Orloj

A prágai asztronómiai óra

Előkép

A Tyn előtti Boldogasszony templom fehérarany csendjével lépünk ki a kapuzaton. A sikátor melegében posztmodern kamaradarab lüktető formái visznek az óváros főterének délkeleti szegletéig, ahol nézelődők tömörülnek. A zene forrásához közeledünk. Ezüst villanás a vállak és fejek felett, egy távol-keleti artista körvonala bontakozik ki. Fémkarikával táncol, ami kezének érintésére finom ívet vesz és körbejárja a rezzenéstelen pózban álló fekete balett dresszt viselő fiatalembert. A karika a szem. Egyik oldalán a nézők köre, középen a fiatalember. A hegedűk és brácsák ütemére egyszer csak beszökken a fémabroncsba, és együtt forog a megkezdett íven, majd hirtelen kilép és a karika a nap felé perdül, hogy a kezéhez térjen, majd a tér fekete kövezetére érjen. Hangosbemondók recsegnek és fiatal diákok menete kanyarodik felénk. Szedett-vedett transzparensek billegnek, kierősített torokhangokkal hirdetve, hogy: „Mentsük meg a bolygót”. Michael Nyman vonósait immár teljesen elnyomja a megafon. A skandáló menet mentén a térszeglet harmóniája reped, és ő megállítja a kereket. Nézünk. Nemsokára 12 óra, és a vonulók mögött jól látható, ahogy több százan a pompásan elkészített óralap előtt állnak. Telefonokkal, fényképezőkkel a kézben várják, hogy a galambhálóval fedett facsontváz, a Halál csengettyűje megszólaljon, és a feljebb elhelyezkedő kis ablakok elől az ajtók behúzódjanak a kőből készült Angyal mögé. Kezdődhet a negyven másodperces géptánc. Az Apostolok faarcukat a tömeg felé, illetve a nézők felé fordítva járnak körbe. Alant, az óralap mellett balra, elsőként egyesek értelmezésében, a mágus, másoké szerint a bolond alakja, tükrét tartva forgatja fejét, fehér virágos dísszel a homloka felett. Közvetlenül mellette az uzsorás bólint. Az átelleni oldalon pedig a halál, a csontváz figurájának társaságában az öröm allegorikus alakja, egy szintén fehér virágos díszt viselő zenész figyel. A kamerák rögzítenek. Vajon olvasunk-e a géptáncból? Elér-e bennünket a képtánc?

Lépjünk közelebb!

Az órajáték mutatta irány kintről befelé és lentről felfelé halad. A bonyolult óralapot keretező szobrok mozdulnak először majd a körök tengely-középpontja felett az angyal társaságában az apostolok ablakainak ajtaja nyílik, hogy végül az angyal feletti alkóvból megszólaljon a kakas kürtszerű hangja, és rebbenjenek a mechanikus szárnyak.

Keretek és körök

Az óra arcának kozmikus köreit balról és jobbról befogó szélső faszobrai, a fehér turbándíszekkel hangsúlyozott mágus-bolondot és zenészt kérjük, legyenek kalauzaink.

Az asztrolábium, azaz csillagmagasság-mérő, Európa legösszetettebb szerkezete, mely napjaink információs éhségét is bőven kielégíti. Négy mutató, összetett rudazatok rendszerén át kerül mozgatásra. Az aranyszínkéz az egyes órákat jelölő sávok, a 12 órás német, illetve a 24 órás régi cseh jelzések felett utazik ugyanazon a rudazaton mint a napkorong, ami pedig a hold rúdjához csatlakozik egy csukló szerkezet segítségével. A holdfázisoknak megfelelően fordul saját tengelye körül a festett fémgömb, egy ólomsúlyozott belső forgatószerkezet segítségével.

 A napkorong a hónapkör csillagjegyei felett halad, a nyári napéjegyenlőség helyezkedik el a korong tetején, a téli pedig legalul. A hatágú csillag a Föld állócsillagokhoz viszonyított mozgását jelzi, a sziderikus időt.

Az óralap körei alatt a naptár korongja mesteri életképsorozatával emberlépték közelségbe hozza a csillagjegyeket. A mágus-bolond tükre vajon mit mutat? Vele együtt vehetjük szemügyre, hogy az ötszirmú fehér virág – talán éppen harang vagy netán tűzvirág –, szépen áll-e a fejfedőn? A tükörkép és a tükrözött tárgy nem azonos, ám a megfigyelésben találkoznak. A tárgy a megfigyelésben tárul fel. Az égitestek haladását vajon mióta követi az ember koncentrált figyelemmel? A hatalmas rend az ég fekete tükrében, a visszatérő ritmusok tánca, az ok-okozatiság füzérének nagyívű virágzása, és ne feledjük, a jobb szélen, a húros hangszert tartó zenész alakjának fehér turbándísze kerek, teljes. Így tekint a térre, játszik, talán épp a pendítésre figyel, képtánc.

