Vagylagos vagy Semleges? – Androgün jelenség
Régiségek, bútorok, finom porcelánok és festmények, pianínók és gépzongorák, asztalneműk, sétapálcák, faragott kövek, vasak, apró-cseprő tárgyak. Csecsebecsék és kerti berendezések – mindez háromezer négyzetméteren. Vége hossza nincs a kínálatnak, múlt századok köszönnek vissza a képeslapokon és a kiállító termeknek is beillő szobákban, lépcsőn föl, pincébe le, kalandozás műfajok és stílusok között, de mindent áthat az igényes...
Nem téved… – Tagpo Lhadje tanítása
A lelki élet gyakorlásától elválaszthatatlan az erényes életmód és a nemes életeszmények követése. A világ tetején, Tibetben évszázadok óta meditálnak a szerzetesek a világ legyőzésén, és egyetemes erkölcsi erényeket fogalmaztak meg. A sok tanító közül is kiemelkedik Tagpo Lhadje, a XI. század egyik jeles mestere, akinek tanítása a gyakorolandó erényekre és a lelki fejlődés buktatóira is rávilágítanak. Az ősi tanítói vonal...
Világok teremtése – Természetfölötti képességek az ember birtokában
A hatalmas nyugat-indiai tradíció egyik titokzatos fejezete a természetfölötti képességek elsajátítása. Mesélnek jógíkról, akik képesek legyőzni a tömegvonzás törvényét és a levegőbe emelkednek, vagy hetekre eltemettetik magukat, majd fölélednek, képesek megsokszorozni magukat, vagy objektumokat materializálnak. E képességek elnevezése sziddhi. A szanszkrt szó huszonöt különböző jelentése közé tartozik például a befejezés,...
Jártak-e Dévák az Olymposon? Gondolatok az ókori Ind – Görög filozófiai érintkezésekről
„Megtudtak-e mást is, akik kutattak? A titkokat bejárni volt-e szent ész? S ha istenek is csak azóta vannak, Ki mondhatja meg, mi volt a teremtés?” (A Teremtés himnusza – Részlet a Rig-védából – Szabó Lőrinc fordítása) Amíg a nyugati történettudomány a Mediterraneum térségébe „zárkózott”, sok esetben sajátosan európai specifikumnak értelmezett olyan filozófiai nézeteket, melyeknek eredete messze a Földközi-tenger térségén túl...
Őrültek közt bolond, aki józan
A létsíkok átjárhatósága és az illúzió tettenérése „A májá szanszkrit szó és varázslatot jelent. A metafizika azt mondja, hogy ez az egész látható világ varázslat, májá, mert semmi, amit az ember érzékeivel tapasztal, nem valóság. Ha a lény éber, nem is káprázik el, csak ha alvajáró. Ezért az érzéki világ, amely valóságosnak látszik, nem egyéb, mint az alvajáró lény káprázata. Tárgyi valóság nincs. Mindaz, ami külsőnek látszik, a nem...
Önismeret és Önmegvalósítás
Az önismeret, önreflexió sajátos emberi jelenség. Közismert az a keleti történet, miszerint egyszer megkérdik a százlábút, hogyan tudja oly ügyesen és sikkesen rakni a lábait, egyiket a másik után? – „Nem is tudom, eddig ment magától – de majd elgondolkodom rajta!” S attól fogva a százlábú képtelen volt összehangolni lábai mozgását, elfelejtett járni. Valahogy így van az ember is az önreflexióval: amíg nem gondolkodunk saját...
