Vaskor

A Kali-korszak hitványsága

Bhágavata-purána 12. Ének 2. fejezet

 

Az idő fázisainak ismeretét, vagy egyszerűbben a múltba vagy jövőbelátást a jóga útján elsajátítható misztikus képességek között tartják nyilván, többek között a gravitáció legyőzése vagy az akaratátvitel mellett. Ezeket vagy sarlatánságnak, vagy csodának titulálják sokan, pedig a kísérleti természet- és társadalomtudomány is foglalkozik prognosztikával, vagy a zéró gravitációval, vagy éppen a tömegtájékoztatás révén gyakorolt akaratátvitellel, véleményformálással.

Az avatott és fogadatlan próféták minden időben gyakran folyamodnak jövendöléshez, több-kevesebb sikerrel vagy pontatlansággal. A tudományos prognózis is meglehetősen tág hibahatárral működik, számos elmélet, vagy például a gazdaság működését leíró közgazdasági modell bizonyul tévesnek. A természeti erőforrások kimerülésének prognózisai is rendre pontatlannak bizonyulnak, így kijelenthetjük, hogy a tudományos körökben elfogadott prognosztika sem sokkal pontosabb, mint mondjuk a prófétálás. 

Az indiai szent hagyomány több módszert említ a jövőbelátás eszközeként. A személyes aura- vagy tudati mező letapogatása pszichés eszköz, a misztikus látásmód kibontakoztatása egy spirituális eszköz, az ákása-krónika olvasása kozmikus eszköz. A jövőbelátás további sajátos eszköze a kinyilatkoztatás, amikor is az írások jövendöléseire támaszkodnak a jövő megítélésében. 

Az alábbi forrás ilyen igénnyel lép fel. A Bhágavata-purána a szent hagyomány talán legismertebb, legfontosabb műve. Témái közt szerepel az elsődleges és másodlagos teremtés, a mindenség fenntartása, a visszarendeződés, az üdvösség, s a világkorszakok tárgyalása is. A hindu bölcselet időfelfogása ciklikus. Az aranykort az ezüst, bronz és vaskor követi, majd újra kezdődik a ciklus. Az alábbi részlet a vaskorra vonatkozó előrejelzés. A szent hagyomány a korszakváltás idejére teszi a mű keletkezését, amikor tehát a bronzkor véget ért, s megindult az átmenet a jelenlegi vaskorba. Jóllehet, pontos korszakhatárokat és időszakaszokat említenek, a korszakváltás mégsem egyik pillanatról a másikra megy végbe. A befejeződő korszakot egy alkonyi periódus zárja le, a kezdődő korszakot pedig egy hajnal nyitja meg. Mind az alkony, mind a hajnal egy-egy tizede az adott korszaknak.

A Bhágavata-purána elbeszélése – a mű szerint – a legutóbbi korszakváltás idején, i. e. 3000 táján történt. Ugyan a tudományos vélekedés későbbi keletkezésűnek tekinti a művet, de még így is az alkonyi-hajnali perióduson belül marad a datálás. Talán ezért is érdekes az alábbi fejezet. 

A Bhágavata-purána terjedelmes mű, 18 000 versből áll. Utolsó könyve, a 12. Ének foglalkozik a jelenlegi világkorszakra vonatkozó előrejelzésekkel. A vaskort, kali-jugát egyértelműen a legnehezebb, legsötétebb korszaknak tekintik. Nézeteltérés, vita, konfliktusok, lelki tompaság és szellemi enerváltság jellemzi ezt a korszakot, amikor az ember lelki fejlődését sok akadály hátráltatja. Egy bizonyos szempontból mégis kivételesnek tartják a kali korszakot, ugyanis a nehéz körülményeket ellensúlyozandó a korszak önmegvalósítási módszere egyszerű: Isten neveinek zengése elegendő az üdvösséghez.

A szöveg párbeszéd Paríksit király, a halálát váró uralkodó, s tanítója, a jeles szent ember, Sukadév között. Előbb a korszak tüneteiről olvashatunk, azokról a természeti és társadalmi jelenségekről, amik a vaskor jellegzetességei. Ezután a korszak végezetén megjelenő isteni avatár eljövetelét, majd csillagászati és kozmogóniai fejtegetéseket mutat be, végül a földi lét mulandóságát és a ragaszkodások hiábavalóságát említi a szöveg.

 

Bhágavata-purána 12. Ének 2. fejezet

 

  1. Sukadév folytatta:

– Óh, királyom, a leküzdhetetlen idő hatására napról napra hanyatlik majd a vallás, az igazságosság, a (testi és mentális) tisztaság, a megbocsátás, könyörület, de az élettartam, a testi erő s az emlékezet is.

 

  1. A Kali-korszakban a tekintély, erkölcs és erény egyetlen ismérve a vagyon lesz, míg az igazság és becsület dolgában egyedül az erő dönt majd.

