A bolgár ősnaptár

Több mint hétezer-ötszáz évvel ezelőtt óriási áradás volt azon a területen, ami jelenleg Fekete-tenger néven ismeretes. Ezzel mintha egy korszak ért volna véget, hogy egy új kor kezdődjék. Az édesvizű tóból hatalmas, sósvizű tenger lett, az őshonos növények és állatok pedig hamarosan kipusztultak. A terület elviselhetetlen bűzt árasztott, ezért a közelben képtelenség volt megmaradni. A pre-indoeurópai népek kénytelenek voltak útra kelni, és más vidékeken új életet kezdeni. Ez volt az új időszámítás kezdete a kor egyik legmeghatározóbb civilizációja – a bolgár – számára. Az általuk alkalmazott időszámítási rendszer annyira tökéletes, hogy a mai napig nem találni nála pontosabbat. Ha vallási és politikai okok nem szólnak közbe, az UNESCO-nak sikerült volna ezt az ősi naptárt általánosan bevezetni. 

 

Az alapok

 

A bolgár időszámítás szoláris jellegű. Az év tizenkét hónapból áll, s négy – egyenként három hónapos – évszakra tagolódik. Minden évszak egy harmincegy napos hónappal kezdődik, amelyet két harminc napos hónap követ, így az évszakok egyenként kilencvenegy napból állnak. Miután a kilencvenegy nap pontosan tizenhárom hetet tesz ki, a hetek egyes napjai évről-évre ugyanarra a napra esnek, ami nagyon kényelmessé teszi a naptár használatát. A hét első napja minden évszakban a vasárnap. 

 

A naptár első napja a téli napforduló. Ilyenkor fohászokkal fordulnak a Mlada Bogához, akit Szurva vagy Szurja néven is emlegetnek, s akinek a neve „Ifjú Istent” jelent, és kétségkívül kapcsolódik a Nap imádatához, az új Nap születéséhez. Ez a jelenlegi időszámítási rendszer szerint általában december 21-re esik. Az újesztendő első napját Eni-Alem (Ifjú Nap, Idinak) – néha Enin den vagy Ednazden – néven ismerik, és ez egy úgynevezett zéró nap, ami egyetlen hónap vagy hét részét sem képezi. Sopov professzor az „ünneplés napjának” nevezi, olyan napnak, ami kívül áll a mátrixon, és ezen a napon az emberek mindenféle kötelesség alól mentesülnek. Így áll össze tehát a háromszázhatvanöt nap. A négy, egyenként kilencvenegy napos évszak, valamint az Eni Alem zéró napja [(91×4)+1] pontosan 365 napot tesz ki. 

 

Az év (let) hónapjai (ves) a következő neveket viselik: alem (első), tutom (második), csitem (harmadik), tvirem (negyedik), vecsem (ötödik), sehtem (hatodik), szetem (hetedik), eszem (nyolcadik), devem (kilencedik), elem (tizedik), elnem (tizenegyedik) és eltem (tizenkettedik).

 

Minden negyedik év háromszázhatvanhat napos szökőév (behti). A járulékos nap neve Eni-Dzsitem (Szluncsovden, vagyis a Nap napja), és a hatodik, valamint a hetedik hónap közé esik. Ez egy újabb zéró nap, ami nem része a heteknek és a hónapoknak, és a nyári napfordulóra, az év leghosszabb napjára esik. Ezen a napon is ünnepelni szokás. 

 

A bolgár időszámítás kezdetét Kr.e. 5504-re teszik. A Fekete-tenger áradásának dátuma Kr. e. 5560 plusz/mínusz ötven év. Kr. e. 5500-5600 között hatalmas esőzések voltak. A két esemény időpontját kalibrált radiokarbon elemzéssel, tandem részecskegyorsítót használva állapították meg, ami meglepő módon egybeesik azzal az időponttal – Kr. e. 5500 – amit Sextus Julius Africanus híres, Chronographiai című kronológiai művében a világ teremtésének időpontjaként jelöl meg.

