Castel del Monte

Apulia kőkoronája

Csendes éjszakán a csillagos eget kémlelvén
két hangot hallasz magadban.
Az egyik a múltat idézi, a másik egy dicső jövőről mesél.
A múlt szavaiból őseid elmulasztott tettei kiáltanak az égre,
a jövő hírében egy csodás isteni terv vár beteljesülésre.

Mitől válik szimbólummá egy épület? Nyilván akkor, ha több, mint az összehordott kövek halmaza, ha rámutat valamire, ha megtestesít valamit. Castel del Monte hamar ilyen szimbólummá vált, nem véletlenül szerepelt egykor a 20, majd a 200 lírás olasz bélyegeken, ma pedig az Itáliában vert egycentes euro-érme hátoldalán. A legkisebb váltópénz hátoldalára száműzettetett a titokzatos kastély? Vagy tekintsük úgy, minden nagyobb összeg legkisebb benne foglalt eleme a varázslatos épület?

Mit lehet egy hétszáz éves dél-itáliai épületről elmondani? Azt, hogy sokáig romokban hevert, köveit majdnem széthordták, s briganti-fészek lett? Azt, hogy a hajdani fényes esküvőket megelőzően börtönként, utóbb pedig pásztortanyaként funkcionált? Azt, hogy ma Puglia tartomány egyik legfrekventáltabb turista látványossága, úgy, hogy keletkezése, tényleges funkciója és szimbolikája máig komoly viták tárgya?

Castel del Monte története

A korszak a XIII. század, a helyszín Dél-Itália, az építtető II. Hohenstauf Frigyes – Federico a helyiek szerint; a cél – nos, ez máig nem tisztázott. A kastély elválaszthatatlan az uralkodótól, s jóllehet úgy tudjuk, Frigyes sohasem járt Castel del Monte épületében, mégis mondhatjuk, a császár is elválaszthatatlan az épülettől.

Frigyes 1240-ben január 29-én Gubbioban adja ki Capitanata bírájához, Riccardo di Montefuscolo-hoz intézett rendeletét, amelyben megemlít egy palotát a ma már nem létező Sancta Maria del Monte templom közelében. Az ugyan nem világos, hogy az építkezés megkezdéséről, avagy befejezéséről van-e szó az okiratban, de az bizonyosnak tűnik, hogy egy korábbi normann erődítmény helyén épült a kastély.

A feljegyzések szerint az épület castrum, azaz erődítmény, amely a császár által szerte Dél-Itáliában megerősített vagy újonnan létesített erődrendszer része. Ez az épület hivatásának egyik magyarázata, csakhogy a többi erőd hadászatilag fontosabb területen, és katonailag jobban védhető szerkezetben, bástyákkal, védművekkel kiegészítve maradt fönn. Ezek java része hiányzik Castel del Monte esetében: nincs felvonóhíd, nincsenek kiszolgáló épületek. Ezért hajlanak egyesek arra a véleményre, hogy a kastély inkább reprezentatív célokat szolgált. 1249-ben valóban itt tartották II. Frigyes törvénytelen leánya, Violante és Caserta grófja, Riccardo esküvői lakomáját, 1308-ban pedig Anjou Beatrix és Bertrando del Balzo, illetve 1326-ban Maria del Balzo és Hubert de la Tour francia dauphin itt esküdött meg, igaz hogy Frigyes életében inkább egy rebellis alattvaló bebörtönzésére használták. Talán ehhez a gondolatkörhöz, tehát a reprezentatív, semmint hadászati indokoltsághoz tartozik az a vélekedés is, miszerint vadászkastély, vagy solymász bázis lehetett a kastély, amiben ne feledjük, maga a császár feltehetően nem is járt, legalábbis feljegyzések erről nem szólnak.