Tekintsünk feljebb.

Párkányzat és ajtók

A naptár- és órakorongokat övező kőfaragványok, a föld és az égbolt növény- és állatvilágát idézik meg. Feljebb a torony csúcsrészében, az Angyalt övező három kis ablak környezete egyszerű, díszítetlen kváderfal. Az égbolt a mennyei szférával a párkányzatnál találkozik, emlékeztetve a felsőbb alap minőségére. Ebben a magasságban találhatók az apostolok fülkéi, melyeknek csúszó ajtajai csillagokkal hintettek, megidézve az óralap hangulatát. Középen az angyal alakja, mely egyben a legrégebbi 1410-ből való eredeti szobor világháborút követő másolata. Korábbi fényképek tanúsága szerint a figurát mindkét oldalán tekercsek díszítették, melyből manapság csak az egyik látható, ennek ellenére is jól kivehető a kompozíció alapformája, az egyenlő oldalú háromszög. Legfelül a kakas és fülkéje szintén háromszög elrendezést mutat, igaz, ezek az elemek már 1882-ben kerültek a homlokzatra.

A nagy világtér kerekei felett egy háromszög alapja, a torony tetőzete honol további hármasságokat tartalmazva, egy kecses ívcsúcsba pontozva.

Füleljünk.

Aranyozott kakas, szó

Az ébredés és éberség madarának fából készült aranyozott szobra dudáló hangjával riaszt a kis harangok crescendója közepette, jelezve a látványosság végét. Az apostolokkal együtt a kakas fülkéje is zárul. Déli pirkadat. Szűnhetetlen csend, a mozgolódó emberek, az épületek, a tér, a fekete bazaltkövek, mind áttetszenek.

Szól a kakas, szól a csengő:

a történés nem egész,

az egész létezés.

A tiszta lét sem nem múlt,

sem nem jövő.

A jelenben létesül,

Ő.

Élőkép

Élénk színekben hullámzik a tér, nézelődők széledeznek. Szellő. „Láttad…?” „Merre menjünk?” „A zsidónegyedbe.” „És az Aranytigrisbe is.”

A mobiltelefonok a zsebekbe kerültek.

Az Orlojról dióhéjban, avagy tények és érdekességek:

• A legépebben megőrzésre került asztronómiai óra a világon.
• Egyedülálló 17. századi óra ütőszerkezet dupla szárnyas kerekekkel.
• A nap és a hold horizont feletti egyedülálló ábrázolása.
• Egyedülálló belső mechanika a körben forgó holddal, a 17. század második feléből.
• Az apostol szobrok többnyire rejtve maradnak.
• Ezoterikus motívumokkal díszített középkori szobrok.
• A leggyakrabban fényképezett látványosság a Cseh Köztársaságban.
• A leggyakrabban másolt asztronómiai óra a világon.

A maga idejében is már majd 10 hasonló óra működött Európában. Másolatai számítógépes vezérléssel Tokióban, Szöulban és Sanghajban egyaránt fellelhetők.

Kronológiai áttekintő, főbb események az Orloj életében:

• 1402-ben kerül beszerelésre a régi városháza tornyába az asztronómiai óra, bár csak 1410-ben hivatkoznak rá először írásban. Az óralap ábrázolásai és számításai geocentrikus szellemet tükröznek és Jan Sindel, a prágai egyetem rektorának nevéhez fűződnek.
• 1490-ben újul meg és bővül Master Hanus keze nyomán a naptárkoronggal. Ekkor jelenik meg a csontváz figurája, a halál, aki megfordítja homokóráját, miközben csenget és bólogat.
• 1566-ban kerül sor az automatizálására, mely Jan Taborsky munkáját dicséri, addig ugyanis az óramesternek minden nap fel kellett húznia a szerkezetet.
• 1733-ból találunk hivatkozást a kora barokk faszobor díszítményekre vonatkozóan, és emellett feltehető, hogy az apostolalakok csak később jelentek meg.
• 1787-ben a régi városháza nagy felújítása zajlott, aminek szerencsére az Orloj nem esett áldozatul.
• 1866-ban történtek a nagy felújítási munkálatok, és amennyire lehetett igyekeztek a régi fogaskerék szerkezetet megőrizni. Csak a legszükségesebb helyeken építettek be új óraszerkezetet. Augusztus 18-án leplezték le az újonnan díszített naptárkorongot, Josef Manés munkáját.
• 1882-ben szerelik be a toronycsúcsba a kakas figuráját, a kis fújtató szerkezettel, mely a kukorékoló hangot adja.
• 1945 májusában tűzpusztítás áldozata lett a régi városháza épülete.
• 1948 július 1-jén, miután a Vesecky fivérek három éven át munkálkodtak az óraszerkezet darabonkénti helyreállításán, újraindítják az elektromotorral kibővített szerkezetet. Az új apostolszobrok Vojtech Sucharda keze munkái.
• 1957-ben egy új 24 órás szerkezetet építenek be, hogy kíméljék a történeti óraszerkezetet.
• 2005-ben a teljes órát, a sérült alkatrészeket és a külső faszobrokat is felújítják.
• 2010-ben ünnepli a 600 éves szülinapját.
• 2011-ben a homlokzat vakolása és az óratorony lépcsőzetének teljes felújítására kerül sor. Az aranykakas aranyozását frissítették, mechanikáját helyreállították, hogy újra rebbenjenek szárnyai.

