Élet a Halállal szemben

Idézetek a kultúra minden tájáról

Az életben nem az a fontos, hogy azt kényelmesebbé tegyük, hanem hogy az embert tegyük erősebbé.

Hadd kezdjük egy idézettel az idézetgyűjteményünket! Az indiai szúfik egyik nagymestere beszél az ember álmairól és teremtő képességéről: „Az álom során… csak kívánnunk kell valamit, s az megtörténik, mert abban a tudatállapotban nemcsak megfigyelői vagyunk a tapasztalatainknak, hanem teremtői is. Saját teremtő képességünkben a Mindenség Teremtőjének varázslatos cselekedetei nyúlnak tovább, az ő képzelete terjed tovább, mert az ő képzelete a valóság, mindaz, ami csak van s ami eljövendő.” (Pir Vilayat Inayat Khan 1916-2004) 

Az ilyen bölcsességek továbbgondolásra érdemesek. A jóga ősbölcselete hozzáteszi, hogy a világ valójában Visnu álma, aki a végtelenség kozmikus kígyóján heverve megálmodja a világot, annak minden összetevőjével, lehetséges változataival és eljövendő eseményeivel egyetemben. Ugyanennek a kozmikus, isteni álomnak a része az élet megálmodása, aminek szükségszerű párja az elmúlás. Jóllehet, az élet-halál kettőse csak a poláris-duális világban érvényes, ahol az egyéni lények a megszületés-meghalás fázisait tapasztalják, míg kozmikus méretekben a teremtés megnyilvánult és visszahúzódó szakaszai váltják egymást. Ám a létezés örök és visszavonhatatlan, a létezés van. Ez a dualitáson túli transzcendens mindenség sajátsága, ahol nem viszonyrendszerben, hanem abszolút értelemben érvényesül a létezés. Vagyis ott nem a sötétséghez képest létezik a világosság, hanem abszolút értelemben fény minden. A létezésnek azon a síkján nem a szenvedéshez képest léteznek boldog pillanatok, hanem az örök és múlhatatlan jelenidő a természeténél fogva gyönyörteli. Ott nem a halálhoz képest létezik az élet, hanem abszolút értelemben, a létezés van, és ebből a totális létezésből csak egyetlen dolog hiányzik: az elmúlás. Az öröklétben nincs halál.

Az ember teremtő képzelete alig képes követni az efféle gondolatsort, pedig e két jelenség, az élet és halál kérdése – bármily káprázatszerű legyen is mindkettő a relatív síkon – örök idők óta foglalkoztatja a gondolkodó embert. Művészek, közéleti személyiségek és bölcselők gondolatait gyűjtöttük össze e két örök kérdést, a halált és az életet illetően. S bár az abszolút síkon nem az egyikhez képest létezik a másik, itt, a földi világban, az emberi tapasztalatok síkján mégis érdemes egymás homorú tükrébe állítani a két kérdést, és az élethez képest elmélkedni a halálon, s persze megfordítva: a halál tükrében gondolkodni az élet lényegéről. Hogy reményeket, fantáziaképeket és álmokat, vagy egyszerű erkölcsi intelmeket fogalmaztak-e meg szerzőink, döntse el ki-ki maga. Ovidius mindenesetre megjegyzi: Minden csak változik, semmi sem múlik.

A HALÁL

Az élet közepette is haldoklunk.

Csak egy kis szunyókálás, épp csak lehunyom a szemem, s összefonom az ujjaimat a mellkasomon…

A halál mindenkihez bekopogtat.

Az élet célja a halál.

Ne nevezz senkit boldognak, amíg meg nem holt. (Euripidész)

A halál fenséges dolog.

Isten ujja illette őt, s elszunnyadt. (Tennyson)

A halál minden kötelezettség alól fölszabadít. (Montaigne)

Minden élet, még a legönzőbb és legfrivolabb is tragédiába torkollik, mert végül halállal végződik. (Savonarola)

Az egyéni halál tragédia, milliók halála statisztika. (Sztálin)

Fáradság után a pihenés, tengervihar után a kikötő, békesség a háború után és halál az életet követően – mekkora öröm! (Edmund Spanser)

Ha meghalok, kedvesem, ne énekelj bús dalokat értem,

Ne ültess rózsabokrot a fejemhez, se árnyas ciprusokat,

Légy inkább a zöld pázsit felettem, harmattól nedvesen,

Ha akarod emlékezz, vagy ha úgy akarod, hát feledj el. (Krisztina királynő)

Nem történhet gyönyörűségesebb dolog, mint a halál. (Walt Whitman)

Díszes urna vagy élethű mellszobor

Se képes visszaterelni otthonába a röpke lélegzetet.

