A végidők jelei

Egy vidéki régiségkereskedő poros raktárából került elő e becses följegyzés. Árkus papír, finom, dőlt betűs kézírás, cirkalmas fogalmazás és döbbenetes időtáv – 401-re vonatkozik az első bejegyzés. A lista időjárási anomáliákat sorakoztat föl majd másfél évezred történetéből válogatva. Külön érdekesség az 1848-49-es bejegyzések történelmi utalása, amiből a természeti katasztrófák mellett a nemzeti érzület katasztrófájának személyes interpretációja is elősejlik. Az utolsó jegyzet 1873-ból való, jóval a reformkor lelkesedése, a szabadságharc mámora, valamint a kiegyezés bódulata után, de még ott a félelem: …kővetkeztek azon gyászos napok, meljet most még nem is tanácsos le írni.
A gyűjtemény azért is érdekes, mert a várakozás szindróma egyik kihagyhatatlan eleme az időjárási anomáliákkal, természeti katasztrófákkal kapcsolatos rettegés – az ilyen eseményekben sokan égi óment igyekeztek felfedezni, ami a végidők közeledtét jelezte, amióta világ a világ… Az utóbbi években, évtizedekben sokasodni látszanak az időjárási anomáliák, ezért érdemes visszatekinteni ezerötszáz esztendőre, milyen meglepő jelenségekkel szembesültek minden korok emberei. Ennek fényében volna jó tovább vezetni a jegyzeteket, megemlékezve a tiszai halpusztulásról, a vörösiszap katasztrófáról, vagy az aszály és a pusztító zivatarok párhuzamos jelenlétéről. Az idők változnak, a szélsőséges időjárási jelenségek sorakoznak – de a feljegyzések maradnak, tudósítják az utókort…
[Az eredeti írásmódot igyekeztünk megőrizni.]

Idő jegyzetek

401 a tél oly hideg, hogy a melegebb éghajlat tengerei befagytak a part mentén
442 hathónapig tartott a hó közép európában
581 meleg tél, egész évben nem esett hó
676, 677, 678dik években nem volt tél, oly meleg volt, hogy a szabadban levő fák nehányszori dörzsölés után meg gyúladtak
710 oly rettenetes hideg tél, Európának déli részén is száznapig tartott a hó majd minden élőfa ki veszett
812 a tél Szeptember 22től jövő év Ápril 12ig tartott
859 az adriai tenger a part mellett befagyot
989 a fojók áradás igen sok károkat tett
995 a tél májusig tartott, de Julius ismét szokatlan hideg lett, gabonát, gyümölcsöt tökélletesen el pusztította
1006 után három évig mindig szárazság volt
1020 a hideg embereket és állatokat pusztított el
1042 után hétév száraz és terméketlen volt
1117 Február elején nagy égiháború, jó termés lett
1142 az aratás a hosszú tél miat el késet, oly szűk termés, hogy sokan éhen haltak el.
1144 az aratás a hosszú tél miat hathéttel később történt a szokotnál, bor kevés ihatatlan termet
1148 nagy éhség
1182 lágy tél, márcziusban zsendűlt az alma
1186 meleg tél, május utólján be végezték az aratást
1258 Pünkösdkor arattak, Julius ban szüreteltek
1275 a nyár hidegsége sem gabonát, sem gyümölcsöt nem hagyott meg érni
1289 a szöllő Áprilban virágzott, sok bor lett
1294 oly lágy tél, hogy füteni sem kellet
1303 egész év hideg, sem gabona sem ért meg
1312 a tél oly hamar be állott, hogy a szöllők a tökéken fagytak meg
1315 májustól kezdve egész évben esőzés, Németh országban nagy éhség
1332 vízkereszt tájon nagyon jó idők
1334 Olaszhonban kemény tartós hideg tél
1348 Magyarhonban nagy pestis, és földrengés
1353 nagy szárazság, nagy ínség volt
1385 December 16án roppant szélvész mennydörgés, és földrengés volt
1421 Márciusba érett cseresznyét lehetett enni, minden idö előt takaríttatot be
1424 Karácsonkor virágokat lehetet találni
1430 a havazás miat a duna Belgrádnál tengernyi széles lett úgy meg áradt
1450 oly sok bor, hogy akója 2 garason kelt
1468 Némethonban ápriltöl fogva oktoberig egy szem esö sem volt, nagy éhség lett
1473 az ősz oly szelid, hogy a fák virágozni kezdtek márciusban éret Cseresznyét lehetett enni
1478 a dráva és Száva fojók anyira meg apadtak, hogy a portyázó törökök által jártak rajta
