Az ember megformálása

Atharva-véda szanhitá XI. könyv, 3. fejezet, 8. himnusz

 

A négy véda-gyűjtemény közül az Atharva-védát tartják a legkésőbbi keletkezésűnek, sok helyütt a három ős-védához mintegy későbbi kiegészítésként említik. Ezt a sajátságot a bráhmana-írások is elismerik, és a szöveg belső jegyei is ezt tükrözik. Az Atharva a fő áldozópap, a bráhmana védája, ezért Bráhmana-védának is nevezik. Feltehetően az Indus-parti szaindhavák között öröklődött, és inkább populáris, mint papi jellegű. Inkább evilági témákkal foglalkozik, mint túlvilágiakkal, de a lelki gyakorlatok fő eszköze az áldozat.

A szöveg egy hatoda nem verses, a himnuszok egy hatoda pedig a Rg-védában is megvan, főként annak 10. mandalájában. Négy könyve 20 fejezetre oszlik, 760 himnuszt tartalmaz 6000 verssel.

Hajdani legendás atyamestere Szumantu, Vjásza tanítványa, s a szöveg átörökítésében a hagyomány kilenc iskolát ismer, melyek közül kettő ma is létezik.

A szöveg többek között foglalkozik betegségekkel és gyógymódokkal, vágybeteljesítő rítusokkal, vezeklésekkel, engesztelő áldozatokkal, de az államtudomány, építészet, ipar, kereskedelem kérdéseivel, sőt a fekete mágia kérdéskörével is.

A jelen szakasz az ember megformálásával foglalkozik, rámutatván egyfelől az egyéni lélek, a test és fiziológiás folyamatok irányító istenségei, másfelől a Mindenható különbségeire.

 

 

 

  1. Mikor Isten, akaratánál fogva, hatalmával megteremtette a világot – miféle dolgokkal vitte azt végbe? Mi volt a teremtés célja? S ki volt a legfőbb teremtő?

 

  1. A vezeklés (isteni) ereje s az ember tetteinek gyümölcse a Mindenható uralma alatt állt. E kettő volt a mindenség teremtésének oka, s a célja is. Isten a tettek gyümölcsének legfőbb kiosztója.[1]

 

  1. Tíz erő teremtetett egyúttal, mint múltbéli tetteink gyümölcse. Aki ismeri ezeket, méltó arra, hogy Istenről beszéljen.[2]

 

  1. Belégzés, kilégzés, szem és fül, múlhatatlan tudás, mulandó tettek, szétáradó lélegzet, fölszálló levegő, hang és elme járul hozzá az ember döntéséhez.

 

  1. A mindenség kezdetekor, mikor az évszakok, a levegőég, szél, felhő, Nap, nappal s éjszaka még meg sem született, kit imádtak akkor a Legfőbbként?

 

  1. Buzgalom és cselekedet – mindkettő a Mindenható Isten uralma alatt állott. Cselekedetből lett a buzgalom, s ezt az Istent szolgálták és imádták legfelsőbbként.

 

  1. Az ősi történelem járatos ismerőjének tekintheti magát az, aki ismeri a szemmel látható Földet megelőző ős-Földet, amiről csak a bölcsek tudnak.

 

  1. Kiből lett a felhő, s kiből lett a levegő? Honnét született a Nap, s kiből kelt életre a villám? Honnét lett a levegőég?

 

  1. Felhőből lett a felhő, levegőből a levegő, Napból a Nap. Villámlásból keletkezett a villámlás, a levegőég a levegőég eredete.

 

  1. Tíz erő teremtetett egyúttal, mint a múltbéli tettek gyümölcse. Miféle világot népesítettek be, miután saját hajlékaikat fiaikra, az érzékszervekre hagyták?

 

  1. Mikor kezdetben az Isten összeszedte a hajat, csontot, inakat, húst és csontvelőt, s aztán a testhez lábat s karokat ragasztott, annak utána mely világba távozott?

 

  1. Honnét, mely vidékről vette a Teremtő a hajat, az inakat s a csontokat, a testtagokat, az ízületeket, a csontvelőt s a húst? Ki hozta ezeket, s honnét?

 

  1. Termékenyítőnek nevezik azokat az istenségeket, akik összehordták a kellékeket. Mikor aztán összerakták a halandó lényt, beleköltöztek az ember testébe.[3]

 

  1. Ki az a látnok-bölcs, aki a combokat, lábakat, térdkalácsokat alkotta? Ki csinálta a fejet, a kezeket, ki formálta az arcot, ki a bordákat, a csecseket, s ki az oldalakat?

 

  1. Isten egyesítő ereje szerkesztett mindent egybe (a testen), a fejet, a két kart, az arcot, a nyelvet, a nyakat, a bordaközi véknyat, bőrrel bevonva szépen mindent.

 

  1. Mikor Isten egyesítő ereje folytán szilárdan összeállt az erős szervezet, ugyan ki adta a test színét, honnét az árnyalat, amely mind a mai napig ott ragyog (mindenki ábrázatán)?

 

  1. Az összes természeti istenség részt akart venni a test megalkotásában, amit Isten igaz ereje vitt véghez, s ez kölcsönözte a színárnyalatát is.