 

A részletek

 

A bolgár időszámításban az éveket egy tizenkettő és egy hatvanéves ciklusra osztják, hasonlóan a kínai időszámításhoz. A tizenkét éves ciklus minden éve, ami a Jupiternek a Nap körül megtett pályájához (11.86 év) kapcsolódik, egy adott állat nevét viseli a bolgár állatövi jegyeknek megfelelően. Azt, hogy melyik az első állat a tizenkét éves ciklusban, nem lehet pontosan meghatározni, és a tudósok között is vita tárgyát képezi. A tudósok egyik csoportja azt az elméletet támogatja, mely szerint a kínai naptár mintájára az egér, míg mások szerint a disznó az első. Valcsev professzor az utóbbi álláspontot képviseli, s a következő sorrendet adja meg: 

 

  1. Disznó (doksz, dokh)
  2. Egér (szomos, sasi)
  3. Ökör (segor, kuvrat, buza, bouszman)
  4. Tigris (barsz, parusz, barusz)
  5. Nyúl (dvans)
  6. Sárkány (ver, dragun, khala, szlav)
  7. Kígyó (dilom, deljan, attila)
  8. Ló (tekh, tih, alasa)
  9. Majom (peszin, piszin)
  10. Kos (szurah, szever, rasszate)
  11. Kakas (toh, tah)
  12. Kutya (eth)

 

Úgy tartják, hogy az állatok nevei a Jupiter konstellációinak felelnek meg. Az állatok és a konstellációk megfeleltetésének egyik változata a következő: 

 

Egér (Vízöntő), Ökör (Hal), Tigris (Kos), Nyúl (Bika), Sárkány (Ikrek), Kígyó (Rák), Ló (Oroszlán), Kos/Bárány (Szűz), Majom (Mérleg), Kakas (Skorpió), Kutya (Nyilas) és Disznó (Bak). 

 

Valcsev professzor a hatvanéves időszakot „csillagnapnak” nevezi. Azt állítja, hogy minden második csillagnap végén, vagyis minden százhúsz évben kimarad egy szökőnap. (Hasonló korrekció figyelhető meg a Gergely-naptárban, ahol minden százharminchárom évben kimarad egy szökőnap.) Ebben az esetben a bolgár naptár szerinti év 365,241667 átlagos napból állna. A tropikus (Nap) év (a tavaszi napéjegyenlőségek között eltelt idő) pontosan 365,2422 napból áll. Minden ezernyolcszáz évben, vagyis harminc csillagnapban (tehát harminc hatvanéves ciklusban) megfigyelhető egy huszonnégy órás eltérés. Valószínű, hogy ezt az eltérést is egy szökőnap kihagyásával korrigálták. 

 

Alább látható a tizenkét éves ciklus szerkezetének egyik változata, amely Krasztev professzor: A bolgár naptár c. művében szerepel:

 

Az év szimbóluma Az év hossza napokban
Disznó (doks) 365
Egér (karan) 365
Ökör (segor) 365
Tigris (barsz) 366
Nyúl (dvan) 365
Sárkány (khala) 365
Kígyó (dilom) 365
Ló (tag) 366
Kos (szaver) 365
Majom (piszin) 365
Kakas (toh) 365
Kutya (eth) 366

        

A bolgár időszámítás ciklusaival kapcsolatban érdemes megemlíteni azt az érdekes tényt, hogy a ciklusokat hím- és nőneműnek tekintik. Továbbá, úgy vélik, hogy ezek a ciklusok a természet különféle elemeinek hatása alatt állnak: víz, tűz, föld, fa, fém. Ezekhez az elemekhez bizonyos színeket is társítanak (a következő sorrendben): víz – fekete, tűz – vörös, föld – sárga, fa – kék, fém – fehér. 

 

Íme egy példa a hímnemű hatvanéves ciklusra (öt tizenkét éves ciklus):

 

1947-1958 – víz/fekete/hímnemű

1959-1970 – tűz/vörös/nőnemű

1971-1982 – föld/sárga/hímnemű

1983-1994 – fa/kék/nőnemű

1995-2006 – fém/fehér/hímnemű

 

Ezt elvileg egy nőnemű ciklus követi, ahol három hímnemű és két nőnemű időszak helyett három nőnemű és két hímnemű időszak váltja egymást. 