Ez a tény indokolja a harmadik jelentős értelmezést, miszerint leginkább szimbolikus jelentőségű épületről van szó. Minden vár, torony, kastély hatalmi jelkép is, hiszen egy uralkodó, főként a német-római császár nem lakik valahol, hanem uralkodik, s építményei azt a célt szolgálják, hogy ott is hirdessék jelenlétét, ahol nincs jelen.

Frigyes szinte folyamatosan úton volt, valóságos gördülő udvartartás kísérte, benne keleti módra egy hárem is. Az általa emelt épületekkel éreztethette hatalmát, a stabilitást, egyértelművé tehette, ki áll a hierarchia csúcsán.

Azonban Frigyes nem csupán századának egyik legjelentősebb uralkodója, sőt a világi hatalom megszállottja volt, hanem különös polihisztor is. Ezért Castel del Monte szimbolikus értelmezése további lehetőségeket kínál.

Ha a kastély építészeti megoldásait és formavilágát tekintjük, Castel del Monte a klasszikus ókornak, az iszlám keletnek és az északi ciszterci gótikának varázsos elegye. Hagyomány, orientális befolyás és modernitás (a gótikát kezdetben csak új stílusnak nevezték) ötvöződik az épületben. Már ennyi is elég volna ahhoz, hogy figyelemre méltó történelmi és művészettörténeti alkotásként tekintsünk a kastélyra. Erre támaszkodva vették föl 1996-ban a kulturális Világörökségi Listára, mint az emberi alkotószellem remekművét, időtálló építészeti, várostervezési és tájképi értéket, illetve az élő és letűnt civilizáció vagy kultúra bizonyítékát.

Sokak számára azonban Castel del Monte szimbolikus jelentősége ezen messze túlmutat. Tekintik valóságos varázskastélynak, titokzatos naptemplomnak, misztikus csillagvizsgálónak, vagy grál-erődnek, arányait a piramisokéhoz hasonlítják. Ám ahhoz, hogy ezt a sokféle titokzatos értelmezést jobban el tudjuk helyezni, II. Frigyes jellemét is meg kell vizsgálnunk.

Egy uralkodó: a német-római császár

1194. Frigyes 1194. december 26-án született Jesiben, Ancona őrgrófságban, meghalt Apuliában az általa emeltetett Fiorentino várában 1250. december 13-án, nyughelye Palermo. Négyéves korában már Szicília királya, 1215-ben Aachenban német királlyá koronáztatta magát, 1220-ban pedig Rómában megkapja a német-római császári koronát is.

Három házasságából és temérdek házasságon kívüli kapcsolatából összesen 21 gyermeke született, de csak 12 élte őt túl, a kedvence Manfréd volt, akiről Itáliában Manfredonia városát nevezte el.

Szicíliában nevelkedett, több nyelven – németül, latinul, görögül, franciául, szicíliai nyelven és arabul is – beszélt, palermói udvarában itáliai, görög, arab tudósokkal vette körül magát, egyetemet alapított Nápolyban, latinra fordíttatja Arisztotelész, Ptolemaiosz és mások munkáit. Keresztény uralkodó létére egyszerre hadakozott a pápasággal, és szállt szembe az eretnekekkel. Szimpatizált az iszlám kultúrával, de keresztes hadjáratot vezetett a Szentföldre. A pápa koronázta császárrá, de hatalmi okokból ki is átkozta. Egyszerre tekintették a világ csodájának (stupor mundi), és antikrisztusnak. Egyesek a kozmopolita humanista előképét, mások a feudális rend védelmezőjét látják benne. Nagyszabású pompában éppúgy volt része, mint megalázó jelenetekben. Amikor például a Szentföldről hazafelé indult, Akkón kikötővárosában a hajnalban, lopva, épp a mészárosok utcáján át a kikötő felé tartó császárt és kíséretét a helybéliek csalódásukban belsőségekkel és trágyával dobálták meg.