Adalék az órakészítő mesterekről

Éveken át Hanus Mestert tartották az óra készítőjének még 1490-ből. Ez a dátum is Jan Taborsky óramestertől származtatható, aki fejlesztéseket hajtott végre a szerkezeten 1552 és 1572 közt, és beszámolójában részletesen kitért a technikai paraméterek ismertetésére is. Ezt a beszámolót másolták le a 16. században, őrizték 100 éven át, majd 250 évre nyoma veszett. Újabb lelet és információk kerültek elő az 1960-as években egy óra-könyv alakjában, melyben Mikulas Kadan órásmester nevét mint az asztronómiai óra készítőjét említik munkatársáéval a prágai egyetem rektorával, a matematikus, asztronómus Jan Ondrejuv, másképp Sindel-el, illetve egy horoszkóppal együtt. Ez utóbbi tényadat, újabb eredetmeghatározást tett lehetővé, és az 1410-es évre mutatott. Jan Taborsky bővítette tehát az Asztronómiai Órát azzal, hogy a hagyományos régi cseh időjelzés mellé felvette a német, illetve a sziderikus skálákat, továbbá a nappal és éjszaka időzónákat is megjelenítette, s ahogy feljebb említettük, a szerkezetet automatizálta, majd 1570-ben elkészítette az első részletes technikai ismertetését is.

A naptárkorongról

A naptárkorongot és annak zodiákus jeleit a neves cseh festőművész Josef Mánes (1820-1871), egy festődinasztia sarja készítette. A kompozíciói a szláv vidéki idillt ünnepli zsánerképeivel az aranyozott háttér előtt, elhagyva a városi életre utaló motívumokat. Az aktuális napmutató szögletes ablakocskájának elhelyezkedését is megváltoztatta úgy, hogy azt a forgó korong tengelyvonalának tetejére telepítette.

Az apostolszobrok

A kérdésre, hogy mióta találhatók apostolszobrok a prágai asztronómiai órán, nem is oly egyszerű választ találni. Egyes prágai tájkép ábrázolások nyomán azt vélhetnénk, hogy már 1793-ban is díszíthették szobrok az órát, ám lehet, hogy ez csak a festőművész fantáziájának terméke. 1829-ből találunk közvetlen írásos említést a szobrokról, de igazán pontos hivatkozás az óra nagyjavításának idejéből maradt fenn, 1865-ből.

A ma látható szobrokat 1946 és 1948 közt faragta Vojtech Suchadra. Az 1945-ben tűz martalékává lett társaik helyébe kerültek, és bár nem hű másolatok, főbb jellemzőiket és attribútumaikat továbbra is őrzik. A szobrok két forgótányéron helyezkednek el, melyeket a harangjáték mechanikája mozgat. 10 méter magasan jelennek meg az ablakfülkéikben. A toronnyal szemben állva a bal-jobb oldal elrendezés alapján a következő sorrendben tűnnek fel az apostolpárok: Bertalan és Péter, Jakab és Fülöp, János az evangelista és Simon, András és Máté, Tamás és Pál, Barnabás és Júdás Tádé. Manapság, mikor az apostolszentek alakjai megjelennek az ablaknyílásban, kissé a közönség felé fordítják arcukat, majd tova is tűnnek. A tűzvész előtt négyük külön mozdulatot is tett: Péter a fogadalmi eskü gesztusát, Pál bólintott, Tamás a fejét forgatta, míg János áldásra emelte kezét.

(Forrás: Novotná, Anna: Prague Astronomical Clock, PRÁH, 2015. ISBN 978-80-7252-557-7)

72/2019
Radnai Imre