 

Időmérték

 

Vajon hogyan voltak képesek az ősi bolgárok meghatározni a napfordulók és a napéjegyenlőségek pontos napjait? Számos, kőből készült csillagvizsgáló épült e célból (Belintas, Kozi Kamak, stb.). Legtöbbjüket a tavaszi napéjegyenlőség felé tájolták. Az ilyen típusú, kőből készült csillagvizsgálók egész rendszere található meg Aszenovgradtól a Rodope-hegység északi részén a Szamothraké-szigetig, a jelenlegi Görögországban. Ezeket a csillagvizsgálókat közbeeső sziklaszentélyek kötik össze egymással, amelyeken áldozati oltárok állnak. A szentélyek látótávolságra helyezkednek el egymástól, s olyan láncolatot alkotnak, ami lehetővé tette a fontos információk, például a futótüzekkel vagy idegen megszállókkal kapcsolatos hírek továbbítását. A legtöbb ilyen csillagvizsgáló a történelem előtti időkből származik, s a sziklákba vésték őket, mint például Perperikonban, Tatulban. Ezt a vidéket abban az időszakban indoeurópai népek lakták, így nagyon valószínű, hogy ők építették ezeket a csillagvizsgálókat. 

 

Információ-források

 

Érdemes megjegyezni, hogy ennek az időszámításnak a részleteit teljes mértékben lehetetlen felkutatni. A rendelkezésünkre álló források nem tartalmazzák a naptár teljes nyelvezetét. Mindazonáltal, a mai napig fennmaradt források elegendő információval szolgálnak ahhoz, hogy a bolgárok időszámítási rendszerének jellegét és szerkezetét meghatározzuk. A három fő írott forrás a következő:        

 

  1. A bolgár kánok névjegyzéke

Ez a névjegyzék három későbbi másolatból ismert, amelyek a XV-XVI. századból származnak, és orosz nyelven íródtak. Ezek a másolatok nagy valószínűséggel a bolgár nevek ősi görög másolata alapján készültek. Ennek fényében igen nehéz eldönteni, hogy a naptárban használt fogalmakat pontosan hogyan ejtették ki, ezért a bolgár nyelvhez közeli, egyéb jelentéseikhez kell hasonlítani őket. Íme a névjegyzék szövege: 

 

Avitohol háromszáz évig élt. A Dulo klánhoz tartozott, és (trónra lépésének) esztendeje dilom tvirem. 

Irnik százötven évig élt. A Dulo klánhoz tartozott, és esztendeje dilom tverim.

Gosztun, a régens, két évig uralkodott. Klánja az Ermi, esztendeje pedig doks tvirem.

Kurt hatvan évig uralkodott. Klánja a Dulo, esztendeje a segor vecsem.

Bezmer három évig uralkodott, klánja a Dulo, esztendeje a segor vem (vecsem). 

Ez az öt herceg – beretvált fejűek – ötszáztizenöt éven át uralkodott a Duna másik oldalán elterülő királyságban, utána érkezett a Duna ezen oldalára Aszparuh knyaz, és a mai napig ott uralkodik. 

 

Aszparuh knyaz hatvanegy éven át uralkodott. A Dulo klánhoz tartozott, esztendeje pedig a vereni alem. 

Tervel huszonegy éven át uralkodott. Klánja a Dulo, esztendeje pedig a tekucsitem tvirem. 

(egyes olvasatokban ide még egy uralkodó nevét illesztik be)

 

Szevar tizenöt éven át uralkodott. Klánja a Dulo, esztendeje a toh altom. 

Kormiszos tizenhét éven át uralkodott. Klánja a Vokil, esztendeje a segor tvirem. 

Vinekh hét éven át uralkodott. Klánja az Ukil [Vokil]. Esztendeje az (imen) segor alem. 

Teletsz három éven át uralkodott. Klánja az Ugain, esztendeje a szomor altem. 

Umor negyven napon át uralkodott. Klánja az Ukil [Vokil], esztendeje a dilom tutom.      

 

A kutatók szerint ez a szöveg a bolgár kánok uralkodásának kronológiáját ismerteti, és uralkodásuk időtartamáról is információkkal szolgál: „Vinek hét év” például azt jelenti, hogy Vinek hét éven át uralkodott, majd a „segor alem” kifejezés a trónra lépésének évét jelzi, azaz Vinek kán uralkodása a segor alem évében kezdődött. 

 

Kétségtelen, hogy az uralkodók listáján a valós személyek mellett mitikus alakok is szerepelnek, mint például Avitohol, aki háromszáz éven át uralkodott (valószínűleg Attilára utal), vagy Irnik, aki százötven évig uralkodott (Attila fia, Ernak). A szöveg önmagában is mutatja, hogy mennyire nehéz az időszámítási rendszer megfejtése: a szóösszetételek (dilom tutom, toh altom, tekucsitem tvirem stb.) egyikének sem található meg a jelentése más szövegekben. Valószínűleg olyan másolatokkal van dolgunk, amelyek bolgár, ógörög és óorosz fordításokon mentek keresztül, ezért nehéz eldönteni, hogy melyik a helyes olvasat. 