 

  1. (Az emberek) pusztán a személyes szimpátia alapján választanak párt maguknak, az üzleti kapcsolatokat pedig egyedül a csalárdság motiválja. Férfiak és nők dicsősége a nemi vonzerő, a bráhmanák egyetlen ismertetőjele pedig a szent zsinór lesz (s nem az erényes viselkedés).

 

  1. Csak külső jegyek (s nem az erény vagy lemondás) mutatják majd, mely életrendbe tartozik az ember, s a továbblépés (egyik életrendből a másikba) sem lesz egyéb, mint e külső jegyek megváltoztatása. A szegény embernek nem lesz igazsága (a bíróságon), s a bőbeszédű embert egyben komoly tudósnak tartják majd.

 

  1. A szegénységet gonoszságnak vélik, a képmutatót pedig szentéletűnek. Szent házasság helyett közös megegyezés (dívik majd), a tisztaságot pedig csak a testi fürdővel s illatszerekkel mérik.

 

  1. A szent zarándokhely nem lesz több mint egy távoli tó vagy víztározó, s a hosszú hajviseletet tartják majd szépnek. Bendőjének megtömése lesz az ember egyedüli célja, a pimasz beszéd pedig az igazság ismérve.

 

7-10. Ügyesnek azt tekintik, aki (ilyen-olyan módon) eltartja családját, s erényes tetteket csakis a hírnév végett hajtanak végre. Így a Földet hitvány emberek népesítik majd be, s királyuk az lesz, aki legerősebbnek bizonyul, nem számít, bráhmana, ksatrija, vaisja, avagy súdra-e az illető. A hitvány útonállókhoz hasonló uralkodók kapzsi és förtelmes bandája elrabolja alattvalóik vagyonát és nőit. A súlyos adók és egyéb sorscsapások (aszály, éhínség, ragály) elől az emberek az erdőkbe s a hegyi barlangokba menekülnek, leveleken, gyökereken, mézen, húson, virágokon s magvakon tengetik életüket. Súlyos szenvedést okoz nékik a szárazság, a fagy, viharok és esőzések, a perzselő nap vagy a havazás s a kölcsönös viszálykodás.

 

  1. Éhség és szomjúság, betegség és aggodalom kínozza majd az embereket a Kali-korszakban, így életük legföljebb húsz vagy harminc esztendőnyi lesz.

 

  1. A Kali-korszak átkos hatása folytán az emberek magassága és testi ereje csökken, s kivész a Védák által az ember számára egyetlen helyes útként javasolt társadalmi és lelki rendek gyakorlata.

 

  1. A vallást eretnekség váltja föl, az uralkodók pedig inkább tolvajként viselkednek. Az emberek közt általános lesz a tolvajlás, hazudozás, rosszindulat, sőt, kéjjel ölik halomra egymást.

 

  1. A magasabb társadalmi rendek tagjai súdrákként viselkednek majd, s a tehenek oly kicsinyre zsugorodnak, akár a kecskék. A kolostorokat és remetelakokat semmi sem különbözteti meg a családi fészkektől. A férfi nagy becsben tartja felesége rokonait (míg saját rokonságát elhanyagolja, lévén a nemi élvezet élete egyetlen célja).

 

  1. A növények elsatnyulnak, a fák (az alacsony növésű) samí-cserje méretűre zsugorodnak, a felhők (eső helyett) csak villámokat szórnak, s vendégszeretet híján az otthonok is nyomorúságossá lesznek.

 

  1. Így a Kali-korszak végén az emberek oly hitványak és züllöttek lesznek, akár a vadállatok, ezért a vallás megoltalmazása végett a (tiszta) jóság révén alászáll a Legfelsőbb.

 

  1. A vallás megvédelmezése és hívei karmájának eltörlése (s így fölszabadítása) végett megjelenik (az anyagi világban) az egész élő s élettelen teremtés imádott ura, az univerzum Felsőlelke, az Úr Visnu.

 

  1. Az Úr Kalki avatárként száll alá az emelkedett lelkületű Visnujasa otthonában, aki Sambhala falvában a legkiválóbb bráhmanaként él majd.

 

  1. A világ Ura számtalan erény s a nyolc isteni erő (animá, laghimá stb) birtokában jelenik meg, s páratlanul tündöklő lesz. Dévadatta nevezetű pompás lován járja be a világot, mindenütt győzedelmeskedve a gonosz fölött.

 

  1. Gyors lován száguldva a Földön tízmilliószám végez kardjával a királyi pompában tetszelgő gonosztevőkkel.

 

  1. A rablók veszte nyomán a városi és falusi emberek szíve ismét tiszta lesz, mert az Úr Vászudév finom kenőcsökkel megkent testének illatát hordozó szellő fuvallatát élvezhetik.

 

  1. Mivel a jóság megtestesítőjét, az Úr Vászudévát zárják a szívükbe, eszményi utódaik népesítik majd be a Földet (akik hasonlóan odaadók lesznek).