[hiány] … hogy Mátyás király katonáinak … fagytak a kengyelben, Bécs felé … masíroztak
1510 nagy pestis
1510 gyenge tél, utánna égető meleg nyár, a víz drágáb volt a bornál, semmi széna sem termet, 1 marhát 1 frtért lehetett venni
1542 a sáskák nagy pusztításokat tettek
1559 oly sok hó, hogy az ember magasságot mindenűt haladta, nagy éhség, makkal éltek sokan
1564 a kígyók el szaporodtak, jó év lett
1565 bö aratás 1 véka búza 4 Krajcár
1572 Frankhont a nagy éhségben a szomszéd országok segitették
15.. a rózsa husvétkor virágzott
1590 Decem. 4én földrengés, sok károkat tett Bécsben
1603 erdelyben nagy éhség, míjenre sohasem emlékeztek
1605 igen bőtermés, 1 szép ökör ára 4 frt, 1 tehén 2 frt
1608 lágy tél, a fák februárban virágoztak
1620 a méhek márcziusban rajzottak, bö termés
1622 oly drágaság, egy köböl búza 20 frt 1 font hús 24 krajcár, 1 csésze zsír 1 forint volt
1623 íszonyú hideg tél, Bethlen fejedelem katonái közzűl sokan meg fagytak a lóháton
1628 Európában nagy éhség
1633 Junius utolján hideg lett hó is esett.
1679 Magyar és Némethonban nagy pestis volt
1685 györgy napkor a tisza be fagyott, kocsival járhattak rajta, nagy drágaság, egy köböl búza16 frt pp
1693 sáskák pusztitották európát nagy éhség lett
1695 Juniusban nagy hideg
1704 oly meleg, emberek és állatok fulladtak meg
1708 nagy pestis, mihály napkor be állott a tél
1709 oly hideg márcziusban, hogy a forró víz a földre öntve azonnal meg fagyot.
1711 oly pestis Cserei író szerént hogy a meg haltak száma meg haladta a 100ezeret
1722 oly bő termés, egy köböl búza 1 frt, rozs fél frt
1736 Juniusba éret szőllőt lehetett enni
1767 május elején 1 lábnyi hó esett, jó termés
1775 a duna ki öntött, Pesthen 612 ház dölt őszve
1778 Januárban sok égiháború, Pálnapkor főrdöttek a gyerekek a vízekben
1785 nagy éhség, mármarosban 16 ezer embernél tőbb halt éhen.
1788 oly hideg, Bécs kornyékén 50 vándorló legény fagyott meg az úton, nagy árvíz
1792 voltak azon nevezetes villámások és Csattogások Szeptember 6, 7, 8, 9, 10, 11, 12dik napján milyet a kronikákbol sem lehetett olvasni és ezen villámásoknak és Csattogásoknak sem éjjel sem nappal nem lett vége … sok ember, jószág, ház, széna, szalma … lett a villanynak áldozata, a sok … a levegö meg veresedet, mintha tűzzen … be vonva, az emberek meg voltak r… emivel sem gondoltak, csak a világ [végétől és] az utolsó ítélet be következésétöl re[ttegtek]
1794 Száraz év, nagy éhség, egy … és 20 frt, ekor ették a ben…
1811 igen szük termés semmi g[yümölcs és tak]armány sem termet, a jószágokat más határokban hajtogatták el telelőre
1812 1813 szinte nagyon szűk termés, nyáron ugyan lettek esök, a jószágnak takarmányt lehetett takaritani, kukoricát még akkor nem termesztettek, ezek voltak azok a hármas szük esztendők, a kit az Öreg atyák emlegettek oly sokszor
1814 dúzs gazdag nyár, mindenféle gabona nagy mennyiségben termett, ez évi május 5én volt az a emlékezetes hideg és havas eső, mely az úgy nevezett térehalmi felső gulyából nagyon sokat el pusztitott Soós nevezetű volt a gulyás, a gunyhóban be húzódtak, a veker fel volt áradva a falkának egyharmada át úszott a vekeren és mind lefagyott a ki csak által ment
1816 Január utolján volt az a híres nagy fergeteg mely sok embert, jószágot el temetett el temette az épületeket meg rakta a padlásokat és kútakat, nagy ár víz lett
1819 Junius 29én irtózatos jég vihar mely agyon verte az apró jószágokat tyúk tojásnyi sőt nagyobbak is estek
1830 ekkor volt az a kimélhetetlen havas és hideg tél, nem csak a mi hazánkban hanem még déli európában is, melyhez hasonlót több száz évek alatt a Krónikák sem mutathatnak fel, nagy árviz
1831 Nagy Kholera
1836 igen szűk termés, jószág dög, a jószágokat más határokban kellett telelőre el hajtani, ott hullottak el.