Egyszerre érdekelte a világi hatalom és a filozófia, a természettudományok és a misztika, az asztrológia és a vadászat. Szenvedélyes mestersolymász volt, olyannyira, hogy a Tractatus de arte venandi cum avibus (Értekezés a sólymokkal való vadászat művészetéről) című munkája az ornitológiát megalapozó kézikönyvvé vált.

1. Frigyes ambivalens megítélését jól tükrözi, hogy halálhíre hallatán fia, Manfréd így sajnálkozott: „Az Igazság Napkorongja lenyugodott! A béke védelmezője – halott!” Ezzel szemben IV. Ince pápa így kiáltott: «Örvendjenek az egek és a föld reszkessen örömében! A fejünk fölött oly soká lebegő villám és zivatar friss harmattá és enyhe szellővé változtak át. Az az ember, ki az egyházat az üldöző kalapácsával sújtotta, ki Krisztust össze akarta törni a hívők lelkében, Heródiás nincs többé!»

Uralkodói habitusa megnyilvánul szavaiban: „Ezen célból birodalmukat Isten magasan mind az egész föld királyai fölé helyhezteté, és a világ különb-különb téreire juttatá el hatalmunkat, hogy gondot viseljünk mindenütt dicsősége gyarapítására és a hit elterjesztésére.” Magát Isten fölkent földi helytartójának tekintette, mégis sokak szemében vallástalannak tűnt.

„Az átlag nyugat-európai szemében Frigyes szinte megfejthetetlen talány volt. Félig német, félig normann vérből származott, de neveltetése miatt alapvetően szicíliai, egy félig arab, félig görög sziget fia. Konstantinápolyban vagy Kairóban kiváló uralkodó lett volna belőle, s nem is tűnt volna különcnek. Németország királyaként és német-római császárként félelmetes csodabogár volt.” (Steven Runciman: A keresztes hadjáratok története, Budapest, Osiris 2002)

Személyében a XX-XXI. századi trendek előfutára is fölfedezhető, kozmopolitizmusa, agnoszticizmusa, háreme és kicsapongásai egészen modern emberré teszik. Támogatja az oktatást és a törvénykezés uralmát az erőhatalommal szemben. Ideológiailag vallás- és egyházellenes, sokkal inkább iszlám-pártoló. Mikor a Szentföldön járt, fölcsigázta a muszlimok érdeklődését, de nyugtalanította őket, amikor saját hitére tett megjegyzéseket. Neki tulajdonítják a mondást, miszerint Mózes, Krisztus és Mohamed mindhárman szélhámosok voltak. A vallásos muszlimok és keresztények szemében is gyanús volt e cinizmus, bár más arabokkal felvilágosult filozófiai vitákat folytatott, és Al-Kámil szultán is elismeréssel adózott előtte.

E számtalan ellentmondás talán egy pontban olvad fel, a személyét körüllengő titokzatosságban. Nemcsak a császár misztikum iránti hajlandóságáról van szó. Egyesek Istennél ugyan kevesebbnek, de embernél többnek tartották, mások egyenesen Zeusszal, a mennyek urával azonosították, vagy a Nappal, amely mindenkire egyformán süt. A császár 1250-ben halt meg, s e számjegyek összege nyolcat ad ki (1+2+5+0 = 8), amely szimbolikusan a végtelenséget, akár az örökkévalóságot jelenti, mintha Frigyes halálával az örök életbe távozott volna…

Frigyesnek Istenhez, a világhoz és az emberekhez fűződő viszonyáról is tanúskodik a nyolc szögletű Castel del Monte, az általa építtetett titokzatos épület.

Adatok a kastélyról

„Hosszú hegyvonulat emelkedik a sík vidékből, Monte se Sancta Maria nevezetű, s egy remek kastély magasodik eme hegyvonulaton” – számol be a Barletta környéki tengerparti vidék látképéről a Compasso de navigare című tengerészeti értekezés 1250 táján. Castel del Monte kastélyának látványa minden bizonnyal a tengerészek megbízható támpontja lehetett.