Tisztelgő szó vajon sérti-e a néma port,

S melengeti-e hízelkedés a Halál hideg süket füleit? (Thomas Gray)

A legrettenetesebb szörnyűség elhagyni az elevenek társaságát, mielőtt még meghalnál. (Seneca)

Amint megszülettünk, elkezdünk meghalni.

Semmi más nem biztos, csak az adó s a halál. Az előbbiről lehet tárgyalni, az utóbbiról nem.

Hosszú távon valójában mindannyian holtak vagyunk. (John Maynard Keynes)

Sajnálom a holtakat, akik ugyan meghaltak, s mégsem indultak útjukra, hanem egyre bánkódnak, s az élet zárt városának bevehetetlen ezüstfalait ostromolják. (D. H. Lawrence)

Az első halál után nincs további. (Dylan Thomas)

Elment, hogy csatlakozzék a többséghez. (Petronius Arbiter)

Meghalok, mert nem halok meg. (Keresztes Szent János)

A holtak nem halnak – figyelnek és segítenek. (D. H. Lawrence)

Több mondandóm lesz, ha majd meghalok. (Edgar Arlington Robinson)

A halál a fátyol, mit az élők úgy hívnak: élet…

Alszanak ők, s a fátyol föllibben. (Shelley)

Jobb talpon állva meghalni, mint térden állva élni. (Dolores Ibarruri)

A halálnak ezer ajtaja nyílik kifelé az életből. Én is találok majd egyet. (Philip Massinger)

A halál itt s a halál ott, 

buzgón munkál az mindenhol.

Köröskörül, kint és fölül, 

Meg alattunk és legbelül. (Shelley)

A levelek ősszel hullnak, 

Északi szél szakít szirmot,

Kelletekor nyugszik csillag

De a Halál mindig arat. (Mrs. Hermans)

Az éretlen ember nemes halált akar halni egy ügy érdekében, míg egy érett ember alázatosan akar élni egy ügyért. 

A legszörnyűbb gonoszság, a halál mit sem jelent a számunkra, hiszen ha élünk, akkor nincs halál, s hogyha halunk, akkor már nem élünk. (Epikurosz)

Hogyha az élet nem egy igazi küzdelem, aminek sikere valami örök eredményt szül a mindenség számára, akkor nem jobb, mint egy magán színielőadás, amiből bármikor kiléphetünk. (William James) 

Ez a világ a holtak világa, a túlvilág az élők világa. (Tyron Edwards)

E világ elhagyását nevezzük halálnak, de ha egyszer kikerülünk innen, s a túlvilág boldogságába jutunk, akkor a visszatérést tartanánk az igazi halálnak. (Sherlock)

A halál nem olyan dolog a keresztény ember számára, mint a természet iránti adósság lerovása, nem. Nem, ez nem egy adósság kiegyenlítése, inkább egy bankjegy beváltása a bankban színaranyra. Hozol egy nem sokat érő, haszontalan testet, amit már nem is akarnál sokáig tartogatni, leteszed, s az örök kincsestárból kapsz helyette szabadságot, győzelmet, tudást és rajongást. (John Foster)

Ha Szókratész filozófushoz méltón halt meg, akkor Jézus Krisztus Istenhez méltón halt meg. (Rousseau)

A halál az élet előhírnöke. Csak azért halunk meg, hogy ez ne történhessen meg velünk még egyszer. (Herman Hooker) 

Élhetsz úgy, mint egy hódító, egy király vagy egy bíró, de emberként kell meghalnod. A halottas ágy minden embert a tiszta énjéhez vezeti, s a legmélyebb és legfenségesebb viszonyának – a teremtmény és a Teremtő viszonyának – eleven elgondolására készteti. (Daniel Webster)

Egy öregember s egy fiatal halála között csak egyetlen különbség van: az öregember maga közelít a halálhoz, a fiatalhoz pedig a halál jön el. 

