Halomsírok

Az ősi korok fennmaradt emlékeit kutatva csak bizonytalan képet alkothatunk arról, hogy milyen is lehetett az akkor élt embereknek az élete, gondolkodásmódja, hite. Írott források nélkül nagyon nehéz objektív és hitelesnek elfogadható képet festeni az őskori ember kultúrájáról. Az őskor szó hallatán legtöbbünk előtt egy bunkót szorongató, szőrrel borított, éppen csak kiegyenesedett ember képe jelenik meg. Ám az ég kékjébe rajzolódó...

Tovább

Az indiai bölcs és a görög Apollón

Gandhára művészete Kelet mindig vonzó távlat volt Nyugat számára. A történelem kezdete óta egészen napjainkig megfigyelhető a keleti hatás Európa kultúrájában. A filozófiában, a tudományban, a vallásban és természetesen a művészetekben is. Gandhára egy olyan kitüntetett terület, ahol egy rövid időre különleges szintézisbe olvad össze két különböző civilizáció. Kelet és nyugat határán Gandhára megközelítőleg Magyarország méretű, kis...

Tovább

Az ideális portré

Ananda Kentish Coomaraswamy a művészet értelméről Egyedülálló magabiztossággal kezelte a keresztény teológiát és misztikát, a védikus irodalmat vagy a buddhista szent szövegeket. Kezdeti leíró műelemzései után a műalkotások létrejöttének okát és értelmét kutatta. Figyelme a vallási hagyomány felé fordult, melyet a tradicionális – az igazi – kultúra meghatározó eredetének és szervező erejének tartott. Csak azt ismerte el művészetnek,...

Tovább

„Ihletettség és akaraterő a szárnyaim”

Csontváry Kosztka Mihály Tivadar lelkisége Amikor Csontváryról beszélünk, tulajdonképpen a XIX-XX. század egyik legnagyobb festőművészéről van szó, akinek abban a szerencsében volt része, hogy olyan országban születhetett, amely úgy földrajzilag, mint etnikailag egyesült államnak volt tekinthető. Gyakorlatilag útlevél és vízum nélkül utazhatott a Magas-Tátrától Mostarig, amihez ma több államhatárt kell átlépni. Önéletrajzából tudjuk,...

Tovább

A feledhetetlen Zsolnayak

Eosin-rejtély A XVI. századig senki nem jött rá, hogyan lehet rézoxidból mázat készíteni. Amikor Giorgio Andreolli, észak-olaszországi alkimista keramikus rátalált a megoldásra, annak súlyát az aranyéval mérték. Halálakor magával vitte a titkot, mivel még nem volt egységes súly- és jelölésrenszere. 300 évvel később Zsolnay Vilmos ismételte meg ezt a hajnalfényt idéző optikát és fejlesztette tovább fiával. Az így elért külöleges...

Tovább

Vénusz két arca

Szépség és szerelem a humanizmus esztétikájában Rinascitá, reneszánsz – a művészetek újjászületése. Talán a legismertebb, legcsodáltabb művelődéstörténeti korszak. A szépség mámorába bódult három évszázad – leginkább Itáliában, de szerte Európában. A reneszánsz kitüntetett helyet foglal el az emberiség történetében. A soha nem látott művészeti, társadalmi és tudományos fejlődés egyetemes eufóriája egyben a középkor és az újkor...

Tovább