Castel del Monte története évszámokban

cca 1240 az építés elrendelése vagy befejezése

1268 Anjou Károly ide záratja II. Frigyes fiának, Manfrédnek három fiát

1277 újabb erődítési munkák az Anjouk idején

1495 Aragóniai Ferdinánd itt időzik mielőtt Szicília királyává koronázzák

1552 után Ruvo grófjai, a Caraffa család birtokába kerül

1656 a pestisjárvány alatt előkelő családok menekülnek ide

1700 után elhagyottá válik, az épületet kifosztják

1876 megvásárolja az olasz állam

1928 megindul a tudományos feltárás és restaurálás

1996 felveszik az UNESCO Világörökségi Listájára

Az épület szimbolikus értéke jelentős: egyfelől tehát a császári hatalom kövekből rakott megtestesítője, hiszen megidézi a császári korona nyolcszögletes alakját, másrészt okkult arányok, formák, szerkezetek együtt hatása, amely így rengeteg találgatásra adott és ad alkalmat.

Castel del Monte egy lankás vidék egyik magaslatán áll, 540 méter magasban. Létesítésekor értelemszerűen nem méterekben számoltak, az 540, vagy 54 azonban kivételes jelentőségű szám, amely a rózsafüzér gyöngyeinek száma, egyben egy távol-keleti kozmikus arányszámnak, a 108-nak a fele. Márpedig a 108 a Nap, Hold és Föld hármasának meghatározó arányszáma, ráadásul az emberi szervezet fiziológiás működésében is megtalálható. Okkult vagy szimbolikus értelemben pedig a fele rész vagy az egész egy és ugyanaz: az 54 egyszerre reprezentálja önmagát és kétszeresét, a 108-at. Ráadásul a 108 is előfordul az épületen: a homlokzat bejárata fölötti timpanon tompaszöge 108 fok! Vagyis aki az épület kapuján belép, szinte beavatást nyer a kozmikus arányszámba. De ennek a szögfoknak köszönhetően alakul ki egy másik rejtett arányszám, az aranymetszés, ugyanis a 108 fokos szöget bezáró egyenlő szárú háromszög befogói egyikének hosszát az aranyszámmal, 1,618-cal megszorozva megkapjuk az átfogó hosszát. Fontos a tájolás is: jóllehet nem szakrális épületről, templomról van szó, hanem egy erődszerű várkastélyról, a bejárat keleti tájolású, azaz a tavaszi és őszi napéjegyenlőség idején a kelő nap egyenesen betekint a kapun. Ezzel együtt áll három okkult tényező: a 108-as kozmikus arányszám, a Phi-aranyszám, és a keleti tájolás – és ez még csak a bejárat…

Az épület megrögzötten nyolc szögletű: külső falai, udvara, a falak nyolc csúcsán nyolc darab, szintén nyolcszögletű torony, nyolc-nyolc terem a földszinten és az emeleten. A nyolc számtalan szimbolikus jelentése közül most csak néhányat idézünk. A keresztelő kápolnák vagy medencék alakja mindig nyolcszögű, ami az új életet, a keresztség általi újjászületést szimbolizálja. A teremtés hét napja után – a keresztség misztikus beavatása nyomán – új ciklus kezdődik, a nyolcadik nap valójában a megtért ember megszentelt, új életét, ha tetszik újjászületését jelzi. A nyolc a végtelenség jele is, mintegy az örök élet szimbóluma.

A nyolcszögűség egy másik értelmezése a tökéletesség. Ezt támasztja alá a ravennai San Vitale bazilika, illetve az aacheni koronázó kápolna nyolcszögletű alaprajza is, aminek szimbolikus jelentése a korszak szellemében a szuverenitás és a császári hatalom. A mennyei Jeruzsálem, vagyis az égi birodalom, a földi hiányosságoktól mentes szféra eszményi képe is egy nyolcszögletű város. Ezzel Castel del Monte a mennyei Jeruzsálem leképezése is lehet. Ne feledjük, II. Frigyes keresztes hadjárata során csata nélkül, békeajánlat során foglalta el Jeruzsálemet!