A természetes ösztön irtózik [a haláltól], mert egyetlen lény sem szereti saját megszűnését. (W. Jay)

Tartsd mindig szem előtt az elmúlást, s nem dédelgetsz majd becstelen gondolatokat, s nem is törekszel túlságosan semmi után. (Epiktétosz)

Halál márpedig nincs! Ami annak tűnik, csak átmenet, a múló lélegzet földi léte csak külső övezete az Elíziumi életnek, aminek kapuja a halál. (Longfellow)

Nem az számít, mikor szenderedik el egy jámbor ember. a halál nem éri váratlanul azt, aki alkalmas rá. Minél kevesebb ebből a hideg világból – annál több a mennyországból. Minél rövidebb az élet, annál hamarabb a halhatatlanság. (Milman)

A rémálomból fölébredve hálát adunk – ilyesmi lehet a meghalás utáni pillanat is. (Howthorne)

Halál és szeretet – a jó ember szárnyai, amik az égbe repítik. (Michelangelo)

Az ember számára meghalni éppoly természetes, mint megszületni, s egy kisgyermeknek az előbbi éppoly fájdalmas, mint idősnek az utóbbi. (Bacon)

Korábban a halál egy széles nagy folyónak tűnt nekem, de most egy apró csermely, míg a biztonságérzetem – amely korábban egy csermely volt, mostanra széles folyóvá duzzadt.

A halál a szabadítója annak, akit a szabadság sem tud eloldozni, az orvosa annak, akin a gyógyszer nem segít, s vigasztalja azt, akit az idő sem vigasztal. (Colton)

Az istenek elrejtik az ember elől a halál gyönyörűségét, hogy elviselhetővé tegyék az életet. (Lukianosz)

Aki meg akarja tanítani meghalni az embereket, az tanítsa meg őket élni is. (Montaigne)

Tán a halál az utolsó álom? Nem, ez a végső fölébredés. (Walter Scott)

A sírgödörben már nincs bűnbánat. (Isaac Watts)

Ez a világ a meghalás helye, a túlvilág az élet helye. (Tyron Edwards)

A halálra úgy gondolunk, mint ami megsemmisít, de gondoljunk Krisztusra, aki megváltóként érkezik. Úgy gondoljuk, a halál befejezés, de inkább tekintsük az élet kezdetének, s egy bőséges élet kezdetének. A veszteségre gondolunk, de gondoljunk inkább a nyereségre. Az elválásra gondolunk, de gondoljunk inkább a találkozásra. Az eltávozás jut az eszünkbe, de gondoljunk inkább a megérkezésre. S amikor a halál azt suttogja: „El kell távozz a Földről…” halljuk inkább az Úr szavát, aki azt mondja: „Énhozzám térsz!” (N. Macleod)

Az nem lehet, hogy a Gondviselés egy olyan természetes, szükségszerű és egyetemes dolgot, mint a halál, valami sorscsapásként mérné az emberiségre. (Swift)

A halál mibenlétét először akkor kezdjük érteni, amikor egy szerettünket kaparint a markába. (Madame De Stael)

A rossz ember halála rettenet, az igaz ember viszont a porból a dicsőségbe jut általa.

A halál az az aranykulcs, amely az öröklét palotájának kapuját nyitja. (Milton)

A halál nagyszerű, fenséges dolog.

Halál nincs, csak világot váltunk. 

A halál olykor büntetés, gyakran ajándék; sokak számára megváltás, kegyelem. (Seneca)

A halál elpusztítja az embert, a halál gondolata megmenti. (E. M. Forster)

Mikor a Nap a horizont alá bukik, még nem tűnik el, lenyugvása után jó órával még ragyog az ég. S ha egy jó ember nyugszik el, az ég sokáig ragyog még eltávozása után. Az ilyen ember nem múlik el e világból, ha el is távozik, önmaga java részét itt hagyja. Bár holt, mégis elevenen él. (H. W. Beecher)

A halál nem más, mint virághullás a gyümölcs érlelődése végett. (H. W. Beecher)

Diogenész egyszer egy halom emberi csontot fürkészett, Nagy Sándor megkérdezte tőle, mit keres? – Nem találom – szólt a válasz – a különbséget atyád csontjai és a rabszolgája csontjai között!

Egyszer egy haldokló embert megkérdeztek, hogy érzi magát, nem fél-e a haláltól, mire azt válaszolta: – Kedves barátom, nem sokat számít, élek-e vagy halok. Ha meghalok, én megyek a Jóistenhez, ha életben maradok, ő lesz énvelem.

