Beszélgetek a fákkal

Beszélgetek a fákkal

Különleges sors az övé. Tehetsége, rátermettsége és a növények iránti szeretete lehetővé tette, hogy olyan találmányokat dolgozzon ki, amelyek megoldhatnák a sorvadó gyümölcsfák, a rohamosan pusztuló erdők gondját. Javaslatai a természet védelmét, az ember s környezete harmonikus kapcsolatát segítenék elő.


Semmelweis Ignácot annak idején bolondokházába zárták, mert rájött a fertőtlenítés rendkívüli fontosságára, mert ki merte mondani: a gyermekágyi láz oka egyszerűen az, hogy az orvos nem mos kezet. A kommunista rendszerben Hegedűs Antal szintén elmegyógyintézetbe került, „bűne” az volt, hogy szinte megszállottként küzdött a beteg fák meggyógyításáért – hivatalos megfogalmazásban „feltalálói mániában szenvedett”. Sajnos nem egyedi eset a magyar tudósok vagy feltalálók életében. Mint ahogy az is jellemző, hogy bár hazájában nem méltányolták, külföldön azonban igen: még Ausztráliából is érdeklődtek találmánya iránt, néhány éves kint tartózkodása alatt még ott is bebizonyította, hogy érdemes odafigyelni a gyümölcsfákra, az erdőkre, hiszen nem az ember az egyedüli élőlény a világon. Csupán szemléletváltozás kellene ahhoz, hogy minden élet védelmet és tiszteletet kapjon, hogy élőlénytársunknak tekintsük a fákat is, s így meghalljuk jajkiáltásukat.

„Európa erdőinek több, mint a fele beteg – mondja Hegedűs Antal. – A gyermekparalízis okozta végtagsorvadásokhoz hasonlóak a hajtások elsorvadásai. E favírus szerte Európában kegyetlenül pusztít. Ismertetőjele, hogy a fák levelei gyorsan megszáradnak, és lerázni sem lehet őket.”

A Hegedűs-módszerrel kezelt fák azonban a legegészségesebb oxigéntermelő fákká válhatnak, így érdemes lenne a szakembereknek is felfigyelni erre. Hegedűs Antal az agonizáló hajtások újraéledéseit színes diafilmfelvételekkel hiteltérdemlően bizonyítani tudja, mint ahogyan saját nevelésű facsemetéinek egészséges, hosszú életéért is garanciát vállal.

Hol, hogyan kezdődött kutatói munkássága? A 66 éves magánkutató igazi természetbúvár, aki tudását nem könyvekből, hanem (mondhatnánk „egyszerű paraszti ésszel”) a mindennapok személyes tapasztalataiból szerezte, hiszen már tíz esztendős korában apai nagyapja révén megismerkedett a gyümölcstermesztés titkaival.

„Isten segítségével elkezdtem beszélgetni a már haldoklóan beteg fákkal, megéreztem, »meghallottam« panaszaikat, s rögtön nekiálltam a meggyógyításuknak. 16-17 éves magántanulóként új metszésmód megalkotásához fogtam. Találmányaimat saját földbirtokunkon, elsősorban magyar népünknek alkottam meg.”

A hetvenes években nagy vihart kavart az az eljárás, amely „Az őszibarack gyógymetszése” nevet viselte. Saját szavaival így lehetne legtalálóbban jellemezni: „Hogy mi is a gyógymetszés? Hát könnyen gyógyuló sebek ejtése a gyümölcsfákon.” Hiszen az általánosan használt metszéssel évről-évre súlyos „vérveszteséget” okozó sebeket ejtenek, a fáknak azért nincs erejük új virágok, levelek, termések hozatalára – energiájukkal csonka tagjaikat gyógyítgatják. Az őszibarackfák pl. csupán 14-15 évig bírják ezt, bár az olyan magángazdaságok tanúsága szerint, ahol gyógymetszést használnak, élettartamuk 30-40 év. Magyarország gyümölcs nagyhatalom volt, ma azonban más országokhoz viszonyítva nagyon alacsony az őszibarack termésátlaga -a világranglista végén kullog. A szabadalmazott módszer alkalmazásával a jelenlegi termésátlagok legalább két-háromszorosára emelhetők, általa kiváló minőségű, színes, zamatos terméshez juthatunk, s nem utolsó sorban a fák metszés utáni gyógyulása gyors és általános, a fák fagytűrőbbek, levelei vastagabbak, a levéltetű károsítás minimális.

Köszönőlevelek százai ismerik el a gyógymetszés előnyeit, értékeit. A fák hallgatnak, de egészséges leveleik, friss rügyeik és a bő, zamatos termés mindennél jobban beszél.

Az érdeklődők az alábbi címre írhatnak: Antal Hegedűs, 7800 Freiburg, Drachenweg 22.