg, míg a maximális méretű hatvan centiméteres társa kettő, illetve kettő és fél oktáv hangterjedelemben játszik.

A banszuri legtöbbször hangszeres együttesben szólal meg, kísérő hangszerei a harmónium, pankhavadzs, a rudra vína, szarangi, sarod, shehnai, a szitár és tampura. Rokon hangkeltő a Pandzsáb-tartománybeli algoza, vagy iker-banszuri, amit két kézben tartanak, és egyszerre szólaltatnak meg.

E fuvola India-szerte a meditáció hangszere. A bambuszcső búgó hangja, a fúvás erősségével szabályozható, szinte a semmiből előbúvó hang-vibrációja a teremtés első rezdülését idézi, a mozdulat illusztris megjelenítője.

Krsnának, az Istenség Legfelsőbb Személyiségének egyik megnevezése Fuvolás, a fuvola az ő elválaszthatatlan attribútuma. A templomi oltárokon nem egyszer kecses, álló formájú kegyszoborként bansuri-val a kézben, vagy fuvolázó alakként mutatják be.

„Lehetnék-e hangszer, vagy csak egy rezdülés e hangban? Játssz velem, táncoltass igéző, kígyómozgást irányító bájos, bájoló hangoddal! Tégy próbára erőddel, semmisíts meg sikoltásoddal, bűvölj meg szerény, puha varázslattal, hogy érezhessem isteni áramlásod sodrását, szent fuvallatod bűbáját!”

Váray László

2017 /68