Egy jó ember halálát ne lamentációkkal és gyászénekekkel ünnepeljük, inkább örömhimnuszokkal, hiszen azáltal, hogy kikerült a halandók számos csapatából, egy istenibb élet örökségébe jutott. (Plutarkhosz)

Én csak egyetlen hatásos gyógyszert ismerek a halálfélelemre, ami a betegágyban és egészségben is használ – ami nem más, mint a jámbor élet, a tiszta lelkiismeret, az őszinte szív és az udvarias társalgás, s hogy ne feledjük a haldoklók gondolatait, s hogy már most úgy éljünk, mint ahogy a halálunk pillanatában tudjuk, hogyan is kellett volna élnünk. (Norris)

A halál nem Ádámot, az első bűnös embert, és nem Káint az első képmutatót sújtotta, hanem Ábelt, a jámbort, az ártatlant. Az első lény, aki elsőként távozott a Földről, legyőzte a mulandóságot, s a mennybe jutott. A halál nem téved, mert akit Isten a legjobban szeret, az hal meg leghamarabb, míg gyilkosa az életre van kárhoztatva. (B. Hall)

AZ ÉLET

Fogadd az életet úgy, ahogy jön, s tedd olyanná, amilyenné szeretnéd.

A létezésnek csak két arculata ismeretes: a születés és a halál, de az élet mindkettőt túléli. A napkelte és a napnyugta sem különbözik egymástól, a különbség csak annyi, vajon kelet felé vagy nyugat felé tekintünk-e… (Joy Mills)

Ars longa vita brevis… A művészet örök, az élet rövid.

A bölcs számára az élet probléma, az ostobának megoldás.

A régi időkben amikor valaki érezte, közeleg a halála, egymagában elvonult, hisz a halál pillanatát oly meghitt pillanatnak tekintette, amely csak rá s a Földanyára tartozik, éppúgy, ahogyan a világra jövetel is az anya s gyermeke meghitt ügye. Egy csöndes helyen fohászkodott a Nagy Lélekhez, s hálát adott az életért, amit tőle kapott. Eldalolta saját énekét, s meghalt szépen. (Sun Bear és Wabun)

Az élet attól függően jó vagy rossz, amilyen nézőpontból szemléljük, önmagában nem jó és nem rossz.

Reménység ihleti az ifjú költeményeit, emlékezet a férfiét. Az ember mosolyogva tekint a jövőbe, de sóhajtozva a múltba. Ilyen a bölcs isteni gondviselés. Az élet kelyhe az első kortynál a legédesebb, az íze később megváltozik, s az alja keserű, csak hogy ne hadakozzunk, ha elvétetik tőlünk a pohár. 

Az élet egy nagyközönség előtt játszott hegedűszóló, de játék közben tanulunk hegedülni.

Az élet egy kórház, ahol minden beteg más ágyat szeretne. Az egyik a kályha mellett szeretne szenvedni, a másik abban a hiszemben él, hogy az ablak mellett majd meggyógyul. (Baudelaire) 

Egy élet – egy szemhunyásnyi idő két Örökkévalóság között. (Thomas Carlyle)

Az élet csupán csak az összes erődet követeli. Az egyetlen hőstett, amit véghez vihetsz, az, hogy nem szaladsz el. (Dag Hammarskjöld)

Aludtam s azt álmodtam, az élet csupa szépség,

Fölébredtem, s azt tapasztaltam, az élet kötelesség. (Ellen S. Hooper)

Por a porhoz, s a por fölötted,

Nincs bor, nincs dal, nincs dalnok, és nincs vége sem! (Omar Khayyam)

Ne panaszkodj az élet nyomorúságos volta felől, amíg van olyan lény, akinek dolgát megkönnyítheti nagylelkűséged, akinek jó tanáccsal szolgálhatsz, akit társaságod felvidít. Ez olyan volna, mintha olyasmi elvesztésén búslakodnál, ami a tiéd, vagy ostoba módon egy pohárral a kezedben halnál szomjan. (Sir Thomas Fitzosborne)

Az élet malomkő – hogy összezúz vagy csiszolttá tesz, attól függ, milyen anyagból való vagy.