 

  1. Amikor a lelkek magasságos Istene a testet formálta[4], az érzékszervek s az életlevegők abban ütötték fel tanyájukat.

 

  1. Alvás, restség, nyomorúság, a bűnös elméből fakadó nyomasztó vágyak, az öregedés, kopaszodás, az őszülés – mind belebújtak a testbe.

 

  1. Lopás, gonosztett, félrevezetés, igazság, áldozatosság, hírnév, erő, harcias szellem s energia – mind belebújtak a testbe.

 

  1. Siker és nélkülözés, nyájasság és rosszindulat, mindenféle éhség és szomjúság – mind belebújtak a testbe.

 

  1. Bírálat és dicséret, kárhozatos és nemes cselekedetek, nagylelkűség [az áldozatok bőkezű jutalmazása], hit és hitetlenség – mind belebújtak a testbe.

 

  1. Minden tudás s a tudatlanság, s minden egyéb, amit csak az ember megtanulhat, a himnuszok, a dallamok, az igék s a formulák [a Rg-, a Száma-, a Jadzsur- és a Brahm-(atharva)-véda] – mind belebújtak a testbe.

 

  1. Boldogság, gyönyör, élvezetek s örömök, mámoros eksztázis, kacagás, vigalom s tánc – mind belebújtak a testbe.

 

  1. Hasznos és haszontalan beszélgetés, kölcsönös kérdések és válaszok, indítékok és szándékok, s a jóga gyakorlatok – mind belebújtak a testbe.

 

  1. Belélegzés, kilégzés, fül és szem, a test ereje és romlása, fölszálló és szétoszló lélegzet, hang, elme – hirtelen mind belebújtak a testbe.

 

  1. Őszinte vágyak, döntések, utasítások és intések, gondolatok és kimunkált tervek – mind belebújtak a testbe.

 

  1. A testnedvek a vérben s a vizeletben, a testben gyorsan s lassan keringő nedvek, a nedvesség a belsőségekben s a férfimag s a táplálékkel elfogyasztott víz mind ott vannak e jól megalkotott szervezetben.

 

  1. Isten mindent átható, magasztos törvénye – amely a csontokat teszi tüzelővé s a férfimagot az olvasztott vajjá – nyolc ügynökkel látta el a testet, majd beléjük költözött.[5]

 

  1. Végül a szervek önnön ereje, működési körük, az anyag, oldalán az Istennel, s a táplálék mind behatolt a testbe. A lélek annak az ura.

 

  1. A Nap s a Szél külön-külön alkotta az ember szemét s lélegzetét. Másik fele Agninak ajándékozta a többi érzékszervét.[6]

 

  1. Ezért aki ismeri a szervezet felépítését, Istent tartja a legfőbbnek, hiszen a fényes istenségek úgy sorakoznak őbenne, akár a jószágok a karámban.

 

  1. Amikor a halál idején elszáll az elsődleges életerő, három különböző helyre távozhat a lélek is. Az egyik [az erény] révén oda [üdvösségre] jut, egy másik [a bűn] folytán ide [a rovarok sötét, alantas életkörébe] jut, s a harmadiknak [bűn és erény elegyének] köszönhetően megszületik újra a világban.

 

  1. A nyirkos, végtelen s zavartalan űrbe vettetik a test, s a testben lakozik a cselekvőképes, haladó lélek, de a léleknél is magasztosabb a mindenható, Legfőbb Isten.

[1]                 Ahogy a vőlegény saját jószántából veszi nőül apósa házából a hitvesét, úgy saját akaratából teremt Isten is. A mindenség megteremtésének két oka az isteni erő (tapah – szó szerint izzás, hő, hevesség) és az emberi cselekvés (karma). A teremtés aktusa nyilvánvalóvá teszi és megerősíti az isteni erőt, s kiszolgáltatja az ember tetteinek jutalmát vagy büntetését.

[2]                 A tíz erő az öt észlelő érzékszerv (fül, bőr, szem, nyelv, orr) és az öt cselekvő szerv (kéz, láb, nyelv, végbél és nemi szerv).

[3]                 Az öt istenség a Föld, a Víz, a Levegő, az Éter és a Tűz, s az öt elem gyanánt ezek alkotják az ember testi szervezetét, maguk a természeti/elemi istenségek pedig behatolnak testébe.

[4]                 Közmondásos az érzékek megnyitása, kifelé fúrása.

[5]                 Az olvasztott vaj (ghí) tápláló, s a férfimag is éltető elem, s ahogy a főzéshez tűzifát használ az ember, úgy a csontok a test szilárdítására szolgálnak. A nyolc ügynök az alábbi 1. az élelem íze, lényege (rasza), 2. vér (rakta), 3. hús (mámsza), 4. zsiradék (médá), 5. csont (aszthi), 6. velő (maddzsá), 7. férfimag (vírja), 8. elme (manasz)

[6]                 A Nap uralja az ember tekintetét, a Szél a lélegzetét, míg a többi testtájakon a tűz, Agni uralkodik.

 

 

2019/71
Napkelet Műhely