Vaszistha-jóga

Vaszistha-jóga

 

Kedves Olvasó!

Majdnem három évnyi munka után végre megjelent A Vaszistha-jóga című mű. Ennek a műnek a különlegessége abban rejlik, hogy olvasása nem korlátozódik az egység filozófiai értelmezésére, hanem tanulmányozása során az olvasóban a felszabaduláshoz, a magasabb tudatállapotokhoz, valamint az ezekre vonatkozó megértéshez kapcsolódó tapasztalatok jelennek meg. A könyv tanulmányozója közvetlen tapasztalást szerezhet a Bölcsek által élt Egyetemes Valóságról. S ez teszi ezt a művet egyedivé.

E dialógus – a hagyomány szerint – az egykori világuralkodó, Ráma és mestere, Brahmarishi Vaszistha között valamikor nagyon régen valóban lezajlott. A párbeszédben Vaszistha az emberi tudatosság fejlődésének különböző szintjeit tárja fel tanítványa előtt, s bemutatja a fejlődést segítő tudattechnikákat is. Ezek alkalmazásával az egyéni tudatosság eléri a felszabadulást. Minden valószínűség szerint ez a beszélgetés volt az elsők egyike, melyben a végső igazságot ilyen tisztán és minden lehetséges irányból megvizsgálva bemutatták.
Végezetül íme néhány sor magából a műből, megerősítve a fentebb írottakat:
E mű szépsége abban rejlik, hogy sohasem hagyja a tanulót kétségei között. Ha valami nem lenne teljesen világos első olvasásra, a mű további tanulmányozása eloszlatja az értelmi zavarokat. Segítségével megszűnik az értelem által teremtett káprázat, és rádöbbensz, hogy a hétköznapi élet valójában maga a legfelsőbb állapot. Éppen ezért naponta legalább egyszer olvassunk el egy kis részt e műből. Ha viszont valaki úgy gondolja, hogy a jelen mű nem tekinthető hitelesnek, mert szerzője emberi lény, nos, neki bátran ajánljuk az önismerettel és a végső felszabadulással foglalkozó egyéb művek forgatását. A lényeg, hogy ne vesztegessük el életünket!”

Bővebb információ és megrendelés: www.vaszistha.hu
Idézetek a műből

Első kötet Február 1.

– A megelégedettség a szabadság ajtajának másik őrzője – folytatta Vaszistha. – Aki egyszer ivott a megelégedettség nektárjából, az többé nem vágyik az érzékszervi gyönyörökre. A világ kínálta egyetlen gyönyör sem mérhető a megelégedettség édes ízéhez, mely minden bűnt elpusztít.
Mi is a megelégedettség? Elfogadni a dolgokat úgy, ahogyan vannak, nem vágyódva semmi olyanra, ami éppen most nem áll rendelkezésünkre, miközben se lelkesedést, se szomorúságot nem érzünk – ez a valódi megelégedettség. Amíg nem vagyunk elégedettek saját önvalónkban, egészen addig ki vagyunk téve a szenvedésnek. A megelégedettség növekedésével a szív tisztasága is fokozódik. A semmit sem birtokló, megelégedett embernek valójában az egész világ a tulajdona.
A felszabadulás kapujának legfőbb őrzője a szatszanga, azaz a bölcs, megvilágosodott emberek társasága. A szatszanga kitágítja értelmünket, elpusztítja tudatlanságunkat és elmebéli zavarainkat. Bármilyen akadályt gördítsen is elénk az élet, a szatszanga lehetőségét sose hanyagoljuk el, hiszen életünk ösvényére fényt csak ez vet. A megvilágosodott emberek társasága felülmúlja az összes olyan vallási gyakorlatot, mint az adakozás, az önmegtartóztatás, a zarándoklat és a szertartások.
A rendelkezésünkre álló eszközökkel szolgáljuk és magasztaljuk az igazságot önmagukban felismert, megvilágosodott embereket, akiknek szívében a tudatlanság sötétje szertefoszlott, másrészről viszont akik nem megfelelően, vagy tiszteletlenül bánnak az ilyen emberekkel, nagy szenvedést vonzanak magukhoz.
A most felsorolt négy lehetőség – megelégedettség, bölcs emberek társasága, kutatószellem és önuralom – kínálja a legbiztosabb módszert a sorozatos testet öltés óceánjában hánykolódó létezők kimentésére. A megelégedettség a legnagyobb nyereség, a szatszanga pedig a legjobb útitárs. A kíváncsi kutatószellem a legnagyobb bölcsesség, az önuralom pedig a tökéletes boldogság. Ha nem áll módodban mind a négyet gyakorolni, akkor elegendő egy is, hiszen annak az egynek a kitartó gyakorlásával a maradék három is megjelenik majd benned. A legmagasabb rendű bölcsesség önszántából keres majd fel. Amíg a fönt felsorolt nemes tulajdonságok segítségével nem sikerül elméd vad elefántját megszelídítened, egész addig a legmagasabb rendű igazság irányába sem tehetsz előrehaladást, még akkor sem, ha közben istenné, félistenné, vagy fává válsz. Éppen ezért, ó, Ráma, a fönti négy nemes tulajdonság kiművelésén serénykedj.

Február 2.
Majd Vaszistha így folytatta:
– Aki viszont rendelkezik a most felsorolt tulajdonságokkal, az megérett arra, amit most tanításként megosztok veled, hiszen te már méltó vagy rá, ó Ráma. A legjobban azok vágyják e tanítást, akikben megérett a felszabadulás iránti vágy. De bizony mondom néked, az itt feltáruló kinyilatkoztatás még azokat is elvezeti a felszabaduláshoz, akik nem is vágynak rá, hiszen a lámpás fénye még az alvó ember szemébe is bevilágít. Ahogyan a kötelet kígyónak láttató káprázat megszűntével a vele járó félelem is távozik, úgy szabadít fel a sorozatos testet öltés béklyója alól e mű kitartó tanulmányozása.

Dienes István fordítása
2012/57.