Saucsa – tisztaság

Az első önfegyelmező gyakorlat

„Az elmének két állapota létezik: tiszta vagy tisztátalan. Tisztátalanná a vágyak teszik, tiszta akkor, amikor vágyak nélküli.” (Maitrájaníja-upanisad)

Nijama

A jóga-létra első eleme, az eddig tárgyalt jama (Kagylókürt 64-68. szám) egyetemes erkölcsi elveket fogalmaz meg, a gyakorlónak a többi élőlény iránti kapcsolatait szabályozza. A második lépcsőfok, a nijama az egyéni gyakorlásban alkalmazható erényes magatartási szabályokat, követendő ajánlásokat gyűjti össze. Az élethez és a Transzcendenshez fűződő személyes viszony harmonizálását támogatja.

A nijama szónak számtalan jelentését találhatjuk a szótárban, többek között önként vállalt vallási kötelezettség, kis fogadalom, nem kötelező érvényű előírás. Fordítják „vissza nem tartott”-nak, „meg nem tagadás, betartás”-nak is. Összességében a benső fegyelem, az önfegyelem szabályait fekteti le.

Az erkölcsi fegyelmező elvek, a jama gyakorlásával felszabadított energiát a nijama gyakorlatok terelik helyes irányba.

Az öt nijama erényei és „befelé” ható eredményei

tisztaság (saucsa) – szellemivé tisztulás, az átman megpillantása

elégedettség (szantósa) – kiegyensúlyozottság

vezeklés (tapasz) – a testi képességek tökéletessége, erő

tanulmányok (szvádhjája) – az eszmények megvalósítása

teljes törekvés Ísvara (Isten) felé (ísvara-pranidhána) – lelki beteljesedés

A nijama olyan erények összessége, amelyek „befelé”, a saját egyéni gyakorlatunkra, illetve benső világunkra hat. A jama reagáló, defenzív passzivitásával szemben a nijama a viselkedésmód aktív elveit alakítja. A szenvedést okozó tényezők már megnyilvánult formáit oldják fel: az ösztönösen megjelenő indíttatások helyébe tudatos, a megismerést előre vivő ösztönzéseket állítanak. Pozitív szokások kialakítását teszik lehetővé.

Funkcionális tisztaság

A tisztaság a jóga spirituális útjának kulcseleme. „A jóga filozófiája szerint az egész világegyetem, mind a látható, mind a láthatatlan, az isteni tudattól áthatott isteni élet megnyilvánulása” (Taimni). Ezért egy megvilágosodott bölcs számára isteni teremtettségénél fogva az egész anyagi univerzum önmagában tiszta és szent.

A jóga hagyományának szemszögéből nézve valami akkor számít tisztának, ha fizikai testünket vagy érzelmeinket, gondolatainkat és más szellemi képességeinket segíti abban, hogy az isteni élet eszközéül szolgáljanak azon a fejlődési fokon, ahol állunk.

Tisztátalan mindaz, amely az isteni akarat érvényesülését és kibontakozását akadályozza. A tisztaság elvének gyakorlati alkalmazása mindazon elemek és működések eltávolítását jelenti, amelyek a fizikai testet, illetve a finom fizikai érzékszerveket (pl. elme, értelem) korlátozzák a megfelelő működésükben, a jógit pedig akadályozzák végső céljának elérésében. A jógi célja pedig a tiszta Önvalóval való összekapcsolódás, ezért ajánlatos minden olyan tényezőtől megszabadulnia, amely ebben a törekvésében akadályozza.

A hagyomány külső és belső tisztaságot különböztet meg. A külső tisztaság – tisztálkodással és megfelelő étrenddel érhető el. A belső tisztaság (mentális tisztaság) – a koncentráció és a meditáció módszerével valósítható meg.

Végső, legmagasabb rendű állapotában a személyiség olyan tisztává válik, hogy az Önvaló fényét torzítás nélkül képes visszatükrözni.

Külső tisztaság – a test tisztasága

A test külsőleg tisztálkodással, belsőleg pedig ászanák és pránájáma gyakorlással tisztítható meg.