Ne úgy cselekedj, mintha volna még ezer éved! (Marcus Aurelius)

Az élet értéke nem a napok hosszában rejlik, hanem abban, mennyi hasznát vesszük a napoknak: lehet, hogy hosszú az életed, s mégis keveset élsz. (Montaigne)

Az élet nem birtoklás és szerzés, hanem a lét és a valamivé válás. (Matthew Arnold)

Fogadd az életet úgy, ahogy találod, de ne ugyanúgy hagyd itt.

Az élet egyenlővé teszi az embereket, a halál megmutatja a kiválókat. (G. B. Shaw)

Tettében él az ember, nem éveiben, gondolatában s nem lélegzetében, érzelmeiben s nem számokban. Szívverésben mérd az időt. Az él igazán, aki igazán gondolkodik, nemesen érez és kiválóan cselekszik. (L. H. Bailey)

Az élet csak visszafelé értelmezhető, de előrefelé kell élni. (Søren Kierkegaard)

Az élet nem gyertyacsonk, hanem ragyogó fáklya! (G. B. Shaw)

A halál gondolata mélységes békességgel tölt el, mert meggyőződésem, hogy lelkünk elpusztíthatatlan természetű: az örökkévalóságtól fogva örökkön örökké működik, akárcsak a Nap, amely a mi szemünk elől lenyugszik, valójában azonban sosem nyugszik, folyton ragyog. (Goethe)

Az élet egy sétáló árnyék. (Shakespeare)

Az élet a legjobb esetben is csak egy fogadó, s mi az utazók vagyunk. (James Howell)

Az életet nem lehet becsapni. A könyv végén nincs megoldás az élet problémájára. (Søren Kierkegaard)

Mindennapi életed a te szentélyed és vallásod. (Kahlil Gibran)

Az élet egy idegen utazása, egy fogadóban töltött éjszaka. (Marcus Aurelius)

Manapság az emberek nem élnek igazán, legföljebb, ha tíz százaléknyit hoznak ki az életükből. (Isadora Duncan)

Az emberi élet hívsága olyan, akár a folyam: a vize tovahömpölyög, de folyton új jön helyébe. (Alexander Pope)

Nem az a cél, hogy éveket adj hozzá az életedhez, hanem az, hogy életet adj az éveidhez. (Alexis Carrel)

Minden ember élete egy valóságos tündérmese, amit Isten keze vet papírra. (Andersen)

Minden ember élete egy napló, amelybe egy bizonyos történetet szeretne följegyezni, és mégis másmilyen történet kerül a lapokra. Az alázat pillanata az, amikor naplójának tartalmát egybeveti azzal, amit szeretett volna írni. (James M. Barrie)

Az élet olyan, akár a messzi fán feslő virágok. A szél elsodorja a virágszirmokat, s egyeseket a zsalugáteren innen a szépen elrendezett párnákra és szőnyegekre szór, másokat a kerítésen át a trágyadombra terít. (Fan Chen)

Lehetetlen boldogságban élni bölcsesség nélkül, és méltóság nélkül és igazságosság nélkül. S lehetetlen okosan és méltósággal és igazsággal élni anélkül, hogy boldogságban élnénk. (Epikurosz)

A haszontalan élet korai halál. (Goethe)

Az élet valójában magzati lét, előkészület az igazi életre. Az ember nem születik meg igazán, amíg meg nem hal. (Franklin)

Sosem élünk, mindig csak az életre való előkészületben élünk. (Voltaire)

Hosszú életet az él, aki jól él; az eltékozolt időt nem megéljük, hanem elveszítjük. (Fuller)

Az élet – akár a tenger vize: csak akkor tisztul, ha az ég felé tör. (Richter)

Ki merészkedne belevágni az élet kalandos útjába, hogyha a végén kényszerülne elkezdeni? (Madame de Maintenon)

Hogyha csak egyetlen szót kiálthatnék az ifjak fülébe, így szólnék: Hozd ki a legtöbbet és a legjobbat önmagadból! Nincs nagyobb tragédia, mint egy eltékozolt élet, amely téves irányt vesz és nem éri el a valódi célját. (T. T. Munger)

Az életnek két összetevője ismeretes: a múlt – ez egy álom; és a jövendő – egy reménység. (arab mondás)

Az élet az öröklét gyermekkora. (Goethe)

Az ember úgy éljen följebbvalói mellett, akár a tűz mellett: ne túl közel, különben megpörkölődik, s ne túl távol, mert különben megfagy. (Diogenész)