Ám e keresztény értelmezések mellett emlékeznünk kell a nyolc és a nyolcszög iszlám szimbolikájára is. A hatszög mint két egymással szembe fordított egyenlő oldalú háromszög Salamon pecsétje, a zsidók meghatározó szimbóluma, illetve a még távolabbi kelet, India energia-hatszöge. A két egymáson fekvő négyzet elforgatásával előálló nyolcszög viszont az iszlám számtalanszor előforduló, meghatározó kultikus formája. Castel del Monte esetében az épület alaprajza nem négyzetek, hanem téglalapok elforgatásával áll elő. Frigyes császár pedig nagy pártolója az iszlám tudományoknak, szaracén katonái és tanítói vannak, a feljegyzések szerint filozófiatanára egy szicíliai arab volt. A császár maga is járatos volt az építészet tudományában, s rebesgetik, Castel del Monte saját tervei alapján készült. Könnyen lehet, hogy a nyolc szinte rögeszmés előfordulása az épületen nem is annyira a keresztény, mint inkább muszlim szimbolika szerint értelmezendő.

De ha maradunk az általános okkult értelmezés mellett, akkor a nyolc a szélrózsa irányait, az égtájakat is jelentheti, ekkor az épület egy világ-modell, a mindenség kicsinyített mása, de a nyolcszög átmenet a négyzet és a kör között, ekként félút a Föld s az Ég között, vagyis Castel del Monte átjáró, összeköttetés a földi és égi szférák között, valóságos beavató hely.

A matematika és a szakrális geometria szintén jelentős szerepet játszik az épület arányaiban. Severinus Boethius zenei számai (2, 3, 4, 6, 8, 9, 12), a Pisa-i Fibonacci mágikus számsora, melyben minden szám a megelőző két számjegy összege (1, 1, 2, 3, 5, 8, 13, 21, 34, 55…) és a már említett arany szám (1,618) sokszoros előfordulása semmiképpen sem véletlenszerű.

A kastély a nápolyi hosszmérték rendszer szerint épült, de a királyi könyök is alkalmas az arányok feltérképezésére. Egyes olasz kutatók véleménye szerint Castel del Monte elemi mértékegysége az egyiptomi rőf volt, s érdekes módon a vár falainak kerülete és a Kheopsz piramis oldalainak hossza egyaránt 232,92 méter.

A méretezés és a tájolás összhangját jelzi, hogy az épület napóraként vagy meridiánként is működik. A tavaszi és őszi napéjegyenlőség idején, március 21-én és szeptember 23-án, amikor a Nap a Kos, illetve a Mérleg jegyébe lép, a 20,50 méter magas fal délben épp akkora árnyékot vet, amely a belső udvar területét eltakarva a szemközti fal tövéig tart. Februárban és októberben, amikor a Halak, illetve a Skorpió jegyébe lép a nap, az árnyék hosszabb, s ha a falak nem akadályoznák, az udvar területét, valamint a szemközti terem belső terét is elfedné az árnyék. Januárban és novemberben, amikor a Nap a Vízöntő, illetve a Nyilas jegyébe lép az árnyék még tovább nyúlna, és a napsütéssel szemközti északi oldalon álló nyolcszögletű tornyok külső faláig érne, míg decemberben, mikor a Nap a Bak jegyébe lép, azaz a téli napforduló idején egészen a mostanra már elbontott külső falkerítésig érne.

Castel del Monte az északi szélesség 41°5’-énél fekszik, vagyis az északi sark 90°-ától 48°55’ távolságra, s a tavaszi és őszi napéjegyenlőség idején a Nap éppen ekkora szögben (48°55’) jár az égi egyenlítő fölött.

