A kocka univerzuma

Először a következő matematikai számítást vezették le: Ha valaki másodpercenként egy tekerést végez a Rubik-kockán, és így vaktában mindig más mintát hoz létre, az elérhető 43 252 003 274 489 856 000 lehetőség megvalósítása 1400 milliárd évig tartana. Ez idő alatt mindössze egyszer kiálthatna fel a fáradhatatlan tekergető: “Elértem a célt, megvalósítottam a rendet!” Csakhogy az univerzum, az atomok és csillagok mindössze 14 millárd évesek!


Megállapították tehát, hogy véletlen tekergetéssel a kocka nem rendezhető, mint ahogy nem lehet véletlenül remekművet írni, vagy vaktában rakosgatva számítógépet építeni.

A tökéletes kockarend 1 — egyetlenegy — jól meghatározott állapot. A rendetlenség viszont húsz számjeggyel kifejezhető lehetőségrengeteg. Ha valaki csak egy fordulatot teker a kockán, akkor 6 lehetséges mozgás közül kell kiválasztanunk a rendbe hazavezető egyetlen mozdulatot. Ez még nem nehéz. De ha valaki már kettőt tekert, 36 választási lehetőséggel állunk szemben, három lépésnél már százakra, négy lépésnél már ezer közelébe kerül az alternatívák száma. Minden mozdulatra 12 felé ágazik az út.

Ezek után végrehajtottak egy kísérletet. A teljes rendből kiindulva vaktában csavargatták a kockát, és minden mozdulat után kiszámították a kapott minta átlagos tarkaságát. A tarkaság mértékét számmal fejezték ki, minél jobban összekeveredik a kocka, annál nagyobb ez a szám. Azt találták, hogy az átlagos tarkaság már négy fordulat alatt 60 fölé emelkededett. Ekkor legtarkább a kocka, ezután a maximum közelében ingadozik, és 30 forgatás alatt egyszer sem csökkent le 57 alá.

Ezután egy gyakorlott kockamester vette kézbe a kockát, s tíz lépésen át rendezni kezdte. Az átlagos tarkaság 25-re esett. Majd abbahagyva a gondolkodást, ismét szórakozottan kezdte csavargatni a kockát, így a tarkaság 2-3 lépés alatt ismét 60 fölé nőtt. Megállapították: Ha véletlen tekergetéssel vaktában rendezzük a kockauniverzum részecskéit, elsöprő nagy annak az esélye, hogy a sok tarka minta valamelyikét kapjuk, és rendkívül kicsi valószínűséggel adódik ki az egyetlenegy teljesen rendezett minta. Még a kocka nagymestereinek is 70-nél több tekerésre van szükségük, hogy rendbe tegyék a kockát, amit a laikus 7 tervszerűtlen tekeréssel összerendetlenített.

Marx György írja:

“Szememben a bűvös kocka a való világnak, magának a természetnek emberszabásúan kézbefogható modellje.

A kocka a maga 3x3x3 kiskockányi szerénységével modellezni képes, amit a tudomány száz éve ismert fel: a való világ is számtalanul sok atomból van felépítve, ezért nem fordítható vissza az események sora, nem gombolyítható fel újra az emberi sors.

Milyen messze van a végső káosz a teljes rendtől? Eldöntetlen matematikai probléma. Ha valaki «a magasból» át tudná tekinteni a kockauniverzum térképét, akár húszegynéhány céltudatos lépéssel visszatalálhatna a kiinduláshoz.

«Isten algoritmusát» ma ember még nem ismeri. Még nem mérték fel, hány atom alkotja a való világot. Lehet, hogy végtelen. Ebből fakad a mozgáslehetőségek nagy száma, innen fakad az időirány, a múlt és jövő felcserélhetetlen volta, a geometria és a valóság alapvető különbözősége.

A kocka, a maga 20 forgolódó elemével legkisebb modellje a nagyvilágnak, élményszerűen tükrözni képes annak időbeliségét.”