1837 igen gazdag termés mindenben, egy köböl vetésről termet 25 30 köböl is.
1841 meleg száraz nyár, nyári vásárkor jószágok fulladtak meg.
1844 igen hideg, száraz tavasz, nyári vásárkor havas eső esett, Lovak fagytak le, lehetős termés.
1846 száraz terméketlen nyár
1847 jó termő év lett, ujjig nagy drágaság egy köböl búza 35 vfrt volt
1848 hideg havas tél, ez év tavaszán Kossúth Lajos, hazánk nagy fia, több lelkes honfiakkal egygyütt alkották az urbériséget meg szűntető törvényeket, törvény előtt egyenlőséget minden osztályra kiterjesztették, polgári és vallási tekintetben, [valamint] az a akkori uralkodót Ferdinándot le léptették a trónról a Kamarilla tagjai, hogy ezen üdvös törvényeket le tiporhassák, honáruló magyarok is szővetkeztek hozzájok, így kérték fel a muszka Czárt, a ki is 250 ezer embert adott rendelkezésükre Paskievics fővezér parancsnoksága alatt, jelen soraimat mikor írom, a muszka vezetök év dijjat húznak így sikerült le tapodni a magyar nemzetet, ezek után kővetkeztek azon gyászos napok, meljet most még nem is tanácsos le írni. Ez a utókor fel adata.
1849 igen száraz hideg tél, ez év augusztus havában rakták le a magyarok a fegyvert világosnál az orosz hadsereg előtt
1850 a Jézusi vásárkor igen hideg fergeteg ember is fagyott meg, és pípískék.
1853 sok esőzés télen nyáron nagy árvíz
1855 esős nagy árvíz
1858 igen tartós száraz hideg tél, sok fa, szőllő ki fagyott a vakandokok a főldbe meg fagytak
1863 igen száraz, ínséges év, tavasszal a jószágok éhen döglöttek el, nyáron lett mező, December 13án volt az a emlékezetes Lucai szél északnyugot felől, mely az épűleteket, kerítéseket, kút ágasokat ki döntögette, a takarmányokat a mi kicsi volt, el szórta, tett sok károkat abb az ínséges időbe
1864 az októberi búza vetéseket ki hordta a szél, tavasszal be kellett volna vetni ha lett volna mivel
1865 Mátyás hetében nagy fergeteg mely be rakta a kútakat és padlásokat az árpát Aprilba vetettük, mikor ki kelt meg ették a hernyók a kukoricát is
1866 gyenge időjárás, februárban virágzott a kíkírícs, Orbán napkor fagytak meg a gabonák, búza kevés termett
1867, 1868 gazdag búza aratás, és jó ár
1869 kora tavasz, de ápril már rosz silány termés, kevéssel több a magnál, sáros ősz
1870 jó termés, de az esőzés sok károkat tett benne a nyomtatás el késett, a ku[ko]rica tőretlen maradt néhol télen törték le, a padlásokon ki Csiráztak a kukoriczák
1871 sáros tél, márciús 18án hajtotta le a fertöröl a vizet a deregyhází tanyák közt a korógyra az Észak keleti nagy szél
1873 augusztusban Kholera volt

58/2012.