Castel del Monte épülete azonban nem szabályos, nem szimmetrikus. A belső udvar keleti és nyugati oldala között húzott átló nem 45 fokos szögben metszi egymást, amint ez egy szabályos nyolcszög esetében lenne, hanem 47 fokos szögben. Ez a szabályostól eltérő érték a földtengely dőlésszögének (23,5°) kétszerese, illetve a világtengelynek a platóni év alatt leírt precessziós kúpjának szögével áll párhuzamban, s a Föld elevenségére, az évszakok változására, az élet ritmusára utal.

Az aranymetszés számtalan helyen fellelhető az épületben, például az udvar és a termek méretezésében. Az udvarba két aranycsillag is berajzolható az alábbiak szerint.

Ha az udvar keleti falának felezőpontjából (A) egyenest húzunk az udvar középpontján keresztül az udvar nyugati falának felezőpontjáig (B), megkapjuk az AB szakaszt. Ha az A és B pontokon keresztül a nyugati fal külső széléig (C) egy másik egyenest fektetünk, megkapjuk az AC szakaszt. A rövidebb AB szakasz és a hosszabb AC szakasz az aranymetszés szerint aránylik egymáshoz, vagyis az AC szakasz 1,618-szor olyan hosszú, mint a rövidebb AB szakasz. Ha ezt a műveletet az udvar belső oldalán mindegyik falszakaszon elvégezzük, előáll egy nyolcágú aranycsillag, amelynek csúcsai az udvar belső falszakaszainak felezőpontjaiba mutatnak.

Hasonlóképpen, ha az udvar egyik sarkából (D) az udvar középpontján keresztül egyenest fektetünk az udvar átellenben fekvő sarkába (E), megkapjuk a DE szakaszt. Ha a D és E pontokon keresztül újabb egyenest fektetünk egészen az épület külső falának sarkáig (F), amely a saroktorony belső terében található, akkor megkapjuk a DF szakaszt. A rövidebb DE és hosszabb DF szakaszok is az aranymetszés szerint aránylanak egymáshoz, vagyis a DF szakasz 1,618-szor olyan hosszú, mint a DE szakasz. Ha ezt a műveletet az udvar összes többi szögletében elvégezzük, megkapjuk a másik aranycsillagot, amelynek csúcsai tehát az udvar sarkaiba mutatnak.

A vár pazar szerkesztési arányaira utal az is, ahogyan a nyolcszögletű alaprajz két egymást kereszt alakban metsző, majd 45 fokban elforgatott 22 x 35,6 méter méretű aranymetszetű téglalap vonalaiból áll elő. E vonalak metszéspontjai határozzák meg a nyolcszögletű udvar és a szintén nyolcszögletű külső fal méreteit, de a nyolcszögletű saroktornyok nagyságát is. Az alaprajz középpontjából a külső fal szögleteihez sugarasan meghúzott vonalak jelölik ki a nyolc trapéz alakú termet, amelyek valóságos labirintusjáraton keresztül közelíthetőek meg. Egyes termek között van közvetlen átjárás, másokat csak az udvaron keresztül lehet megközelíteni.

A magaslaton csigavonalban kanyargó út vezet a keletre nyíló bejárathoz, melynek két oldalán szimmetrikus lépcsők emelik a monumentális hatást. A falakat a helyi mészkőből rakták, amely fehéres-rózsaszínes árnyalatot kölcsönöz az épületnek. A belső tereket márvánnyal, illetve breccia corallina vörös-fehér konglomerátum faragványokkal díszítették, a padlózatot a földszinten valószínűleg a vörös breccia – ez a természetes színénél fogva császári kő, míg az emeleten geometrikus mintájú színes márványmozaik díszítette. Az udvarra három kapu nyílik a földszinten és három ablak az emeleten, ahová a tornyok lépcsőzetén át lehet feljutni. A nyolc szigorú külső homlokzatot csak a kapuk, illetve ablakok törik meg, a tornyok világítását keskeny lőrésszerű nyílások adják. Az emeleten folytatódik a termek sora, feltevések szerint fa ácsolatú belső körfolyosó is összeköthette azokat. A középgerinces tetőzet enyhe lejtővel gyűjti össze és vezeti el az esővizet, amit a vár vízellátásához használtak, hiszen a hasznos tereket fürdő és tisztálkodó helyiségek egészítették ki a tornyokban.