Az ászanák jó erőnlétet biztosítanak, segítenek eltávolítani a gondatlanságból, túlzásokból felhalmozódott méreganyagokat, szennyeződéseket.

A pránájáma gyakorlatok átszellőztetik a tüdőt, oxigénnel telítik a vért, tisztítják az idegrendszert.

A test tisztasága már pusztán a ránk gyakorolt lélektani hatása miatt is fontos. A mosdás nemcsak a fizikai, hanem a lelki megtisztulásra is emlékeztet. Ugyanilyen megfontolásból érdemes a jóga gyakorlásához világos színű ruhákat választani, lehetőleg fehéret, amely a fizikai és lelki tisztaságot szimbolizálja, így inspirálóan hat az elmére is.

A test belső szerveit körültekintő táplálkozással lehet tisztítani és erősíteni. A táplálkozás azért is fontos, mert a testet viszonylag könnyű tisztítani úgy, hogy a megfelelő minőségű étellel és itallal látjuk el. Az ind hagyomány szerint az ételek három csoportba sorolhatóak:

tamaszikus – tudatlanság, tompaság minősége

radzsaszikus – szenvedély minősége

szattvikus – jóság, tisztaság minősége

Értelemszerűen, ha a jógi tiszta és kifinomult testet kíván felépíteni, csak a jóság minőségébe tartozó ételek ajánlottak.

A táplálékot a korábban említettek miatt is az Abszolút egyfajta megnyilvánulásának tekinthetjük (pl. a táplálék az élet fenntartója). Az az étel, amelyet ennek tudatában fogyasztanak el, maga is tisztává válik. A vegetárius táplálkozás személyes döntés kérdése. A hús, az alkohol és a modern étrend járulékos tartozékai azonban kétségtelenül alkalmatlanná teszik a testet a jóga életelvei szerinti magas fizikai és szellemi minőségű életre. Így aki komolyan akar a jógával foglalkozni, annak idővel ajánlatos áttérnie a vegetárius táplálkozásra, ami segíti a figyelem összpontosításban és a mentális fejlődésben.

Az elfogyasztott étel és az étel elfogyasztásának módja jellemformáló erővel bír.

Belső tisztaság – az elme tisztasága

A gondolatok és érzelmek tisztítására kifinomultabb módszereket ajánlatos alkalmazni. A napi szinten megszokott és felbukkanó érzelmi és gondolati impulzusokat kitartóan és állandó gyakorlással tisztább hangoltságú érzelmekkel és gondolatokkal kell helyettesíteni.

A testhez hasonlóan az elmét is lehet tisztítani és erősíteni megfelelő mentális „diétával”. Tudatosan kell megválasztanunk olvasmányainkat (illetve mindazt, amit elménkbe „beviszünk”) és társaságunkat. A legfontosabb a helyes magatartás, egyfajta józan éberség kifejlesztése: így bármi, amivel találkozunk a javunkat szolgálhatja. Ez az éberség azonban rendkívül ritka és nehéz fenntartani, ezért a folyamat kezdetén mindenképpen ajánlatos az óvatosság. Milyen veszélyt rejt magában a pletyka vagy például a digitális látványvilág? A „könnyű” szórakozások, népszerű divatmagazinok, újságok, romantikus filmek, szappanoperák vagy regények könnyen álmodozásba sodornak, amelyek elszakítanak nemcsak a spirituális, de a tapasztalati valóságtól is, és bizonyosfajta tompa közönyt alakítanak ki a tények iránt.

A belső tisztaság során fontos az is, hogy az elme mentessé váljon a zavaró érzelmektől (gyűlölet, harag, vágyak és szenvedélyek, téves nézetek, hiúság és gőg).

Ezzel összefügg az értelem (buddhi) megtisztítása a tisztátalan gondolatoktól, amiben önmagunk képzése (szvádhjája) segít. A belső megtisztulás örömmel és jó kisugárzással jár.