 

  1. Amikor a vallás oltalma, az Úr Hari megjelenik Kalki avatár képében, ismét aranykor, a szatja-juga köszönt az emberekre, akik végtelen jóságosak lesznek majd.

 

  1. Amikor a Hold, a Nap s a Jupiter (a Brihaszpati) egy zodiákus egyazon jegyében (a Karkata/Rál jegyében) áll és (mindhárom égitest egyszerre) a Tisja (Pusja) holdházba lép (a Rák 3°20’ és 16°40’ között, vagyis ez az aszcendens), akkor köszönt be újra az aranykor, a krita-juga.

 

  1. Röviden szóltam néked a Hold- és a Nap-nemzetség ama királyairól, akik már eltávoztak, akik most uralkodnak, s akik még eljövendők.

 

  1. A te megszületésedtől Nanda (Mahánanda fia) megkoronázásig tartó időszak ezerszáztizenöt esztendőt ölel majd fel.

 

  1. A Szaptarisi-csillagkép (Göncölszekér) hét csillagából kettő (a Pulaha és a Kratu) jelenik meg először az (estéli) égbolton. Az adott időszak uralkodó csillagzata (holdháza) az lesz, amelyiken a két (elsőként mutatkozó csillag közötti szakasz felezőpontján keresztül észak-dél irányba tartó egyenes) rámutat.

 

28 A Szaptarisi száz emberi esztendeig áll együtt ezzel a csillagképpel. A te uralkodásod alatt e csillagok (a Göncölszekér) a Magha-csillagkép közelében állnak.

 

  1. Amikor a Legfelsőbb Úr, Srí Krsna saját isteni hajlékára távozik, elkezdődik a Kali-korszak, s az emberek örömüket lelik majd a bűnben.

 

  1. Amíg a szerencse istennője urának lótuszvirág lábai a földet érintették, Kali képtelen volt befolyást gyakorolni (e bolygón).

 

  1. Ám amikor a Szaptarsi (Göncölszekér) a Magha csillagzatba lép, megkezdődik a Kali-juga tizenkétezer félisteni esztendeig (432.000 földi esztendő) tartó periódusa.

 

  1. Amikor a Magha csillagképből a Szaptarsi átlép a Púrvásádhá csillagzatba, (Mahápadma) Nanda király uralkodásától fogva egyre jobban teret nyer a Kali-korszak.

 

  1. Ám a történelemben járatos bölcsek úgy mondják, a Kali-korszak azon a napon, mi több, abban a pillanatban elkezdődik, amint Srí Krsna saját hajlékára távozott.

 

  1. Kedves Paríksit, ezer félisteni esztendő múltán, a negyedik korszak (a Kali-juga) végeztével ismét beköszönt a Szatja-juga, amikor is az emberek elméje nyitott lesz az önvaló (igaz természete) iránt.

 

  1. Ahogy Manu nemzetségét (a ksatriják királyi dinasztiáit) is érték kedvező és kedvezőtlen fordulatok, úgy történt ez a jugák váltakozása során a bráhmanák, vaisják és súdrák esetében is.

 

  1. A ma már csak nevükben s a legendákban élő emelkedett lelkületű emberekből a földön csak a hírük marad meg.

 

  1. Sántanu bátyja, Dévápi és az Iksváku nemzetségéből való Maru – mindketten a jóga kivételes képességeinek birtokában – ma is élnek Kalápa falvában.

 

  1. A Kali-korszak végeztével az Úr Vászudéva (Kalki) tanítását (s parancsát) követve mindkét nagyhatalmú személyiség visszatér az emberi társadalomba s a társadalmi és lelki rendek, valamint a vallás egykori gyakorlatát tanítják majd.

 

  1. A négy világkorszak – a Szatja-, Trétá-, Dvápara- és Kali-juga – ebben a sorrendben köszönt a föld minden élőlényére.

 

  1. Óh, királyom, az általam említett uralkodók, éppúgy mint mások, a magukénak tekintették a Földet, mégis itt kellett hagyniuk s (menthetetlenül) eltávoztak.

 

  1. Legyen bár a legnagyobb király, teste végül férgek eledele, (dögevők) ürüléke vagy hamu lesz, így aki teste érdekében erőszakot gyakorol más élőlényekkel szemben, bizonnyal nem a jól felfogott érdeke szerint él, s a pokol felé vezető útját egyengeti.

 

42-43. „A világ hajdanán őseim birtoka volt, most én élvezem, de vajon hogyan marad ez meg fiaim s utódaim tulajdonában?” – efféle aggodalmaktól gyötörve az ostoba uralkodók a tűz, víz és élelem alkotta testüket önmaguknak hiszik, a földet pedig a sajátjuknak vélik, de végül mindkettőt el kellett hagyniuk.

 

  1. A világon egykor teljhatalommal uralkodó nagy királyok mára már csak legendákban és szóbeszédben élnek.

 

77/2022
Napkelet Bölcseleti Műhely, Ungi Tamás, Polgárdi Márta, szvámí Tírtha