A vár ugyan egy magaslaton áll és így lehetett stratégiai szerepe, valószínűleg mégsem ez a döntő. Mindezek a sajátságos, a kor várépítészeti gyakorlatától jelentősen eltérő vonások különös jelentőséget ruháznak Castel del Monte épületére és építtetőjére. Itt ér össze tér és idő, az ember és a mű.

És micsoda évszázad ez a tizenharmadik! Tatárjárás és a gótika terjedése, inkvizíció és a szemüveg feltalálása, keresztes hadjáratok és Magna Charta angolföldön, Peking városának megalapítása, hatalmas vulkánkitörés Indonéziában, aminek következtében a légkörbe kerülő hamu és gázok okozta lehűlés nyomán éhínség támad Európában. És Castel del Monte megépítése…

Ha csak a kor leghíresebb személyiségeit nézzük – Dzsingisz kán és Assisi Szent Ferenc, Albertus Magnus és Leonardo Fibonacci, Aquinói Szent Tamás és Marco Polo, Szent Domonkos, és Batu kán az Aranyhordával, Szent Lajos francia király és Cimabue itáliai festő, IV. Béla magyar király és Árpád-házi Szent Erzsébet, vagy Ajjub Jusszuf Ibn Szalah-ed-din, közismertebb nevén Szaladin egyiptomi és szíriai szultán és II. Endre magyar király – nos, II. Frigyes méltó társa az illusztris gyülekezetnek.

Marad a titok, a megoldatlan kérdések sokasága, maradnak a kövek, és marad a találgatás. Mert a talányok feloldásra várnak, s a válaszokat mindenki a maga gondolkodásmódja, elméje szerint fogalmazza meg. Ezért születtek oly eltérő magyarázatok a vár értelmezésére: orgiasztikus kéjlak, vagy közös meditációs hely, asztrológiai megfigyelőközpont és korona-szimbólum, vadászkastély vagy grál-őrhely, szellemi energiákat generáló gyűrű vagy beavatóhely. Vagy egyszerűen várkastély. Szimbóluma a hatalomnak, a kornak, kultúrák találkozásának, és egy ellentmondásos személyiségnek. II. Frigyes megfogalmazta mondandóját, mondhatjuk föltette kérdéseit – amikre nyolcszáz év múlva sem igen találjuk a szabatos válaszokat. Castel del Monte hadd maradjon fejtörő, talány, így megmarad a varázs…

Időtlen idők óta hív, szólongat téged a hang,

hogy legyél végre te hőse az egyetlen nagy kalandnak.

A feledés erdejébe zárt krónikás int a természet mindahány jelében:

a széltépte erdők zúgásában,

a vad csordák dübörgő futásában,

a tenger morajában.

Erdei Levente

2018/69

Irodalom:

Fonseca, Cosimo Damiano Itinerari Fredericiani in Puglia Adda Editore, Bari, 1997

Marczali ed.: Nagy képes világtörténet V kötet: A Középkor, II. rész: A hűbériség és a keresztes hadjáratok kora, XX. fejezet: Németország és Olaszország a XIII. század elején, írta: Mika Sándor, részlet, Franklin-Révai Budapest, én.

Mola, Stefania           Castel del Monte Adda Editore, Bari, 2009

Parzifal legenda, http://www.szent-gral.hu/cikk/9/parzifal_legenda.html

Runciman, Steven: A keresztes hadjáratok története, Budapest, Osiris 2002

Tavolaro, Aldo: Castel del Monte – Scienza e mistero, Giuseppe Laterza, Bari 2013