Ha az elme tiszta, akkor már könnyebb egy pontra irányítani. Ezzel az összpontosítással pedig az érzékek urává válhat a törekvő.

A tisztaság gyümölcse

A belső és külső tisztaság megszilárdulásával kiábrándul saját testéből, akárcsak a másokkal való érintkezésből. (2.40) Ezzel együtt megjelenik a szattva megtisztulása, az elme derűje, az egyhegyűség, az érzékszervek meghódítása és az alkalmasság az Önvaló felismerésére. (2.41.) (Szvámí Vivékánanda: A jóga aforizmák magyarázata – Ford.: Malik Tóth István)

Amikor létrejön a külső és belső megtisztulás, akkor a jógi megszabadul a hamis test-képzettől, az „én a test vagyok” gondolattól. A test iránti közömbösség kioltja a vágyat, magával hozza a tiszta tudatot is, és ezzel együtt a megismerhető világ feltárul a törekvő szeme előtt.

A saucsa gyakorlása által egyre inkább a jóság anyagi minősége válik uralkodóvá. Ez pedig magával hozza az elme összeszedettségét és természetes derűjét.

A fizikai test tisztaságának eredménye, hogy érzékenyebbé válunk, így például finomabban érzékeljük az illatokat és hangokat, de valójában a tapasztalati világ jelenségeit elkezdjük a maguk valójában látni. Ez az eredmény már a test egyszerű, felületes tisztasága révén elérhető. Magasabb fokú tisztaságot azonban a szintén a nijamákhoz tartozó vezeklés (tapasz) eredményez.

A belső vagy mentális tisztaság eredménye, hogy a tudatlanság és a szenvedély kötőerőinek hatása arányosan csökken az elmében, és a jóság minőségének hatása kezd érvényesülni. Mindez pedig egy belső kiegyensúlyozottságot eredményez.

A gyakorlóban fokozatosan felépül a jóindulat, lelki béke és nyugalom, amelyek elűzik a lelki gyötrődést, a kedvetlenséget, bánatot és kétségbeesést. A jóindulatot elért ember nem mások hibáival foglalkozik, hanem észreveszi az emberekben az erényt. Ha pedig tudja másokban tisztelni az erényt, akkor megtanulja saját maga tiszteletét is, amely segít leküzdeni a saját belső nehézségeit és kételyeit.

Gyakorlás

A saucsa jógikus állapotának megtapasztalásához próbáljunk ki egy-egy gyakorlatot, amely segít a külső és benső tisztaság kialakításában. Természetesen számtalan lehetőség áll még rendelkezésünkre. Ha megértettük az elvi lényeget, már csak a találékonyságunkon és kitartásunkon múlik, hogyan tudjuk átemelni ezt az eszményt a mindennapi életünkbe.

A fizikai test tisztítása kapcsán, könnyen kivitelezhető a mértékletesség gyakorlása a táplálkozásban. Egyszerűen csak akkor együnk, mikor valójában megéheztünk és csak annyi táplálékot vegyünk magunkhoz, amely megszünteti az éhségünket. Azon túl, hogy így megtettük az első lépést az ideális testsúly elérése felé, a tudatosságunkat is fejleszthetjük. Vezessünk naplót, mikor és mit eszünk. Így egyértelművé válnak számunkra esetleges egészségtelen és rossz táplálkozási szokásaink.

Ahhoz pedig, hogy az étel a finomabb alkatunknak is tisztító táplálékává váljon, étkezés előtt mondjunk el egy asztali áldást:

„Ez az eledel már megszületésünkkor nekünk rendeltetett. Az isteni gondviselés adta, fogyasszuk hát erre emlékezve, és szenteljük a belőle merített erőt s életet az Úr szerető szolgálatának! Hadd táplálja testünket, tisztítsa szívünket, éltesse lelkünket!”

(Rácz Géza: Élettengely. 12-13.)