 

  1. Chatalar felirat 

A Chatalar felirat középkori görög szöveg, amely a Chatalar nevű falu egyik oszlopán olvasható. A szöveg végén szereplő dátum a „bolgár szigorelem, a görög indiktion 15” (a bizánci időszámítás szerint ez annak a bizánci évnek felel meg, ami Kr. u. 821. szeptember 1-jén kezdődött, és 822. augusztus 31-én ért véget. 

 

  1. Tudor Doszkov szerzetes feljegyzése

Ez a feljegyzés a Kr. u. IX. századra tehető, és arról szól, ahogyan a bolgárok fölvették a kereszténységet: 

 

„Ugyanez a Borisz keresztelte meg a bolgárokat eth behti évében.”

 

Ez a feljegyzés sajnos nem használható az ismert dátumok összehasonlítására, mivel a kereszténység fölvételének pontos dátuma sem szerepel benne, csak annyit tudunk, hogy valamikor 864-866 között történt. 

 

Léteznek másodlagos információforrások is a bolgár időszámítással kapcsolatban, főként a fennmaradt szokások és ünnepségek, a mai nyelvben fellelhető nyelvi elemek, valamint az olyan népek kultúráival és hagyományaival kapcsolatos hasonlóságok, amelyek ugyanebben az időszakban, valamint a szomszédos területeken éltek.

 

Az ősi bolgár ünnepek hasonlóak voltak a többi indoeurópai nép ünnepeihez. Úgy vélik, hogy a jelentős ünnepeket, például a főbb csillagászati jelenségeket, mint a napéjegyenlőséget és a napfordulót, ugyanabban az időben tartották, de másképp nevezték őket. Ezek az ünnepek mára Indiában maradtak fent leginkább, hiszen az indiaiak kifejezetten konzervatívak a hagyományaik megőrzése tekintetében. Ez az oka annak, hogy az első történelemkönyvben, amelyet Bulgária 1878-as felszabadulása után a bolgár iskolák számára nyomtattak, az áll, hogy az ősi bolgárok vallása Indiából származott. Ez a szemlélet azóta természetesen számos politikai és vallási indíttatású változtatáson esett át.

 

Mindamellett az ősi bolgár hagyományok számos nyoma a mai napig fellelhető, s legtöbbjük szorosan kapcsolódik a bolgár nép védikus eredetéhez. 

Számos kortárs, a tudomány különféle területein jártas tudós foglalkozott a bolgár kalendárium témakörével, különös tekintettel az alább felsoroltakra: 

 

Prof. Dr. Sopov; Prof. Vasszil Zlatarszki és Dimitar Szusszelov; Petar Dobrev történész (kutató főmunkatárs); Vasszil Umlenszki professzor, a Bolgár Tudományos Akadémia Asztronómiai Intézetének munkatársa; Jordan Valcsev, Borisz Rogev, Prof. Moszko Moszkov, Venceszlav Bucharov, Ivan Bogdanov és Petar Petrov; Nikola Bonev és D. Misev akadémikus csillagászok.

 

A felsorolt – és egyéb – tudósok kutatásainak eredményei szerint a jelenkori bolgárok ősei a geológiai katasztrófát, vagyis a Fekete-tenger áradását megelőzően a Fekete-tenger vidékén éltek. Ők voltak az írott jelek és a naptárismeret ősi őrzői. 

 

Összefoglalás

 

1976-ban az UNESCO tudósai kijelentették, hogy a bolgár kalendárium a világ legősibb és egyben legpontosabb naptárja. Sőt, egyenesen azt javasolták, hogy tegyék meg a modern világ egyetemes naptárává. Bizonyos – főleg politikai és vallási – okoknak köszönhetően javaslatukat elutasították. Mindez azonban mit sem változtat azon a tényen, hogy a bolgár kalendárium bámulatosan precíz, gyakorlatias, és az emberek már hétezer-ötszáz esztendővel ezelőtt is széles körben használták mindennapi életük során.

 

72/2019
Denitsa Raikova, fordította: Erdődy Péter