Az életet nem években mérik. Van, aki egy nap alatt egy élethossznyit szenved, s napkeltétől napnyugtáig meg is öregszik. (Augusta Evans)

Mindenkinek két élete van: az egyik a cselekvő, a másik az érző élete. A történelem megmutatja az ember tetteit, s így a látható karakterét, de nem őt magát. Létezik egy titkos énje is, amely láthatatlan és kifürkészhetetlen, külön életet él. (Bulwer)

Mindaddig halhatatlanok vagyunk, amíg művünket be nem fejezzük. (Whitefield)

Nincs olyan eszement dolog az életben, amit a jóérzés és a véletlen ne tehetne jóvá, de olyan észszerű dolog sem, amit a szeszély és a véletlen ne keverne lehetetlenül össze. (Goethe)

Az élet értelmét, értékét és igazságát csak az élet kötelességeinek tényleges véghezvitele révén érthetjük meg. Nincs más út az igazság megismerésére s a lélek megmentésére. (T. T. Munger)

A természet bősége szerint élünk, de a filozófia szerint élünk helyesen, ami valójában nagyobb áldás mint a puszta létezés. (Seneca)

Csakis egy jó élet ideát jogosít fel egy még jobb életre odaát.

Az élet igazi célja megismerni a végetérhetetlen életet. Aki az öröklétért él, nem féli a halált. (Penn)

Az az ember él kétszer, aki már az elsőt is helyesen éli. (Herrick)

Az élet célja hasonlóvá válni Istenhez, s amely lélek Istent követi, hasonlóvá is válik hozzá. (Szókratész)

Van elég boldogság az életben ahhoz, hogy akarjunk élni, s elegendő szenvedés ahhoz, hogy megbékéljünk a halállal, ha már nem élhetünk.

Az élet három szakaszra tagolódik: ami volt, ami van és ami lesz. Tanuljunk a múltból, hogy hasznát lássuk a jelenben, de a jelenből is, hogy egy jobb jövendőt éljünk.

Életünk formálása a mi feladatunk. Lehet dicsőséges vagy szégyenteljes, ahogyan alakítjuk. A szegletköveket leraktuk, készül az ácsolat, mi szabjuk meg az arányokat, és mi fejezzük be az épületet. Lehet szépséges alkotás, örök boldogság forrása. Isten bocsássa meg, hogyha elszalasztjuk életünk lehetséges dicsőségét! (Ware)

Élj úgy, hogyha mindenki olyan volna, mint te és olyan életet élne, mint te, akkor eljönne a földi paradicsom! (Phillips Brooks)

Az élet zárja e piszkos börtönbe a lelket, a halál a szabadítója. Amit életnek nevezünk, a halál felé tartó utazás, s amit halálnak nevezünk, az az élet útlevele. (Colton)

Az ifjú s az öreg a távcső két végéről nézi az életet. Ami az egyiknek végtelenül hosszú, az a másiknak végtelenül rövid. (H. W. Beecher)

Az élet egy kőfejtő, amiből ki kell bontanunk, megmintáznunk és tökélyre vinnünk a karakterünket. (Goethe)

Az ember igyekszik értelmezni a múltját, panaszkodik a jelen felől és reszket a jövőtől. (Rivarol)

Minden születés sűrűsödés és minden meghalás szétszóródás (Tao)

Hány millió ember vágyik az örök életre, akik ugyanakkor nem tudnak magukkal mit kezdeni egy unalmas esős vasárnap délután. (Susan Ertz)

A születés nem kezdet s a halál nem vég. (Csuang-ce)

Hadd legyen az élet olyan szép, akár a nyári virágok, s a halál, akár az őszi lombok. (Rabindranath Tagore)

A Halál a mi nővérünk, dicsérjük őt az elmúlás miatt,

Mert kiszabadítja ő a lelket s Fényes tekinteted elé állítja, 

S utolsó lélegzetünkkel kiáltjuk hála- s dicsőítő énekünket. (Szent Ferenc)

79/2023
Boga Mónika

Források:

Tryon Edwards: The World’s Greatest Quotations, CrossLand Books, Delhi 2008.

Jadat S Bright: Kumar’s best Quotations, Kumar Publications, New Delhi

Pranab Bandhopadhyay: Samsad Dictionary of Quotations, Calcutta, 1999.

Neil Wilson: Dictionary of Proverbs, Pentagon Press, Delhi, 2004.