Mivel a jamák kapcsán egyszer már gyakoroltuk a nem kritizálás embert próbáló feladatát, most a saját magunk iránti egészséges megbecsülést fejlesztjük. Minden este elalvás előtt gondoljuk át, hogy aznap mit tettünk helyesen. Vizsgáljuk meg, melyek azok a tettek, szavak, gondolatok, amelyeket becsülhetünk, tisztelhetünk magunkban. Így gyakorolhatjuk a józan éberséget, amely hozzásegít a tisztaság erényének mélyebb megértéséhez és új lendületet adhat a gyakorlásunknak.

Néhány támogató, esti kérdés, amely hozzájárulhat ahhoz, hogy szellemileg, érzelmileg tisztábbnak és elevenebbnek érezzük magunkat:

Mit tettem, ami gazdagította személyes és társadalmi környezetemet?

Mit adtam a mai napon másoknak?

Milyen módon ajándékoztam meg másokat?

Mit tanultam a mai napon?

Mi az, amit elfogadtam a mai napon?

Milyen módon járult hozzá a mai nap az életminőségemhez? (fizikai, érzelmi, szellemi szinten)

Hogyan láthatom a mai napot a jövőbeni utam lépcsőfokaként?

Most se feledjük, mindig önmagunkra figyelünk! Embertársaink megváltoztatása nem a mi jogosultságunk!

Kiemelésnek

„Az étel, amiből mindenki részesül, szintén háromféle az anyagi természet kötőerői szerint. Ugyanez vonatkozik az áldozásra, vezeklésre és adományozásra is. Most elmondom megkülönböztetésüket, figyelj jól!

A jóság minőségében levő étel meghosszabbítja az élettartamot, megtisztítja az ember létét, erőt egészséget, boldogságot és elégedettséget ad. Az ilyen tápláló étel édes, lédús, zsíros és ízes.

A túl keserű, a túlságosan savanyú, sós, csípős, száraz és égető ételt a szenvedély kötőerejében levők kedvelik. Az ilyen étel fájdalmat, kedvetlenséget és betegséget okoz.

A tudatlanság minőségében élők a fogyasztás előtt három óránál tovább főzött, ízetlen, állott, bűzös, rothadó és tisztátalan ételt szeretik.” (Bhagavad-gítá. 17.7-10.)

„A Jóga-szútrákban a tisztító gyakorlatokat saucsának nevezik, amely az első az öt nijama közül. A saucsa nemcsak a fizikai, hanem a mentális tisztaságra is vonatkozik. Amikor az elme tisztaságra törekszik, azonnal észreveszi a testben jelen lévő tisztátalanságokat. A tiszta, világos elme a jóga szempontjából megtisztult elmének tekinthető. Az elme tisztaságán nem azt értem, hogy valaki világosan lát valamilyen témában, hanem hogy maga az elme teljesen tiszta, megtisztult.

A tisztátalanságoktól, akadályoktól mentes elme igen tudatos, igen érzékeny a környezetére. Egy meditáló jógi megérzi a nyirokcsomóiban lévő méreganyagokat, vagy ahogy korábban említettem, a legkisebb salakanyag-darabkát is a vastagbélben. Olyan tényezőket tudatosít, amelyekkel egy átlagos ember nem foglalkozik.” (Szvámi Véda Bhárati: A hatha jóga filozófiája. Ford. Papp József. Budapest, 2006. 79.)

„Egy tiszta elme nem képes egy tisztátalan testben lakozni, éppúgy, ahogy rendetlen környezetben sem tud élni. Egy tiszta elmének állandó napi szokásai vannak… A saucsa, az elme tisztításának gyakorlásával természetes igényünkké válik testünk megtisztítása is.” (Szvámi Véda Bhárati: A hatha jóga filozófiája. Ford. Papp József. Budapest, 2006. 80.)

„Az önmagunk fölötti uralmat valójában nem kezdhetjük meg fizikai tisztaság nélkül.”

(Swami Kriyananda / J. Donald Walters: A rádzsja-jóga művészete és tudománya. Ford.: Dobrocsi László. Budapest, 2005. 129.)

2018/69
Kenderesi Ilona